Скачать презентацию Vállalati kormányzás és felelős vállalatirányítás 4 Szeminárium A Скачать презентацию Vállalati kormányzás és felelős vállalatirányítás 4 Szeminárium A

351f47244a040a79c64a63e3b1216c0e.ppt

  • Количество слайдов: 88

Vállalati kormányzás és felelős vállalatirányítás 4. Szeminárium A hatékony kormányzás intézményi feltételei a 21. Vállalati kormányzás és felelős vállalatirányítás 4. Szeminárium A hatékony kormányzás intézményi feltételei a 21. században

A kiegyensúlyozott társadalmi mutatószám rendszer összefüggése Az élet végső értelmére és eredményére utaló mérőszámok A kiegyensúlyozott társadalmi mutatószám rendszer összefüggése Az élet végső értelmére és eredményére utaló mérőszámok A folyamat eredményeit mutató és jelző mérőszámok A jövőt alapvetően befolyásoló „szociális” elemek Az intézmények működésének hatékonyságának és minőségének mérőszámai A fejlődés dinamikáját behatároló és a jövőbeli fejlődést generáló intézményi feltételek

Miért fontos a kormányzás mint eszköz? n n Bizonyos méretű, és komplexitású szerveződések csak Miért fontos a kormányzás mint eszköz? n n Bizonyos méretű, és komplexitású szerveződések csak így irányíthatók, Amikor a szerveződések elérnek egy bizonyos szintet, a szervezet teljesítménye, és a tulajdonosok érdekeinek érvényesülése alapvetően a kormányzás intézményétől függ, Nem az a fontos ki van a piramis csúcsán, hanem milyenek azok az intézmények, amelyek a döntéshozókat, és a végrehajtókat terelik. A szervezet minősége, teljesítménye ezt követően nem egyes egyéneken, hanem az intézményen múlik.

Miért fontos a kormányzás minősége? A vállalatok, a szervezetek és a társadalmak a kormányzás Miért fontos a kormányzás minősége? A vállalatok, a szervezetek és a társadalmak a kormányzás minőségétől függően kerülhetnek válságba, és ettől függően válaszolnak az őket ért kihívásokra: n n n Amikor szervezeti katasztrófa következik be (Japán – fukusimai reaktorbaleset), Amikor világgazdasági válság van, és országoknak és vállalatoknak újra kell gondolni a működési módot, Az arab országokon keresztülsöprő forradalmak: (The day after = mi lesz ez után? ”) Rendszerváltások intézményi forradalmait követő „visszarendeződések” oka, Mire célszerű figyelni az alkotmányozás folyamatában.

17. század: megerősödnek az intézményi elemek A demokrácia új, 2. 0 -ás verziójának két 17. század: megerősödnek az intézményi elemek A demokrácia új, 2. 0 -ás verziójának két válasz: 1. A törvények hatalma: A törvények hatalma egy jogi alapszabály amely arra utal, hogy a mindenkori kormányzó hatalom döntéseit az érvényes törvények keretein belül, azoknak megfelelve hozhatja meg. Magát a kifejezést a 17. századi Angliában kezdték el használni. A koncepció eredete visszavezethető Arisztotelész gondolataira, aki azt írta „A törvényeknek kell kormányozni”. A törvények hatalma arra is utal, hogy minden polgár a törvény alá esik, így az uralkodó sem áll a törvények felett. 2. A hatalom intézményes megosztása: „Hogy a hatalommal ne lehessen visszaélni, ahhoz az kell, hogy a dolgok helyes elrendezése folytán a hatalom szabjon határt a hatalomnak. . . De minden elvesznék akkor, ha ugyanaz az ember vagy főembereknek, nemeseknek vagy a népnek ugyanaz a testülete gyakorolná a három hatalmat. ” Ezért kell szétválasztani a törvényhozói, a végrehajtói és a bírói hatalmat.

19. század: kiépül a képviseleti demokrácia n n n Egy hatékonyan működő képviseleti kormányzati 19. század: kiépül a képviseleti demokrácia n n n Egy hatékonyan működő képviseleti kormányzati rendszerben végül is az egyéni érdekek is hatékonyabban érvényesülhetnek. Egy ilyen rendszerben a gondnoknak kijelölt személyeket maguk az emberek választják és ellenőrzik. Egy ilyen rendszer képes arra, hogy bölcs döntéseket, jó törvényeket hozzon – miközben megfelelően nem-részrehajló - mert képes arra, hogy sokféle véleményt és érdeket egyesítsen. Ezen túlmenően egy ilyen versengő képviseleti rendszer biztosítja, hogy éppen azok jussanak a kormányzás intézményéhez, akik megfelelő ismeretekkel és gyakorlattal rendelkeznek, és akik ilyennel nem rendelkeznek, azok kiszelektálódjanak.

20. század: a „tömegdemokráciák” kora A 20 század elején alakul ki teljes választójog rendszere. 20. század: a „tömegdemokráciák” kora A 20 század elején alakul ki teljes választójog rendszere. Addig a 19. század második feléig a népességnek alig harmada választott. Egyre kiterjedtebb lesz a jóléti állam, tevékenysége egyre „üzemszerűbb” működtetője, mint az üzletben bürokratikus szervezet, Az egyre komplexebb döntéseket kell hozni, ami az átlagpolgár számára egyre nehezebben áttekinthető, Az hatalommegosztás intézményrendszer kifinomodik és nagyon összetetté válik, Elkezdődik a különböző történelmi múltú államok politikai rendszereinek a konvergenciája

A demokrácia „minimalista” koncepciója n n A demokrácia „minimalista” – un. schumpeteri – elképzelésből, A demokrácia „minimalista” koncepciója n n A demokrácia „minimalista” – un. schumpeteri – elképzelésből, amely a demokráciát azzal a lehetőséggel azonosítja, hogy a pártok versengenek a hatalomért, és a polgárok, ha azt fontosnak tartják, „lecserélhetik” az éppen hatalmon levőket. Ebben a koncepcióban a demokrácia két legfontosabb tényezője: • a politikai verseny léte és • a polgárok választásokon való részvételének lehetősége. Az első tényező két elemet foglal magában: jogot pártok létrehozására és a politikai vélemény-formálás eszközeihez való szabad és egyenlő hozzáférést. A második elem meghatározó összetevői: a szavazati jog, a méltányos szavazási procedúra, a versenyző pártok hozzáférése a közösségi forrásokhoz, és a szavazat mindenkire kiterjedő volta.

A viselkedési programok három szintje Látható, Tudatos, Racionális, nyilvános Mintát követve tanult, csoport-nyomás hatására A viselkedési programok három szintje Látható, Tudatos, Racionális, nyilvános Mintát követve tanult, csoport-nyomás hatására követett Rejtett, nem tudatos érzelmeken alapuló tagadott Intézmények Szervezeti struktúra Együttműködési szabályok Kultúra, informális struktúra szabálykövetés Előítéletek , bizalom, Hiedelmek, baráti kapcsolatok, Vágyak

A kiterjesztett koncepció: demokrácia + felelős állam (1) A demokráciát az elmondottaknál szélesebb értelemben A kiterjesztett koncepció: demokrácia + felelős állam (1) A demokráciát az elmondottaknál szélesebb értelemben is meghatározhatjuk, mint olyan intézmények és döntéshozatali eljárások összességét, amelyek: n a közösség által jóváhagyott szabályokon, és eljárásokon alapulnak, n amelyek felett az emberek ellenőrzést képesek gyakorolni, n és amely demokratikus szerveződést tesz lehetővé, úgyhogy a társadalom tagjai egyénekként és közösségként is egyenlő jogokat élvezhetnek.

A kiterjesztett koncepció: demokrácia + felelős állam (2) Az előzőekből következően nélkülözhetetlen része a A kiterjesztett koncepció: demokrácia + felelős állam (2) Az előzőekből következően nélkülözhetetlen része a demokráciának: n a vezetés beszámoltathatósága, n a politikai stabilitás, az erőszak és fenyegetettség hiánya, n a kormányzati hatékonyság, n a törvények hatalma, n Az általános állampolgári jogok, és n a korrupciótól való mentesség. És az így nyerhető kép továbbvezet a felelős kormányzás koncepciójához, amely az állam szférájában mint „Quality government” koncepciója érvényesül. Ezzel felértékelődik a „hatékony-, illetve a felelős-kormányzás”.

A „kiterjesztett” demokrácia és a felelős kormányzás összefüggése és jellegzetességei Megegyezésre törekvés Beszámoltathatóság Részvétel A „kiterjesztett” demokrácia és a felelős kormányzás összefüggése és jellegzetességei Megegyezésre törekvés Beszámoltathatóság Részvétel Átláthatóság Törvények hatalma és a törvényesség Hatásosság és hatékonyság Demokratikus hatalomgyakorlás és felelős kormányzás Felelősség és felelősségre vonhatóság Egyenlő jogokat biztosító

A „felelős” kormányzás jellegzetességei (1) n Részvétel: a polgárok, és tulajdonosok részvétele az általuk A „felelős” kormányzás jellegzetességei (1) n Részvétel: a polgárok, és tulajdonosok részvétele az általuk létrehozott társulásuk irányításában létkérdés. A részvétel lehet közvetlen, és közvetett, képviselőkön és megbízottakon keresztül. A részvételhez világos szabályok, intézmények és tényszerű információk kellenek. Ez egyben feltételezi a szerveződés szabadságát is. n Törvényesség: Világos jogi keretekre van szükség, amelyek biztosítják a részrehajlás nélküliséget, egyenlőséget, a szabadságjogok tiszteletben tartását, különös tekintettel a kisebbségekre. Senki nem állhat a törvények felett n Átláthatóság: Az átláthatóság arra utal, hogy a döntések és azok megvalósítása a törvényeknek és a szabályoknak megfelelően történik. Azt is jelenti, hogy minderről a polgároknak lehetőségük van információt szerezni, méghozzá könnyen és a médiából hozzáférhetően n Hatékonyság és hatásosság: A kormányzás minőségét jelzi, hogy tevékenysége a valóságos problémákra irányul, és azokat hatékonyan képes megoldani

A „felelős” kormányzás jellegzetességei (2) n Felelősség: Az intézmények, testületek és személyek tudatában vannak, A „felelős” kormányzás jellegzetességei (2) n Felelősség: Az intézmények, testületek és személyek tudatában vannak, hogy feladatuk a végső tulajdonosok szolgálata, és ezt meg is teszik megfelelő módon, ütemezésben és hatékonysággal. n Egyetértésre törekvés: Minden társulásban sokféle aktor van, akik érdekei eltérőek lehetnek. A megfelelő kormányzás az érdekek összehangolására törekszik és megpróbál egyetértésen alapuló döntés meghozni, figyelembe véve a jövő nemzedékek érdekeit is. n Egyenlőség és egyenlő jogok: A tulajdonosok elégedettsége attól (is) függ, hogy úgy érzik-e, részük van az egészben, és nem zárják ki abból őket, vagyis őket is szolgálja a közös vagyon. n Elszámoltathatóság: A kormányzás minőségét alapvetően meghatározza, hogy azok akikre a döntési és működtetés jogait átruházták tudomásul vegyék, hogy minden tettükért felelősséggel viseltetnek, és azt számon is kérik tőlük. Illetve a végső tulajdonosok ezt meg is tehetik.

Az elsődlegesség kérdése n n n Vajon a jó és hatékony kormányzás hozza létre Az elsődlegesség kérdése n n n Vajon a jó és hatékony kormányzás hozza létre a sikert, és a demokráciát, vagy ellenkezőleg, a már sikeressé és gazdaggá vált vállalatok és társadalmak „engedhetik” meg maguknak a „demokrácia és a felelős kormányzás” luxusát? Vagyis, a kormányzás magas minősége előidézője vagy következménye a sikereknek? A vállalatok világában az elemzések inkább a kölcsönhatásra utalnak. A folyamatosan fellendülő és lehanyatló iparágak esetén nagy szerepe van a zseniális feltalálónak, a karizmatikus vezetőnek, de a stabil növekedést alapjában véve csak a „Felelős vállalatirányítás” nemzetközi szabványainak követése garantálja. Az államok világában, bizonyos fejlődési szakaszon túl a kormányzás intézményrendszere határozza meg a társadalom sikerességét és „érettségét”. Ebben az értelemben a fejlett társadalmak egyre „hasonlóbbakká” válnak.

Hogyan mérhető a kormányzás minősége? n n Az állami és a gazdasági kormányzás intézményeinek Hogyan mérhető a kormányzás minősége? n n Az állami és a gazdasági kormányzás intézményeinek elemzése hasonló logikát követ, Hasonlók a tekintetbe veendő tényezők is, ugyanakkor részben eltérő kérdéseket kell elemezni. A fő figyelem: a tulajdonosok átengedett jogai, a ellenőrzés módszerei, a teljesítmény nyomonkövetése, az ösztönzés, a feladatok megosztása az intézményen belül, a vezetésnek a tulajdonosok felé fordulása, Fontos a végső tulajdonosok informáltságának, kezdeményezőkészségének, „bepillantásának”, rálátásának folyamatos biztosítása, a személyi kiválasztásra való ráhatásuk

A kormányzás minőségének mérése a politika szférájában Egyre több nemzetközi szervezet méri, követi nyomon A kormányzás minőségének mérése a politika szférájában Egyre több nemzetközi szervezet méri, követi nyomon különböző szemszögből alakulását: n Worldwide Governance Indicators (WGI - Good governance Indicators), n The Economist Intelligence Unit” - Demokrácia Indexe, n Freedom House - Freedom Index n Transparency International - Corruption Perception Index n Gender Gap index

Mérőszámok n n n n n Worldvide Governance Indicators (World Bank), Democracy Index (The Mérőszámok n n n n n Worldvide Governance Indicators (World Bank), Democracy Index (The Economist Intelligence Unit), Freedom Index (Freedom House), Freedom of the Press Index (Freedom House), Corruption Perception Index (Transparency International), Social Progress Index (Deloit and et al. ), Gender Gap Index (World Economic Forum), Legatum Prosperity Index (Legatum Institute), Global Competiveness Index (World Economic Forum), n n n n Index of Economic Freedom (Heritage Foundation), Economic. Freedom of the World Index (Fraser Institute), The Rule of Law Index (World Justice Project), Sustainable Governance Indicators (Berthelsman Stiftung), World Happiness Report (The Earth Institute Columbia University, LSE, Vancuver Univ. ), Better life index. (OECD), World Business Environment Ranking (The Economist Intelligence Unit), Human Development Index (United Nation Develpoment Program).

A jó kormányzás mérőszámai (1) A Worldwide Governance Indicators (WGI - Good governance Index) A jó kormányzás mérőszámai (1) A Worldwide Governance Indicators (WGI - Good governance Index) felmérés forrásai: n Hagyományos üzleti információs ügynökségek, n Közvetlen vállalati, üzleti, és háztartási adatfelvétel n Nem-állami és civil szervezetek által végzett, szervezett adatfelvételek speciális kérdésekben, n Önkormányzati és civil szféra vizsgálatai

Hol is állunk? Teljesítménymutató Magyarország (a „mért” országok (Helyezés) száma) Szabadság index (134) Demokrácia Hol is állunk? Teljesítménymutató Magyarország (a „mért” országok (Helyezés) száma) Szabadság index (134) Demokrácia index (145) L. Prosperity index (142) Social progress index (133) Korrupciós index (175) Versenyképesség (148) Boldogság index (156) Human Development Index (187) WGI (Felelős kormányzás) (214) Csehország Lengyelország Szlovákia A magyar helyzet értékelése 54 24 42 50 elégséges 36 31 30 35 gyenge közepes 39 29 31 35 gyenge közepes 32 22 27 25 gyenge közepes 47 51 35 54 erős közepes 63 46 42 78 közepes 110 39 51 46 szinte elégtelen 43 28 35 37 gyenge elégséges 70 77 72 74 gyenge közepes

A „felelős kormányzás” koncepciója a politikában Nem a jó kormányzó, hanem a „felelős” kormányzás A „felelős kormányzás” koncepciója a politikában Nem a jó kormányzó, hanem a „felelős” kormányzás a fontos! A Világ Bank évek óta vizsgálja a kormányzás minőségét, és készít rendszeresen összehasonlító elemzéseket. (World Goverance Indicators – WGI) A kormányzást úgy határozza meg mint: azt a módot, ahogyan adott közösség vezetői vagy vezetésével megbízottak a politikai hatalmat gyakorolják az ország gazdasági, társadalmi és szellemi erőforrásainak fejlesztése érdekében.

Az országok hatékony „kormányzásának” hat dimenziója 1. Az állampolgárok „hangja” és a vezetés beszámoltathatósága Az országok hatékony „kormányzásának” hat dimenziója 1. Az állampolgárok „hangja” és a vezetés beszámoltathatósága Annak mértéke, amennyire az állampolgárok részt vehetnek saját kormányuk megválasztásában, amennyire ellenőrizni tudják azt a politikai intézményeken, a sajtón, és a saját szerveződéseiken keresztül, 2. A politikai stabilitás és az erőszak és fenyegetettség hiánya Annak mértéke, amennyire az adott kormányzat destabilizálható és megdönthető alkotmányellenes, és erőszakos módszerekkel, beleértve a terrorizmust és hétköznapi erőszak hatására, 3. A kormányzati hatékonyság A közszolgálati javak minőségének mértéke, az állampolgárok számára szükséges szolgáltatások minősége és a hozzáférhetőség, a politikai nyomástól való függetlenség, a politikai szabályok és a törvények megfelelőségének mértéke

Az országok hatékony „kormányzásának” hat dimenziója 4. A szabályozás és a szabályozottság minősége Annak Az országok hatékony „kormányzásának” hat dimenziója 4. A szabályozás és a szabályozottság minősége Annak mértéke, amennyire az adott kormányzat képes ésszerű, és az állampolgárok, és a vállalkozások tevékenységét hatékonyan szabályozó politikák, és előírások (törvények) létrehozására és működtetésére, 5. A törvények hatalma Annak mértéke, amennyire a polgároknak, és a társadalom különböző szerveződéseinek bizalma van a különböző szintű kormányzatok által meghozott szabályokban, és azok érvényesülésében, mennyire képes az adott társadalom kikényszeríteni a szabályok és törvények betartását, a bűnözés és az erőszakos cselekedetek „kezelése” a rendőrség, és a bíróság által, 6. A korrupció mértéke, és kontrollja Annak mértéke, amennyire a különböző szintű kormányzatokban a döntéshozókat a saját érdek vezeti a közérdekkel szemben, és a döntések során előnyben részesítik a saját „zsebüket” a köz „zsebével” szemben

A „Felelős Kormányzás Index” 2006 Országok Beleszólás Stabilitás Hatékonyság Szabályozás Törvényesség Korrupció Ausztria 1. A „Felelős Kormányzás Index” 2006 Országok Beleszólás Stabilitás Hatékonyság Szabályozás Törvényesség Korrupció Ausztria 1. 55 1. 04 1. 62 1. 53 1. 87 1. 99 Csehország 0. 96 0. 75 1. 01 0. 95 0. 73 0. 36 Dánia 1. 72 0. 82 2. 29 1. 81 2. 03 2. 39 Finnország 1. 63 1. 47 2. 08 1. 70 1. 95 2. 57 Hollandia 1. 67 0. 77 1. 86 1. 65 1. 75 2. 05 Japán 0. 91 1. 11 1. 29 1. 27 1. 40 1. 32 Magyarország 1. 14 0. 73 0. 71 1. 10 0. 73 0. 51 Nigéria -0. 78 - 1. 99 -0. 96 - 0. 89 - 1. 27 - 0. 76 Oroszország - 0. 87 - 0. 74 -43 - 0. 45 - 0. 91 - 0. 76 Szlovákia 0. 99 0. 85 0. 91 1. 08 0. 43 0. 35 Ukrajna - 0. 11 - 0. 27 - 0. 57 - 0. 47 - 0. 72 - 0. 67 Románia Összpont

WGI konkrét értékei Magyarország esetén Magyarország 2006 2005 2004 2003 A polgárok „hangja” 1. WGI konkrét értékei Magyarország esetén Magyarország 2006 2005 2004 2003 A polgárok „hangja” 1. 14 1. 18 1. 25 Politikai stabilitás 0. 73 0. 85 0. 81 0. 99 Kormányzati hatékonyság 0. 71 0. 75 0. 82 0. 86 Szabályozási hatékonyság 1. 10 1. 11 1. 13 1. 15 Törvények hatalma 0. 73 0. 72 0. 83 0. 82 Korrupció mértéke 0. 51 0. 60 0. 67 0. 63

A WGI (2006) összehasonlítható adatokkal Dánia Magyarország Csehország Polgárok hangja 1. 72 1. 14 A WGI (2006) összehasonlítható adatokkal Dánia Magyarország Csehország Polgárok hangja 1. 72 1. 14 0. 96 Politikai stabilitás 0. 82 0. 73 0. 75 Kormányzati hatékonyság 2. 29 0. 71 1. 01 Szabályozási hatékonyság 1. 81 1. 10 0. 95 A törvények hatalma 2. 03 0. 73 A korrupció mértéke 2. 39 0. 51 0. 36

A magyar demokrácia „minőségének” változása 2000 -2013 között A magyar demokrácia minőségének változása 2000 A magyar demokrácia „minőségének” változása 2000 -2013 között A magyar demokrácia minőségének változása 2000 -2013 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 A választási folyamat 1, 25 1, 25 1, 75 1, 75 2, 25 A civil társadalom helyzete 1, 25 1, 25 1, 5 1, 75 2 2 2, 25 2, 25 2, 5 2, 75 3, 25 3, 5 2, 5 3 3 2, 5 2 2 2, 25 2, 5 3 2, 5 2, 75 2, 25 2, 5 2, 75 A média függetlensége A kormányzás általános minősége A Országos kormányzás demokratikussága A helyi kormányzás demokratikussága A bíróságok és jogi viták eldöntésének függetlensége A korrupció mértéke Az összesített pontszám 1, 75 2 2 1, 75 1, 75 2 2, 25 2, 75 2, 5 3 3 2, 75 3 3 3, 25 3, 5 1, 87 2, 12 1, 95 2, 00 2, 14 2, 28 2, 39 2, 61 2, 86 2, 93 2, 12 1, 95

Magyarország kormányzási minőségének változása (Freedom House) Magyarország kormányzási minőségének változása (Freedom House)

A „ember-arcú” kormányzás alapelvei n n n n n Társadalmi felelősség A polgárok képzése A „ember-arcú” kormányzás alapelvei n n n n n Társadalmi felelősség A polgárok képzése és oktatása, Egyenlő szabadságjogok mindenki számára, Részvétel és beleszólás Fenntarthatóság és jövőorientáció A szolgáltatást nyújtó és a kedvezményezett együttműködése és közös munkája, A nemzetközi összehasonlításban értékelt versenyképességre való törekvés Az elvárt (és elvárható) adminisztrációs előírásokkal való megegyezés, az elvárható minimális minőség elérése, Megbízhatóság és bizalom

A demokrácia mérőszámai (2) A „The Economist” által működtetett intézet a „The Economist Intelligence A demokrácia mérőszámai (2) A „The Economist” által működtetett intézet a „The Economist Intelligence Unit” rendszeresen elemzi a világ országainak helyzetét. Összeállítják, és nyilvánosságra hozzák az egyes országok un. Demokrácia Indexét. A Demokrácia Indexet öt tényező alkotja: 1. A választás szabályozása, és a szabad választás biztosítása, 2. Az egyéni szabadságjogok mértéke és biztosítottsága, 3. Az állam hatékony és átlátható működése 4. A polgárok részvételének biztosítása 5. A politikai kultúra szintje és elterjedtsége

A „The Economist Intelligence Unit” Demokrácia Indexe A Demokrácia Index egy 0 – 10 A „The Economist Intelligence Unit” Demokrácia Indexe A Demokrácia Index egy 0 – 10 pontos skálát használ, és egy 60 elemből álló indikátorcsoport mérésén alapul. A 60 indikátort végül az alábbi öt alapvető csoportba rendezi: 1. A választási folyamat és a pluralizmus, 2. Civil, és állampolgári jogok, 3. A kormányzat átlátható működése, 4. A politikai döntésekben való részvétel lehetőségei 5. A politikai kultúra mértéke

Ahol nem elegendő az adat kiegészítik azokat n 1. 2. 3. 4. Egyes országok Ahol nem elegendő az adat kiegészítik azokat n 1. 2. 3. 4. Egyes országok esetén, ha a méréshez nincs elegendő információ bizonyos kiigazítást tesznek a következő szempontok alapján: Az országos választás milyen mértékben szabad és igazságos, A választópolgárok védettsége (hogy szabadon nyilváníthassanak véleményt), Külföldi kormányok befolyása a kormányzásra, Az állami hivatalok képessége, hogy a megadott politikát gyakorlatban is megvalósíthassák

A végső eredmények Végső soron bármely országok az alábbi négy rezsim-típus egyikbe sorolják: n A végső eredmények Végső soron bármely országok az alábbi négy rezsim-típus egyikbe sorolják: n Teljes demokrácia (8 -10 pont) n Gyengülő (romló, hibás, repedező) demokrácia (6 -7. 9 pont) n Hibrid rendszer (4 -5. 9 pont) n Önkényuralmi rezsim (4 pont alatt) n

Demokrácia-index 2010 -ben „rezsim-típusok” szerint Országok száma Országok aránya Lakosságarányuk a világban Teljes demokrácia Demokrácia-index 2010 -ben „rezsim-típusok” szerint Országok száma Országok aránya Lakosságarányuk a világban Teljes demokrácia 26 15. 6 12. 3 Hibás (repedt) demokrácia 33 31. 7 37. 2 53 19. 8 14. 0 50 32. 9 36. 5 Hibrid rendszer Önkényuralmi rendszer A világ lakossága a felmérés által megfigyelt 167 országra vonatkozik

A „törött”, hibás demokrácia jellemzése Ez azokra az országokra jellemző, amelyekben ugyan szabad és A „törött”, hibás demokrácia jellemzése Ez azokra az országokra jellemző, amelyekben ugyan szabad és méltányos választásokat tartanak, azonban egy sor egyedi probléma jelentkezik: n Ilyen, a média szabadságának szűkülése, n Politikai nyomás-gyakorlás a polgárokra a szavazatuk megváltoztatására (még ha az alapvető szabadság-jogokat betartják is) n A politikai érdeklődés és az állampolgári részvétel lecsökkenése, n Előfordul, a kormányzás minőségének, a politikai kultúra szintjének csökkenése

Az Európai országok demokrácia mérőszámai (2012) Országok Helyezés Pontszám Norvégia 1 9. 93 Dánia Az Európai országok demokrácia mérőszámai (2012) Országok Helyezés Pontszám Norvégia 1 9. 93 Dánia 4 9. 52 Csehország 17 8. 19 USA 21 8. 11 Szlovénia 28 7. 88 Szlovákia 40 7. 35 Magyarország 49 6. 96 Lengyelország 44 7. 12 Románia 59 6. 54 Ukrajna 80 5. 91 122 3. 74 Oroszország

A választás szabadságának kritériumai (Freedom House) 1. Versengő, többpárti politikai rendszer 2. A felnőttekre A választás szabadságának kritériumai (Freedom House) 1. Versengő, többpárti politikai rendszer 2. A felnőttekre kiterjedő általános választójog, amelyből nincsenek rétegek csoportok kizárva, 3. Rendszeresen lezajló képviselőválasztás amely titkos szavazások és egyenlő szavazati jogon alapul, és amely mentes a tömeges választási csalásoktól, 4. Az átlagpolgár problémamentes hozzáférése a választásokon versengő politikai pártokhoz, azon keresztül, hogy a média viszonylag teljes tájékoztatást nyújt a vitákban felvetődő kérdésekről és az eltérő megközelítésekről. Megtalálható: Nations in Transit 2013

Sajtószabadság index (2013) n n n Hungary (56 th, -16) is still paying the Sajtószabadság index (2013) n n n Hungary (56 th, -16) is still paying the price of repressive legislation that has had a palpable effect on how journalism is practised. However, more worrying is the fall of Greece (84 th, -14), whose journalists operate in a disastrous social and professional atmosphere. Exposed to popular anger and continually facing violence on the part of both extremists and the police, reporters and photojournalists must now cope with the ultra-violent neo. Nazi activists of the Golden Dawn party. The country has moved closer to Bulgaria (87 th, -7), whose promises of reform came to nothing and where the Internet ceased to be a safe place for freelance journalists.

Magyarország sajtószabadság index 2005 -2013 2005: 2009: 2010: 2011/12: 2013: helyezés 12. 25 -26. Magyarország sajtószabadság index 2005 -2013 2005: 2009: 2010: 2011/12: 2013: helyezés 12. 25 -26. 23 40 56 pont 5. 5 6. 5 7. 5 10. 26. 09 trend le le fel le-le (-16 hely)

A korrupciós Index alakulása 2012 -ben Ország Helyezés Pont Dánia 1 9. 0 Finnország A korrupciós Index alakulása 2012 -ben Ország Helyezés Pont Dánia 1 9. 0 Finnország 2 9. 0 Hollandia 9 8. 4 Szlovénia 37 6. 1 Lengyelország 41 5. 8 Magyarország 46 5. 5 Csehország 54 4. 9 Szlovákia 62 4. 6 Olaszország 72 4. 2 Románia 66 4. 4

Az Európai országok demokrácia mérőszámai (2010) Országok Helyezés Pontszám Norvégia 1 9. 8 Dánia Az Európai országok demokrácia mérőszámai (2010) Országok Helyezés Pontszám Norvégia 1 9. 8 Dánia 3 9. 65 Csehország 16 8. 19 USA 17 8. 18 Szlovénia 32 7. 69 Szlovákia 38 7. 35 Magyarország 43 7. 21 Lengyelország 48 7. 05 Románia 56 6. 60 Ukrajna 67 6. 30 107 4. 26 Oroszország

Demokrácia-index 2012 -ben „rezsim-típusok” szerint Országok száma Országok aránya Lakosságarányuk a világban Teljes demokrácia Demokrácia-index 2012 -ben „rezsim-típusok” szerint Országok száma Országok aránya Lakosságarányuk a világban Teljes demokrácia 22 15. 0 11. 3 Hibás (repedt) demokrácia 54 32. 3 37. 2 37 22. 2 14. 4 51 30. 5 37. 1 Hibrid rendszer Önkényuralmi rendszer A világ lakossága a felmérés által megfigyelt 167 országra vonatkozik

Sajtószabadság ország-sorrend 2013 1. Finland - 6, 380 (1) 2. Netherlands - 6, 48+1 Sajtószabadság ország-sorrend 2013 1. Finland - 6, 380 (1) 2. Netherlands - 6, 48+1 (3) 3. Norway - 6, 52 -2 (1) 4. Luxembourg - 6, 68+2 (6) 6. Denmark - 7, 08+4 (10) 42. Romania - 23, 05+5 (47) 52. South Africa - 24, 56 -10 (42) 53. Japan - 25, 17 -31 (22) 54. Argentina - 25, 67 -7 (47) 55. Moldova - 26, 01 -2 (53) 56. Hungary - 26, 09 -16 (40) 57. Italy - 26, 11+4 (61) 64. Croatia - 26, 61+4 (68) 84. Greece - 28, 46 -14 (70) 85. Kosovo - 28, 47+1 (86) 86. Guinea - 28, 490 (86) 87. Bulgaria - 28, 58 -7 (80) 88. Madagascar - 28, 62 -4 (84) 112. Israel - 32, 97 -20 (92) 148. Russia - 43, 42 -6 (142) 170. Sudan - 70, 060 (170) 171. Cuba - 71, 64 -4 (167)

Sorrend Ország sorrend (2013) 1. Finland 6, 380 (1) 2. Netherlands 6, 48+1 (3) Sorrend Ország sorrend (2013) 1. Finland 6, 380 (1) 2. Netherlands 6, 48+1 (3) 3. Norway 6, 52 -2 (1) 4. Luxembourg 6, 68+2 (6) 6. Denmark 7, 08+4 (10) 42. Romania 23, 05+5 (47) 52. South Africa 24, 56 -10 (42) 53. Japan 25, 17 -31 (22) 54. Argentina 25, 67 -7 (47) 55. Moldova 26, 01 -2 (53) 56. Hungary 26, 09 -16 (40) 57. Italy 26, 11+4 (61) 84. Greece 28, 46 -14 (70) 85. Kosovo 28, 47+1 (86) 86. Guinea 28, 490 (86) 87. Bulgaria 28, 58 -7 (80) 88. Madagascar 28, 62 -4 (84) 170. Sudan 70, 060 (170) 171. Cuba 71, 64 -4 (167)

A sajtószabadság index az európai országokban (2012) Országok Helyezés Pontszám Finnország 1 6. 39 A sajtószabadság index az európai országokban (2012) Országok Helyezés Pontszám Finnország 1 6. 39 Hollandia 2 6. 48 Norvégia 3 6. 52 Románia 42 23. 05 Szlovénia 32 7. 69 Szlovákia 38 7. 35 Magyarország 43 7. 21 Lengyelország 48 7. 05 Románia 56 6. 60 Ukrajna 67 6. 30 107 4. 26 Oroszország

Az államok helyezése a kormányzás és a demokrácia minősége szerint – az élboly Sorrend Az államok helyezése a kormányzás és a demokrácia minősége szerint – az élboly Sorrend WGI DI SZ I CPI 2 GGI HDI 1 Dánia Norvégia Új-Zéland Izland Norvégia 2 Svédország Izland Dánia Norvégia Ausztrália 3 Új-Zéland Dánia Hollandia Finnország Hollandia 4 Norvégia Svédország Svájc Svédország USA 5 Ausztrália Új-Zéland Szingapúr Új-Zéland 6 Finnország Ausztrália Finnország Norvégia Írország Kanada 7 Svájc Finnország Kanada Hollandia Dánia Írország 8 Kanada Svájc Ausztrália Leshotó Lichtenstein 9 Ausztria Kanada Ausztria Svájc Fülöp-szigetek Németország 10 Hollandia Németország Kanada Svájc Svédország

A korrupció – mint a kormányzás mérőszáma A korrupció mértéke – az elemezések szerint A korrupció – mint a kormányzás mérőszáma A korrupció mértéke – az elemezések szerint – meghatározó tényezője egy ország gazdasági politikai és társadalmi helyzetének és fejlettségének. Transparency International (TI) a korrupciót mint a kiválasztott és megbízott hatalmi pozíciót betöltő személyek által személyes érdekből és nyereség reményében elkövetet visszaélést határozza meg. Ez a definíció magában foglalja mind a magán, mind pedig a közösségi szférában elkövetett korrupciós gyakorlatot. A Korrupciós Percepciós Index (Corruption Perceptions Index - CPI) a világ mintegy 170 országát aszerint rangsorolja mennyire értékelik az adott ország kormányzati és önkormányzati szektorait korruptnak különböző gazdasági, politikai, civil és tudományos intézmények. A Korrupciós Index egy aggregált mutató, amely sokféle egymást is kiegészítő és ellenőrző forrás együtteséből született. Ezért képezheti alapját a nemzetközi összehasonlításnak

A Transparency International (Corruption Perception Index 2000 2003 2006 2010 127 (2. 5) 14. A Transparency International (Corruption Perception Index 2000 2003 2006 2010 127 (2. 5) 14. Belorusszia 8. Csehország 42 54 41 53 (4. 6) 1. Dánia 1 2 1 1 (9. 3) 4. Észtország 2. Finnország 26 (6. 5) 2 2 3 12. Görögország 4 (9. 2) 78 (3. 5) 3. Hollandia 8 7 (8. 9) 6. Lengyelország 43 64 62 41 (5. 3) 7. Magyarország 32 (5. 2) 40 (5. 3) 50 (4. 7) 13. Moldávia 105 (2. 9) 10. Olaszország 67 (3. 9) 11. Románia 63 58 50 69 (3. 7) 9. Szlovákia 52 59 50 59 (4. 3) 1. Ukrajna 4. USA 134 (2. 4) 14 18 20 22 (7. 1)

A korrupciós Index alakulása 2010 -ben Ország Helyezés Pont Dánia 1 9. 3 Finnország A korrupciós Index alakulása 2010 -ben Ország Helyezés Pont Dánia 1 9. 3 Finnország 4 9. 2 Hollandia 7 8. 8 Szlovénia 27 6. 4 Lengyelország 41 5. 3 Magyarország 50 4. 7 Csehország 53 4. 6 Szlovákia 59 4. 3 Olaszország 67 3. 9 Románia 69 3. 7

A jó/felelős kormányzás Világ bank által azonosított legfontosabb dimenziói n n Kormányzati, és önkormányzati A jó/felelős kormányzás Világ bank által azonosított legfontosabb dimenziói n n Kormányzati, és önkormányzati menedzsment színvonala, és hatékonysága, Beszámoltathatóság, és ellenőrizhetőség A fejlődés és fejlesztést szolgáló jogi feltételrendszer, Átláthatóság és az információkhoz való hozzáférés

A magyar „felelős kormányzás index” változása a rendszerváltást követően WGI 82 80 78 76 A magyar „felelős kormányzás index” változása a rendszerváltást követően WGI 82 80 78 76 74 72 72 70 68 66 64 62 60 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 2009 2010 2011 2012

F. Fukuyama: A történelem vége (1992) „. . Aminek tanúi vagyunk, az nem egyszerűen F. Fukuyama: A történelem vége (1992) „. . Aminek tanúi vagyunk, az nem egyszerűen a hidegháború vége, vagy a háború utáni korszak lezáródása, hanem bizonyos értelemben egyszerűen a történelem végének vagyunk tanúi: tehát az emberiség ideológiai fejlődése mintegy véget ért, és végső kormányzati formaként az egyetlen sikeres modellként, a nyugati liberális demokrácia (és a piacgazdaság) általános bevezetésére kell sort keríteni. ” A jövőt nem eszmékért vívott nagy és lelkesítő küzdelmek fogják jellemezni, hanem földhöz ragadt gazdasági és műszaki problémák megoldása. Ezért az egész jövő „bizony elég unalmas lesz. ”

A kiegyensúlyozott mutatószám rendszer alkotóelemei A kiegyensúlyozott mutatószám rendszer alkotóelemei

A kiegyensúlyozott mutatószám rendszer alkotóelemei Tulajdonosi perspektíva (pénzügyi mutatók) Fogyasztói perspektíva (piaci és elégedettségi A kiegyensúlyozott mutatószám rendszer alkotóelemei Tulajdonosi perspektíva (pénzügyi mutatók) Fogyasztói perspektíva (piaci és elégedettségi mutatók) KÜLDETÉS ÉS STRATÉGIA Munkavállalói perspektíva (tanulási és fejlődési mutatók) Belső üzleti perspektíva (működési mutatók)

A kiegyensúlyozott mutatószám rendszer négy alapvető célja n Fogyasztói igények (ez a fogyasztókra irányul) A kiegyensúlyozott mutatószám rendszer négy alapvető célja n Fogyasztói igények (ez a fogyasztókra irányul) n Működésbeli hatékonyság (ez a a tulajdonosokra, a társadalomra és a fogyasztókra irányul) n Pénzügyi teljesítmények (ez a tulajdonosokra, és a dolgozókra irányul) n A szervezet tanulóképessége (ez a dolgozókra és a társadalomra irányul)

Társadalmi kiegyensúlyozott mutatószám rendszer A politika természete miatt két tényező felerősíti a bizonytalanságot. Egyrészt, Társadalmi kiegyensúlyozott mutatószám rendszer A politika természete miatt két tényező felerősíti a bizonytalanságot. Egyrészt, a politika világában a fejlődés megítélése meglehetősen nehéz. A választók, még a gyakran tájékozatlan tulajdonosokkal összevetve is, még kevésbé képesek megítélni a sok, részben összefüggő, részben független tényező hatását és következményeit. Másrészt, még inkább, mint az üzleti vállalkozások esetén, a választó memóriája nagyon „rövid”: szinte semmire nem emlékszik, vagy nem pontosan, és ezt a politikus ki is használja. Ezért indokoltnak látszik egy olyan rendszer létrehozása, amely komplex képet nyújt, és a különböző távlatokat összehangolja. Négy ilyen szempont javasolható: n n A fejlődés dinamikáját végső soron behatároló és a jövőbeli fejlődést generáló intézményi feltételekre utaló mérőszám… Az intézmények működésének hatékonyságát, a folyamatok és a működési módok minőségét és dinamikáját mutató mérőszámok… A folyamat eredményeit mutató és jelző mérőszámok… Az élet végső értelmére és eredményére utaló mérőszámok –

A fejlődés dinamikáját végső soron behatároló intézményi feltételekre utaló mérőszámok Először is, számításba kell A fejlődés dinamikáját végső soron behatároló intézményi feltételekre utaló mérőszámok Először is, számításba kell venni azokat a tényezőket, amelyek hosszú távon és végső soron behatárolja a fejlődést és a növekedést. Ez a tapasztalatok és a kutatások szerint az intézményi háttér (Fukuyama, Ferguson, Acemoglu stb)… Az elmúlt időszakban több olyan kutatás és ennek nyomán olyan adatbázis született, amely ezekre utaló adatokat lehet kapni…Éppenséggel elég sok olyan lehetséges tényező van, amelyből az intézményi minőségre lehet következtetni…. . : n n n tulajdon biztonsága, - a törvények hatalma, - az egyéni jogok biztosítottsága beszámoltathatóság, átláthatóság - hogyan történhet az ellenőrzés a politikai választások szabadsága – hogyan történik a változtatás?

Az intézmények működésének hatékonyságát és a működési módok minőségét jelző mérőszámok… n Másodszor: kell Az intézmények működésének hatékonyságát és a működési módok minőségét jelző mérőszámok… n Másodszor: kell valami, ami az intézményi működés hatékonyságára és a működésmódok minőségére utal. Erre hívta fel a figyelmet a Muraközi László könyv¨A bizalmatlanság hálójában. A tanulság: az intézmények csak akor és csak annyiban hatékony befolyásolói a viselkedésnek, amennyiben az emberek útmutatását követik…. n n n intézményi bizalom, - az intézményi szabályozás minősége korrupció szintje, - szabálykövetési hajlandóság a szabályozás minősége, - ? ? ? kormányzati hatékonyság, - amit akar, megteszi és megteheti-e? kiszámíthatóság, átláthatóság - ,

A folyamat eredményeit mutató és jelző mérőszámok… Harmadszor, kellenek a folyamatok hatékonysága és a A folyamat eredményeit mutató és jelző mérőszámok… Harmadszor, kellenek a folyamatok hatékonysága és a végső eredményeket befolyásoló tényezők minősége, mértékét és állapotát jelző mérőszámok: n n növekedési ütem - , GDP/fő - eladósodottság – mennyiben élik fel saját jövőjüket? , szegénységi indexek munkanélküliség, Esetleg n PISA teszt, n a bűnözés alakulása, n infrastruktúrális ellátottság, n Infláció

Az élet végső értelmére és eredményére utaló mérőszámok n Végül kellenek az adott pillanatban Az élet végső értelmére és eredményére utaló mérőszámok n Végül kellenek az adott pillanatban az egész rendszer működésének végső eredményét mutató, az élet végső minőségére utaló mérőszámok… n n n „támogatottság” mértéke. . - ha bajba kerültél, menyiben számíthatsz segítségre. . az életmód megválasztásának szabadsága… egyenlőtlenség. . , egészségben leélt várható élettartam (egészségi szint…, társadalmi mobilitás és „kizártság” Esetleg n képzettség PISA, n szólásszabadság? ? ? n „kizártság” mobilitás alakulása, n boldogság (boldogság-index:

Fura kettősség a 21. századba átlépve n n n Egyrészt: a „Nyugat” megkérdőjelezhetetlen sikere Fura kettősség a 21. századba átlépve n n n Egyrészt: a „Nyugat” megkérdőjelezhetetlen sikere minden más civilizációval és kultúrával szemben, Másrészt: feltünedező növekvő ellenmondások, sőt válságjelenségek (Enron…) Értsük meg a sikert és a válságot egyaránt!!!

F. Fukuyama: A politikai rend eredete (Akadémia 2011) n n A fejlődés meghatározó tényezői: F. Fukuyama: A politikai rend eredete (Akadémia 2011) n n A fejlődés meghatározó tényezői: az intézmények. Az intézmények szabályokból felállított és rendszerűen alkalmazott ösztönzőkkel – jutalmakkal és büntetésekkel - működtetett alkotások (konstrukciók). Fontos alkotóelemeik: szerepek, szimbólumok, rítusok, „ökölszabályok”, történetek (narratívák), mítoszok, hiedelmek. Fukuyama három kifejezetten a „Nyugatra” jellemző intézményt azonosít: (1) erős állam, (2) a törvények hatalma (Rule of law), (3) Felelős kormányzás (A megbízottak ellenőrizhetősége és elszámoltathatósága)

N. Ferguson: Civilizációk (A Nyugat és a többiek – West and the rest) Scolar N. Ferguson: Civilizációk (A Nyugat és a többiek – West and the rest) Scolar 2011. n n n n A siker meghatározója: a fejlődést segítő intézmény-rendszere. A Nyugatnak hat „killer app”-ja – adott platformra épülő, a versenytársak számára elérhetetlen szolgáltatás, amely megkülönböztető versenyelőnyt jelent – meghatározott intézményekre épülő megkülönböztető versenyelőnye van: 1. Verseny (piac) 2. Tudomány (ráció) 3. Tulajdon (vállalkozás) 4. Orvostudomány (egészség) 5. Fogyasztás (jólét és növekedés) 6. Munka-etika (szorgalmasság)

D. Acemoglu és J. Robinson. (2013): Miért buknak el nemzetek? Hvg Könyvek n n D. Acemoglu és J. Robinson. (2013): Miért buknak el nemzetek? Hvg Könyvek n n n A többiekkel egybehangzóan az intézmények szerepét emeli ki. Az intézményrendszerek – minőségük és hatékonyságuk alapján - egy spektrumon helyezkednek el, amelyek egyik szélén az befogadó (inclusive), a másikon a kizsákmányoló (extractive) jellegű intézmények helyezkednek el. Az előbbi jellemzője: szándéka, tehetsége és teljesítménye alapján - mindenkinek biztosítja nemcsak a részvételt, de az előrejutást is a politikában, a gazdaságban, és a verseny feltételei egyenlők mindenki számára. Az utóbbi jellemzője: egy szűk elit kisajátítja a politikai és gazdasági hatalmat, és arra támaszkodva kizsigereli a társadalmat, csak a „belső körnek” engedi a hozzáférést a javakhoz és a esélyekhez.

A három mű fő mondanivalója: a meghatározók az intézmények n n n Bármely ország A három mű fő mondanivalója: a meghatározók az intézmények n n n Bármely ország sikere, a gazdasági-, és a politikai rendszer hatékony működése a megfelelően kialakított intézményektől – a magántulajdon, a pénz, a vállalkozások, a tőzsde és a bankok, másrészt a hatalommegosztás, a törvények hatalma, az egyéni és a kollektív jogok, illetve a jogállam lététől – függ. Ugyanakkor azt is bizonyították, hogy bár az intézmények alapvetően behatárolják az egyének és a szerveződések viselkedését, és ezzel a fejlődés kereteit, működésük minőségét és hatékonyságát a kulturális feltételek, a politikai körülmények, a polgárok értékrendszere és az egyes országok történelmi tapasztalatai is számottevően befolyásolják. Ezen belül meghatározó szerepe van az intézményekbe vetett bizalomnak. A könyvek megszületésével egyidejűleg egy egész sor új – részben kísérleti - kutatás indult el, amelyek a korábbinál meggyőzőbben bizonyították az intézmények szerepét.

A 21. század posztmodern válságai n n n Ökológiai lábnyom túlterjed a Föld mértén A 21. század posztmodern válságai n n n Ökológiai lábnyom túlterjed a Föld mértén , globális felmelegedés, globális és lokális környezeti válságok, A globális pénzügyi és gazdasági rendszer zavarai, a szabályozás hatékonyságának gyengülése, az „edge of the chaos” korszaka, „A növekedés határai” jellegű globális válságok előrejelzése, A jóléti rendszerek válság (a második demográfiai átmenet, az egyenlőtlenség növekedése, egészségügyi- és nyugdíj-rendszer válsága) Globális akkulturáció (növekvő zűrzavar, fokozódó ingerültség, és frusztráció), élesen szemben álló értékek, vallások, civilizációs modellek,

A történelmi siker összetevői (4) n n F. Fukuyama – előreláthatólag szeptemberben megjelenő - A történelmi siker összetevői (4) n n F. Fukuyama – előreláthatólag szeptemberben megjelenő - „Political Order and Political Decay. From French Revolution to the Present” című könyve azzal foglalkozik, hogy az egyes országok sorsát nemcsak az határozza meg, hogy rátérnek-e egyáltalán a történelmi „főútvonalra”. Van-e szerepe – teszi fel a kérdést - a modernizáció későbbi sikerében, hogy a társadalmak milyen sorrendben teremtik meg a fejlődéshez szükséges intézményeket? Válasza: a jövőt döntően befolyásolja, vajon a „nép” előbb demokráciát „kap”, vagy előbb a hatékonyan és átláthatóan működő államot épít ki az adott társadalom. Ebből a szempontból –érvel - történelmileg jobban jártak az „északiak” - Németország és skandinávok - akik előbb hatékony bürokráciát alakítottak ki, mint a „déliek” - Görögország és Olaszország - akik előbb az általános választójogon alapuló demokráciát teremtették meg. Ez komoly gondokat okozott a rendszerváltóknál.

Az európai társadalmak történelmi sikere A tradicionális társadalmak „kézi vezérlésével” szemben Európában „intézményi vezérlés” Az európai társadalmak történelmi sikere A tradicionális társadalmak „kézi vezérlésével” szemben Európában „intézményi vezérlés” valósult meg. Az ösztönszerű segítőkészségen, a hatalom közvetlen beavatkozásán, illetve a vallások útmutatásainak helyébe a racionális elveken és a hatalommegosztáson alapuló intézmények léptek. Az idők folyamán azután a történelmileg különböző fejlődési pályát befutó államok intézményi berendezkedése egyre közelebb került egymáshoz. Eltérő „előéletük” ellenére a modern társadalmak gazdasági és politikai rendszere egyre növekvő számú elemzés bizonyítja - mind hasonlóbbakká vált. Vagyis a politika birodalmában is igazzá válik Tolsztoj mondása: „Minden boldog család egyforma, minden boldogtalan a maga módján az”

Ugyanakkor újra felbukkan a „hanyatlás” gondolata n n n F. Fukuyama még pusztán elvi Ugyanakkor újra felbukkan a „hanyatlás” gondolata n n n F. Fukuyama még pusztán elvi lehetőségként utal a dicsőség múlandóságára: ”Korántsem biztos – írja - hogy ha egy társadalom a történelem egy pillanatában sikeres, ez mindig így is marad, hiszen a politikai hanyatlás jelensége bármikor bekövetkezhet. ” N. Ferguson a „Nyugat” jövőjében féleérthetetlenül kételkedő gondolatokkal fejezi be művét. „Minden múlandó. Az egykor hivalkodó emlékművek is romként végzik. Korábbi vívmányaink lehangoló relikviáin átfúj majd a szél”. D. Acemoglu és J. Robinson, ugyan nem általában a „Nyugat”, hanem a konkrét nemzetek kudarcának okait elemezték, de könyvükben a csőd bekövetkeztének – nagyon is valóságos - forgatókönyvét rajzolják fel. Az egyes nemzetek balsorsának okát - szerintem helyesen - nem a történelmi véletlenekben, hanem az uralkodó elit mohóságában és ostobaságában fedezik fel.

A két város meséje n n n Képzeljenek maguk elé két, évtizedekkel ezelőtt felszabadult A két város meséje n n n Képzeljenek maguk elé két, évtizedekkel ezelőtt felszabadult országot, amelyek gyarmatosítóiktól elmaradott gazdaságot, de viszonylag fejlett adminisztrációt kaptak örökül. A két ország a startnál – 1960 -as évek - nagyjából egyformán szegény volt. Az A ország bővelkedett természeti kincsekben, mezőgazdasági terményeinek felvevő piacához közel helyezkedett el, és - lévén kellemes klímával, szépséges tengerparttal rendelkezett - ideális turisztikai állomásként volt jellemezhető, A B ország szűkölködött természeti kincsekben, távol terült el a nagy piacoktól, és eléggé megosztott volt etnikailag. Volt azonban még egy fontos különbség: az A ország egyértelműen a demokrácia felé, míg a B ország alapvetően az autokratikus berendezkedés irányába vette az útját. Mit gondolnak: (1) kialakult-e bármilyen élet-színvonalbeli, és élet-minőségbeli különbség az országok között az évtizedek során, (2) melyik ország ért el kedvezőbb eredményt?

A kérdés: n n Az első kérdésre egyhangúan a helyes választ adják: egyikük messze A kérdés: n n Az első kérdésre egyhangúan a helyes választ adják: egyikük messze „elhúz” a másiktól a GDP/fő, az életminőség, lakosainak képzettsége, egészségi állapota tekintetében. A másikra – különös módon – 100 %-uk a helytelen válasz adja: úgy vélték, az A országot fogja mindenki – beleértve a B országot – irigyelni, míg a B országra csak, mint elrettentő példára hivatkoznak.

A politikai rendszerek osztályozása Magas A törvények hatalma Megkérdőjelezhetetlen tekintélyű uralkodó és rendszerének racionális A politikai rendszerek osztályozása Magas A törvények hatalma Megkérdőjelezhetetlen tekintélyű uralkodó és rendszerének racionális uralma Káosz, zűrzav ar Alacsony Racionális autokrácia. Singapore Hatékony demokrácia Svájc Felelős kormányzás, át-láthatóság, rész-vétel, racionális döntéshozatal Franciaország Szaudi Arábia Magyarország Kína Románia Venezuela Zimbabwe Despotikus autokrácia Alacsony Oligarchiák harca a politikai arénában Jamaika Nem hatékony demokrácia Magas

A fejlődés fő-, és mellék-útvonalai n n A főútvonal: kizsákmányoló (extraktív) – befogadó (inklúzív) A fejlődés fő-, és mellék-útvonalai n n A főútvonal: kizsákmányoló (extraktív) – befogadó (inklúzív) Két mellék-, vagy „kerülő”-útvonal: egyéni jogok és demokrácia (a törvények hatalma, és a felelős állam nélkül): Jamaika (India? ) Törvények hatalma és felelős állam, „a demokrácia és az egyéni jogok nélkül): Szingapúr (Kína? )

F. Fukuyama: Political Order and Political Decay: From the French Revolution to the Present. F. Fukuyama: Political Order and Political Decay: From the French Revolution to the Present. 2014. n n n A fő gondolat: a végkifejlet attól függ, vajon az erős és jólszervezett és részrehajlás nélkül dolgozó állam i bürokrácia jön-e előbb létre és csak utána történik meg az általános választójog kiterjesztése, vagy fordítva, általánossá válik a választójog, és a pártok az állami koncon versengve igyekeznek kisajátítani az állami forrásokat. Az előbbi út: Skandinávia és Németország. Az utóbbi út: Olaszország és Görögország, Átmeneti út: USA, ahol a 19. század klientizmus és korrupció, majd a 20. század elején a középosztály megtisztítja az államot. A tanulság: fontos az út és a sorrend, ahogyan az egyes országok elérik a fejlett társadalmat. Nagy veszélyek leselkednek a felszabadulókra!! Részben ez magyarázza Szingapúr és Jamaika különbségét, és erre tekintettel vetődik fel a kérdés: vajon Kína vagy India útja a gyümölcsöző-e?

Fukuyama helyebít n n n Kirajzolódik egy különös trend: Észak-Európa és Dél-Európa különbsége Észak Fukuyama helyebít n n n Kirajzolódik egy különös trend: Észak-Európa és Dél-Európa különbsége Észak – erős és átlátható, jól szervezett – bürokratikus szabályok és törvények által vezérelt – állam, és csak a végén a tömeg-demokrácia Délen – előbb a tömegdemokrácia, vagy legalább is ehhez képest elmarad a jól szervezett és törvénykövető állam, ezért azután amikor kiterjed a demokrácia, elindul a harc az állam birtoklásáért, az oligarchiák Az USA esetét átmenetnek látja: 19. végéig oligarchiák hatalma, a 20. századtól jól szervezet és bürokratikusan működtetett állam, Ez abból a szempontból érdekes, mert úgy tűnik, Európa több régióra bomlik, amelyek működésmódja számottevően eltérő lehet. Eredetileg ez a gondolat, Szűcs Jenő Európa három régiója – Nyugat-Európa, Kelet-Európa és a kettő közötti „kompországok” térsége – dolgozatából kerül be a köztudatba.

Magyarország „fejlődési pályája” a rendszerváltást követően Magas A törvények hatalma Megkérdőjelezhetetlen tekintélyű uralkodó és Magyarország „fejlődési pályája” a rendszerváltást követően Magas A törvények hatalma Megkérdőjelezhetetlen tekintélyű uralkodó és rendszerének racionális uralma Alacsony Hatékony demokrácia Svájc Racionális autokrácia Singapore Felelős kormányzás, átláthatóság, rész -vétel, racionális döntéshozatal Franciaország 96 Szaudi Arábia 02 90 Magyarország Kína 14 Zimbabwe 85 08 Románia Oligarchiák harca a politikai arénában Venezuela Jamaika Despotikus autokrácia Alacsony Nem hatékony demokrácia Magas

A racionális és felelős kormányzás mértéke A politikai lehetőségek osztályozása Nagy Kicsi Hatékony demokrácia A racionális és felelős kormányzás mértéke A politikai lehetőségek osztályozása Nagy Kicsi Hatékony demokrácia Racionális autokrácia Svájc Singapore Felelős kormányzás, átláthatóság, részvétel, racionális döntéshozatal Franciaország Magyarország Kína Szaudi Arábia Jamaika Venezuela Zimbabwe Szudán Despotikus autokrácia Alacsony Oligarchiák harca a politikai arénában Nem hatékony demokrácia Magas A versengő demokrácia lehetősége

Nagy A racionális és felelős kormányzás mértéke Magyarország lehetséges elmozdulásai a politikai térben Megkérdőjelezhete Nagy A racionális és felelős kormányzás mértéke Magyarország lehetséges elmozdulásai a politikai térben Megkérdőjelezhete tlen tekintélyű uralkodó és rendszerének racionális uralma Kicsi Racionális autokrácia Hatékony demokrácia Felelős kormányzás, átláthatóság, részvétel, racionális döntéshozatal Magyarország Despotikus autokrácia Alacsony Nem hatékony demokrácia A versengő demokrácia lehetősége Oligarchiák harca a politikai arénában Magas

A gazdasági intézmények konvergenciának területei A Washington-i konszenzus elveinek érvényesítése: 1. A pénzügyi fegyelem A gazdasági intézmények konvergenciának területei A Washington-i konszenzus elveinek érvényesítése: 1. A pénzügyi fegyelem növelése, 2. A közösségi kiadások átalakítása, 3. Az adó-rendszer reformja, 4. A pénz-, a deviza-, és az áru-piacok, illetve a kereskedelem működésének liberalizálása, 5. A magántulajdon védelme, 6. A külföldi befektetések segítése, 7. A privatizáció, és 8. A dereguláció. Ehhez még hozzá szokták venni: Az oktatás és az egészségügy fejlesztésére, illetve a szegénység csökkentésére irányuló állami politikák.

A „felelős kormányzás” koncepciója a politikában Nem a jó kormányzó, nem a hatékony kormány, A „felelős kormányzás” koncepciója a politikában Nem a jó kormányzó, nem a hatékony kormány, hanem a „felelős” kormányzás a fontos! „Minden boldog család egyformán boldog, minden boldogtalan a maga módján az. ” Tolsztoj: Anna Karenina

A vállalati kormányzás elemzésének tapasztalatai n n n A 90 -es években döntően az A vállalati kormányzás elemzésének tapasztalatai n n n A 90 -es években döntően az országok közötti eltérésre összepontosítottak. A főbb megállapítás: vannak olyan intézményi és jogi feltételek, amelyek segítik a hatékonyabb irányítást. Ennek alapján kialakultak azok az általános intézményi formák, amelyek nélkülözhetetlenek a felelős vállalatirányítási gyakorlathoz Ugyanakkor kiderült, vannak fontos történelmi különbségek, és fontos a vállalaton belüli konkrét szabályozás is. Love Inessa. (2010): Corporate Governance and Performance around the world: What we know and what we don’t. The World Bank Research Observer

A „Felelős vállalati kormányzás” index összetevői 1. 2. 3. 4. 5. 6. Fegyelem, és A „Felelős vállalati kormányzás” index összetevői 1. 2. 3. 4. 5. 6. Fegyelem, és figyelem Átláthatóság Függetlenség, Beszámoltathatóság, Felelősségre vonhatóság, Méltányosság

Global competitiveness index The GCI measures “the set of institutions, factors and policies that Global competitiveness index The GCI measures “the set of institutions, factors and policies that set the sustainable current and medium-term levels of economic prosperity” (in other words, those factors that facilitate or drive productivity). The index is composed of 12 pillars of competitiveness. The index attempts to take into accountries' different stages of economic development, and organises the pillars into three sub-indexes: Efficiency enhancers, Innovation and sophistication factors. The pillars are organised as followed: Basic requirements • Institutions • Infrastructure • Macroeconomic Stability • Health and Primary Education Efficiency enhancers • Higher Education and Training • Goods Market Efficiency • Labour Market Efficiency • Financial Market Sophistication • Technological Readiness • Market Size Innovation and sophistication factors • Business Sophistication • Innovation

Ország-minőség indexek n n n n Van a Global Competitiveness index: 12 összetevő, amelyek Ország-minőség indexek n n n n Van a Global Competitiveness index: 12 összetevő, amelyek az ország általános gazdasági struktúrájának jellegére, az intézményekre és munkaerőre vonatkoznak… Economic Freedom Index: Heritige Found Van a WGI : 6 összetevő – ez kifejezetten a kormányzásra vonatkozik. . Van a Democracy Index: ez kifejezetten a demokráciára vonatkozik… Van a Freedom Index: - ez a egyéni szabadságjogok és a szólásszabadságra vonatkozik… World Press Freedom index: Freedom in the World (Freedom House) Van a Corruption perception index: ez a korrució helyzetére vonatkozik…

n n n n The Economic Freedom of the World Index is a report n n n n The Economic Freedom of the World Index is a report published by Canada-based Fraser Institute in conjunction with the Economic Freedom Network, a group of independent research and educational institutes in 90 nations and territories worldwide. It is a numeric index and its results are not currently included in the table below. The Index of Freedom in the World (also Freedom Index, Worldwide Index of Human Freedom) is an index measuring classical civil liberties published by Canada's Fraser Institute, Germany's Liberales Institute, and the U. S. Cato Institute. [1] It is not currently included in the table below. Worldwide Press Freedom Index is published by France-based Reporters Without Borders. Countries are assessed as having a good situation, a satisfactory situation, noticeable problems, a difficult situation, or a very serious situation. [2] The Democracy Index, published by the U. K. -based Economist Intelligence Unit, is an assessment of countries' democracy. Countries are rated to be either Full Democracies, Flawed Democracies, Hybrid Regimes, or Authoritarian regimes. Full democracies, flawed democracies, and hybrid regimes are considered to be democracies, and the authoritarian nations are considered to be dictatorial. The Economist bases its ratings based on: civil liberties, conduct of elections, media freedom, participation, public opinion, functioning government, corruption, and stability. [3] Freedom in the World published by the U. S. -based Freedom House (which receives about 66% of its budget from the U. S. government, [4]) ranks countries by political rights and civil liberties that are derived in large measure from the Universal Declaration of Human Rights. Countries are assessed as free, partly free, or unfree. The Index of Economic Freedom is an annual report published by The Wall Street Journal and the U. S. based Heritage Foundation. Countries are assessed as free, mostly free, moderately free, mostly unfree, and repressed. The U. S. -based Polity data series is a widely used data series in political science research. It contains coded annual information on regime authority characteristics and transitions for all independent states with greater than 500, 000 total population and covers the years 1800– 2006. Polity's conclusions about a state's level of democracy are based on an evaluation of that state's elections for competitiveness, openness and level of participation. Data from this series is not currently included in the table below. The Polity work is sponsored by the Political Instability Task Force (PITF) which is funded by the U. S. Central Intelligence Agency. However, the views expressed in the reports are the authors' alone and do not represent the views of the US Government. The CIRI Human Rights Data Project measures a range of human, civil, women's and workers rights. [5] It is now hosted by the University of Connecticut. It was created in 1994. [6] In its 2011 report, the U. S. was ranked 38 th in overall human rights. [7]

A korrupciós Index alakulása 2010 2012 Ország Helyezés Pont Dánia 1 9. 3 1 A korrupciós Index alakulása 2010 2012 Ország Helyezés Pont Dánia 1 9. 3 1 9. 0 Finnország 4 9. 2 2 9. 0 Hollandia 7 8. 8 9 8. 4 Szlovénia 27 6. 4 37 6. 1 Lengyelország 41 5. 3 41 5. 8 Magyarország 50 4. 7 46 5. 5 Csehország 53 4. 6 54 4. 9 Szlovákia 59 4. 3 62 4. 6 Olaszország 67 3. 9 72 4. 2 Románia 69 3. 7 66 4. 4

A korrupciós Index alakulása 2012 -ben Ország Helyezés Pont Dánia 1 9. 0 Finnország A korrupciós Index alakulása 2012 -ben Ország Helyezés Pont Dánia 1 9. 0 Finnország 2 9. 0 Hollandia 9 8. 4 Szlovénia 37 6. 1 Lengyelország 41 5. 8 Magyarország 46 5. 5 Csehország 54 4. 9 Szlovákia 62 4. 6 Olaszország 72 4. 2 Románia 66 4. 4

Társadalmi sikertörténetek keretei a 21. században Három alapvető új könyv jelent meg erről az Társadalmi sikertörténetek keretei a 21. században Három alapvető új könyv jelent meg erről az elmúlt években. Acemoglu- Robinson: Miért buknak meg a nemzetek? n Európában egy 1000 éves trend azonosítható: az un. kizsákmányoló (extraktív) intézményektől a befogadó (inklúzív) intézmények felé mozdult el. F. Fukuyama: Political Order and Political Decay: From the French Revolution to the Present. 2014. n Az egyes országok sorsát nemcsak az határozza meg, hogy rátérnek-e egyáltalán a történelmi „főútvonalra”, hanem, hogy milyen sorrendben teremtik meg a fejlődéshez szükséges intézményeket? Th. Piketty: A tőke a 21. században. (Kossuth Kiadó). n A patrimóniális társadalomban a karrier-stratégia: Beházasodni! A 21. század kérdése: a fejlett társadalmak visszahanyatlanak-e a patrimóniális társadalomba, vagy újra lehet-e trendre osztani rendre a vagyonokat?