TELEPÜLÉSKÖRNYEZET 2006. TAVASZI FÉLÉV
Ember és környezete Az emberi civilizáció kb. 6000 éves múltra tekint vissza. Ezalatt: -eltávolodás a természeti környezettől, a természet tudatos átalakítása. -technika-technológiai fejlődés, műszaki infrastruktúrák -antropocentrikus szemléletmód kialakulása (ember az evolúció csúcsa, felette áll a bioszféra egészének) -a társadalmak kialakulása, amelyek mozgatója a kultúra, a gazdasági tevékenység (termelés-fogyasztás és a piac) és a hatalom. -az emberi kapcsolatokban a „gazdasági kapcsolatok” domináns szerepet töltenek be, van egy tőkés oldal és egy humán erőforrás (munkaerő eladás) oldal. -az emberi gondolkodás két nagy tévedése a 20. szd. végén: 1 -az emberiség független a természettől 2 -a társadalom jól működik. n
A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET ÁLLAPOTÁT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK n n n n -A fejlett országokban a lakosság 70 -80%-a városokban él. Európa 74%, de az átlagot jelentősen rontja Portugália és Albánia, ahol csak 50% a városlakók aránya. -Észak-Amerika, Latin-Amerika lakosainak ¾-e urbánus -Ázsia és Afrika ún. „falusias kontinens”, a lakosság 2/3 -a falvakban, tanyákon lakik, vagy ideiglenes településeken él (nomádok, félnomádok). Ezen a két kontinensen a városi lakosság aránya gyors ütemben nő. (Okozója kisebb mértékben a városi lakosság természetes szaporodása, nagyobb mértékben a városba vándorlás. ) -Az ezredfordulón a városi népesség aránya meghaladta az 50%-ot. A városok gyarapodásának súlypontja a történelmi magterületekről a harmadik világra (Ázsia) helyeződött át. Jellegzetesség, hogy egy-egy város mérhetetlenül fejlődik, de a városhálózat fejlődése ezzel a tendenciával nem követi a lépést. -2001 -ben a Föld 20 legnépesebb városa közül 14 a fejlődő világban található. Jellemző különbség köztük, hogy míg Európa és az Egyesült Államok nagyvárosai kellően fejlett infrastruktúrával rendelkeznek, addig a fejlődő világ nagyvárosaira az infrastruktúra, egészséges környezet hiánya jellemző (külvárosok bádogtelepei). -A városok jelentősége növekszik (információs központok, szolgáltatások központjai, közigazgatási központok stb. )
A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET ÁLLAPOTÁT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK Víz, nyersanyag Napfény, Energia Késztermék Hő és szennyező gázok Késztermékek TELEPÜLÉS Információ Emberek Élelmiszer Szennyvíz Emberek Hulladék
A TELEPÜLÉSEK FEJLŐDÉSÉBEN SZEREPET JÁTSZÓ TERMÉSZETI TÉNYEZŐK n n -Litoszféra (lakóhely (antroposzféra), ásványi nyersanyagok, talajtani adottságok, vertikális tagozódás, domborzati viszonyok) -Atmoszféra (klimatikus viszonyok) -Hidroszféra ( sós- és édesvizek jelenléte, ár-apály viszonyok, ivó- és öntözővíz jelenléte, talaj és rétegvizek, árvízveszély) -Bioszféra (élelem- és energiaforrás, veszélyforrás)
A települések kialakulásának története n n n Az ember elterjedésének kiindulópontja a trópusi-szubtrópusi területek (Kelet-Afrika, Jáva, Ausztrália). -Az első települések a jégkorszak végén (würm) a mai forró éghajlati övben ill. a jég visszahúzódásával a mérsékelt öv déli részétől terjeszkedtek észak felé. -Az északi félteke már ekkor nagyobb népességet tömörít, de a népsűrűség alacsony a kiterjedt területek miatt. -a halászó - vadászó - gyűjtögető embernek nagy kiterjedésű élettérre van szüksége; gyors szétszóródás. Kr. e. 8000. körül jelennek meg az első földműves kultúrák
A települések kialakulásának története - - - A települések megjelenésének okai: Az egyre enyhébb éghajlat a kezdetleges növénytermesztésnek kedvezett létrejött az első, valódi termelőmunka, amely szükségessé tette a legalább időszakos letelepedését kisebbnagyobb közösségeknek első állandó települések csírái (raktár, piac) (Jerikó) A növénytermesztés és a kezdetleges állattenyésztés (domesztikáció) ugyanakkora területen nagyobb embertömeg ellátására képes, mint az ősközösségi életforma. Két jellemző terület: az ún. Termékeny Félhold (Egyiptom-Nílus völgy, Mezopotámia-Jeruzsálem, Uruk, Babilon) és a Peru. Mexikó tengely. Elszigetelten: Indus-völgy, Huang-ho-völgy,
A települések kialakulásának története n n n n n A folyók szerepe ezekben a kultúrákban: -ivóvíz -öntözővíz -termőképesség-javító tényező (a Nílus áradásakor a humuszos hordalék szétterítése) A fémek megismerése a termelőeszközök minőségének javulását eredményezte (hatékonyabb fegyverek és szerszámok): -rézkorszak Kr. e. 8000 -től -bronzkorszak Kr. e. 7000 -től -vaskorszak Kr. e. 5000 -től -az első vasötvözetek (acél) Kr. e. 4000 -től Ettől az időtől már a bányászat is településfejlődést indukál, hiszen a készterméket könnyebb szállítani, mint a nyersanyagot célszerű a lelőhely közelébe költözni.
A települések kialakulásának története n n n A települések területi elhelyezkedésének fontos tényezője ebben az időszakban a bioszféra (vegetáció) Az ókorban az egyetlen energiahordozó a fa (ércek olvasztása), de a közlekedéshez (hajó), fegyver- és szerszámkészítéshez is fára van szükség. A Mediterrán-térség benépesülésének egyik legfontosabb tényezője a fában való gazdagság volt. A Föld eddigi legnagyobb, ember által okozott katasztrófája a Földközitenger térségében a természetes vegetáció teljes kiirtása. A háborúk idején a domborzati viszonyok jelentős telepítő tényezők voltak. Helyi és helyzeti energiák védhetőség, gyümölcs-szőlőtermesztés (pl. : Duna-menti provinciák magaspartra települt városai).
A települések kialakulásának története A középkorban a népesség kisebb nagyobb ingadozásokkal (háborúk, éhínségek, járványok) robbanásszerűen növekedett településfejlődés. -A vallás szerepe kiemelkedő -Mezőgazdasági forradalom-a területek eltartóképessége növekszik -Lassan meginduló ipari forradalom + technikai-technológiai fejlődés lehetőség a zordabb területek benépesítésre -Növekvő energiaigény Kezdetben víz- és szélenergia majd a fosszilis energiahordozók (kőszén, majd kőolaj, földgáz) hozzák az igazi áttörést (Anglia-9. szd. az első külszíni fejtés), amelyek az iparvárosok fejlődését gyorsítják. A megnövekedett ipari termelés magával hozta a kereskedelem és a kikötővárosok fejlődését. (Mediterrán-térség, Németalföld, Anglia) n
A települési környezet állapotát meghatározó tényezők - A természeti környezet lakhatóvá válásához teljes átalakítás szükséges (talaj, élőlények) n -mesterséges felületek jönnek létre, amelyek nagyobb teret foglalnak el, mint maga az épület n -a településtervezés fontos összetevője, hogy maradjanak zöld felületek (parkok, fák, sétányok, gyepes-virágos területek) n
A települési környezet állapotát meghatározó tényezők n n n n 1 -A NÖVÉNYZET SZEREPE A TELEPÜLÉSEKEN -a szilárd légszennyező anyagok kiülepítése, szűrése, -a gázcsere során (fotoszintézis) szén-dioxidot kötnek meg és oxigént bocsátanak ki -a többsávos fasoroknak zajcsökkentő, zajvédő szerepe van -a zöldfelületek az élővilág szigetei a településeken -bizonyos szennyező gázok (kén-dioxid, nitrogén-oxidok) károsítják a növényi szöveteket, de vannak rezisztens fajták (pl. : a platán tipikus városi fa) -rekreációs tér
A települési környezet állapotát meghatározó tényezők n n -a várostervezésben tudatosan kell törekedni zöldfelületek ideális elrendezésére -a nagy kiterjedésű, de elszigetelten elhelyezkedő területek kevésbé hatnak az emberek életére, mint a mozaikos, könnyen elérhetőek. Város Zöld felületek aránya A lakosság hány %-a ér el zöld felületet 15 perc alatt Kijev 40% 47% Pozsony 60% 63% Madrid 9% 100%
A települési környezet állapotát meghatározó tényezők n n n n 2 - A VÍZ SZEREPE A TELEPÜLÉSEKEN -A település épületei, útjai teljesen átalakítják a terület eredeti vízháztartását -megnő a felszíni lefolyás (a városra hulló csapadék átl. 60%-a a csatornarendszerben távozik, a maradék 40% elpárolog és beszivárog) -a lefolyó víz rengeteg szennyező anyagot szállít mind szilárd, mind oldott állapotban (kommunális hulladék, por, ólom és egyéb nehézfémek (közlekedés + ipar), sók (hómentesítés) meghatározott pályákon a befogadókba. -a felgyorsuló lefolyás miatt lecsökken a talajvíz-utánpótlás, a beszivárgás csak a fedetlen területeken lehetséges -a legtöbb település is a felszín alatti vizeket használja ivóvízkivétel céljára, ami tovább csökkenti talajvízszintet (pl. : egy 1 milliós város napi vízfelhasználása 400 -600 ezer m³) -Következmények: drasztikus vízszintcsökkenés tömörödés a felszín süllyedése épület- és infrastruktúrakárok
A TELEPÜLÉSI KLÍMA (VÁROSKLÍMA) n n n n A városok mesterséges felületei a helyi éghajlati viszonyokat is megváltoztatják, aminek eredményeképpen sajátos mezoklíma jön létre (városklíma). Az adott hely eredeti klimatikus összetevői közül mindegyik megváltozik. Jól látható (mérhető) különbségek vannak a beépített és a beépítetlen környezet között. -Összetevők 1 -napsugárzás 2 -hőmérséklet/évi középhőmérséklet 3 -párolgás 4 -csapadékképződés/köd/szmog 5 -levegőáramlás/szél (beépítettség-, szélcsatornák+, átszellőzés)
A TELEPÜLÉSI KLÍMA (VÁROSKLÍMA) n n n A NAPSUGÁRZÁS (1) 15 -20%-kal alacsonyabb, mint a település környezetében tapasztalható (1 m²-re eső energiamennyiség). Ennek okozója a városok erősen szennyezett levegője (a korom- és porszemcsék több napsugarat vernek vissza). Ennek ellenére A HŐMÉRSÉKLET (2) magasabb a környezeténél mert: a beérkező hőmennyiség „érdes” felületre érkezik (épületek) és a felmelegedés így erősebb a sík terepinél; a lokális légtérben található üvegházhatású gázok koncentrációja magas és ez is relatíve melegedést okoz; sok az importhő (lakások, ipar, járművek)
A TELEPÜLÉSI KLÍMA (VÁROSKLÍMA) n n n Az ÉVI KÖZÉPHŐMÉRSÉKLET (2/a) átlagosan 0, 5 -2 °C-kal magasabb a környezetnél, de napsütéses, szélcsendes időben a napi különbség akár 5 -6 °C is lehet. Vannak a városon belül ún. „melegedési gócok” (az ipari üzemek, hőközpontok, nagy kiterjedésű, sűrűn beépített lakótelepek rengeteg a hulladékhő) és vannak területek, ahol a növényzet hatása érvényesül (ún. parkklíma-hűvösebb, kiegyenlítettebb) A lehulló csapadékmennyiség 60%-a gyorsan elfolyik ezért: a PÁROLGÁS (3) mértéke jóval kisebb a párolgás által elvont hőmennyiség is kevesebb a települési hőmérséklet további relatív emelkedése
A TELEPÜLÉSI KLÍMA (VÁROSKLÍMA) n n A CSAPADÉKKÉPZŐDÉS (4/a) gyakorisága 5 -10 %-kal magasabb, mint a település környezetében. A szilárd csapadéké (hó) viszont 5 -10%-kal alacsonyabb. Ennek oka a hősziget jelenség. Ami csapadék a városon kívül (-1) – (-5) °C között hullik le (hó), az a városon belül már esőként ér talajt. A hősziget a fagymentes időszakot is meghosszabbíthatja, extrém esetben akár 8 héttel is. A csapadékvíz gyorsan elfolyik a párolgás csökken a relatív páratartalom csökken. Ez a magas hőmérséklettel párosulva hozza létre az ún. városi sivatagot (magas hőm. - alacsony páratartalom)
A TELEPÜLÉSI KLÍMA (VÁROSKLÍMA) A gyorsan elfolyó csapadék és a talajvíz hiánya (talajszint sincs!) miatt a relatív páratartalom 8 -10 %-kal alacsonyabb. Viszont a levegőben több a kondenzációs mag (por, korom, stb. ) amin a túlhűléskor kicsapódó víz mennyisége nagyobb. Ez nagyobb felhőborítottságot okoz megnő a KÖD (4/b) gyakorisága. Télen akár duplája is lehet a városon kívüli területekkel összehasonlítva. Ha köd levegőszennyezéssel párosul SZMOG (4/c) (füstköd) két jellemző megjelenése van: 1 -redukáló szmog (londoni-típusú füstköd) 2 -oxidáló szmog (los angelesi-típusú füstköd) n
A TELEPÜLÉSI KLÍMA (VÁROSKLÍMA) 1 - A redukáló szmog kialakulása A levegőben felszaporodnak a kondenzációs magok (a fosszilis tüzelőanyagok (szén) elégetésekor nagy mennyiségű korom, por és SO 2 kerül a levegőbe. Az emelkedő és gyorsan hűlő levegő eléri a telítettségi állapotot → a szemcséken kicsapódás, amit a SO 2 savassá tesz→ savas eső, köd képződik. A kialakulás feltételei: -szélcsendes idő -magas relatíve páratartalom TÉLI FÉLÉV -1 -4 °C közötti hőmérséklet A SO 2 redukáló hatása miatt hívjuk redukáló szmognak is nevezzük, de jellemző előfordulása miatt londoni-típusú szmog a gyakoribb neve. n
A TELEPÜLÉSI KLÍMA (VÁROSKLÍMA) 2 -Az oxidáló szmog kialakulása A kialakulás feltételei: -erős napsugárzás (erős ultraibolya sugárzás) NYÁRI FÉLÉV -közlekedés által kibocsátott szennyezések (NOx, szénhidrogén vegyületek) A szennyező anyagok az ultraibolya sugárzás hatására fotokémiai reakciókat indítanak el, amelynek hatására létrejön a füstköd. A fotokémiai füstköd összetevői: -ózon (O 3) -PAN (peroxi-acetil-nitrát) -salétromsav -hidrogén-peroxid Ha a PAN koncentrációja tartósan nagyobb, mint 0, 02 ppm (mg/dm³), akkor órákon belül károsodik a vegetáció, az emberi egészség, katalizátor a fémek és az épített környezet korrodációjához. Jellemző előfordulási terület a nagy forgalmú, száraz, napfényes nyarú térség → innen ered a Los Angeles-típusú füstköd. Európában Athénra jellemző. n
Települési levegőszennyezettség Alapfogalmak: -Levegőszennyezés: (WHO) levegőszennyezésről akkor beszélünk, ha a levegőben olyan mennyiségben található meg egy vagy több szennyező anyag, vagy azok keveréke, amely emberekre, állatokra, növényekre vagy tárgyi tulajdonokra káros lehet, vagy a jó közérzetet, vagy a birtoklás gyakorlását mérhetetlen módon bár, de akadályozza. Kérdés: a virágos növények virágpora (amely allergiát okoz) vagy a vulkánok por- és gázfelhői levegőszennyező anyagok? -Levegőszennyező anyagok a légkör természetes összetételét megváltoztató gáz, folyékony vagy szilárd halmazállapotú anyagok. 1 -gázok: olyan anyagok, amelyek normál állapotban (szobahőmérséklet, 1013 h. Pa) gáz halmazállapotúak és csak igen alacsony hőmérsékleten kondenzálódnak folyadékká (CO 2 , SO 2 , O 3 , ) 2 -gőzök: olyan gáz halmazállapotú anyagok, amelyek normál állapotban is folyadékká kondenzálódnak pl. : vízgőz A köd, füst és a por igen apró szemcseméretű (0, 01 -100 μm) részecskék (ún. aeroszolok) 1 -köd: különböző méretű vízcseppekből áll, ha a vízcsepp 10 μm-nél kisebb, akkor páráról, ha nagyobb, akkor sűrű ködről beszélünk. A szmog az angol smoke (füst) és fog (köd) szóból származik. n
Települési levegőszennyezettség 2 -füst: apró szilárd szemcsék, kolloidrészecskék és nedvességcseppecskék keveréke. 3 -por: szilárd anyagok (10 -100 μm) méretű, majdnem kolloidális szemcsékre való szétesésekor keletkezik. A por hatása függ a szemcsemérettől (tüdőbe való bejutás képessége), a fizikai tulajdonságaitól (más anyagokkal való adszorpció) és kémiai tulajdonságaitól. Emisszió: a létesítmény által a légkörbe kibocsátott anyagmennyiség Transzmisszió: a szennyező anyagok szétterjedése Immisszió: a szennyező anyagok kiülepedésének a helyén mért anyagmennyiség Az emissziót és az immissziót mg/m³ (tömeg) vagy g/h (idő) értékben mérhetjük. A határértékek megállapítása (ún. levegőtisztasági kritériumok) tapasztalati és megfigyelések úton gyűjtött adatok alapján történik, amelyet országonként különbözőképpen értékelnek. Probléma, hogy a koncentrációértékek nem foglalják magukba a hosszú távú hatás veszélyeit, a különböző anyagok együttes vagy egymást fokozó hatásait. (pl. : hosszú távú munkahelyi szennyezőanyag-terhelés okozta rák ill. esetleges genetikai deformáció csak hosszú idő múlva, nemzedékváltással derül ki).
Települési levegőszennyezettség n n n Az antropogén levegőszennyezés forrásai: -ipari termelési folyamatok (1/a) -energia előállítása az iparban és a háztartásokban (1/b) -közlekedés (2) A háztartások és a közlekedés elsősorban lokálisan és szűkebb környezetben szennyez, az ipari termelés (pl. : a kémény magasságától függően, a pillanatnyi hőviszonyoktól függően) képes nagyobb távolságban is immissziót kifejteni. Az ipari termeléssel függ össze továbbá szennyezések recens kibocsátása pl. : szemétlerakókból a levegőbe kerülő dioxin.
Települési levegőszennyezettség Az ipari termelési folyamatok és az energiatermelés következtében levegőbe kerülő fontosabb szennyező gázok és hatásaik. Minden égetés útján hasznosított energiahordozó tartalmaz szenet, mely tökéletes égés folyamán szén-dioxiddá (CO 2), tökéletlen égés során pedig szén-monoxiddá (CO) ég el. 1 -Szén-monoxid (CO): természetes úton a mikroorganizmusok anyagcseréjének végterméke. Ezzel a mennyiséggel nagyjából azonos az antropogén úton keletkező CO mennyiség. Egy része megkötődik a virágos növényekben és talajban lakó mikroorganizmusokban. A maradék a légkör felső részébe szökik. Élettani hatásai: a légzés során tüdőbe kerülő CO 240 -szer erősebben kötődik a hemoglobin központi vasatomjához, mint az oxigén, ezáltal gátolva az O 2 szállítását → ennek következtében a légzési CO 2 felhalmozódik a sejtekben és az anyagcsere zavarokat szenved. Növekszik a szívverés volumene és szaporasága az oxigénhiány kiegyenlítése érdekében → a szív- és érrendszeri betegségben szenvedők számára végzetes.
Települési levegőszennyezettség 2 -Szén-dioxid (CO 2) : a szén körforgásának fontos eleme, gyakorlatilag nem mérgező, a növények fotoszintézise során a megkötött szén-dioxid szenét használják fel sejtjeik építése során. A légköri CO 2 a rövid hullámú napsugárzást átengedi, a Föld hosszabb hullámhosszú visszaverődő sugárzását fogja fel (infravörös abszorber → üvegházhatás fokozása). A légköri CO 2 mennyiségének megkétszereződése a 1, 5 °C-os átlaghőmérséklet emelkedést vonna maga után. Ennek következményei: -éghajlati övek eltolódása (száraz területek kiterjedése, a szubtrópusi monszunövezet beszűkülése) -mérsékelt szélességeken a csapadék mennyiségének csökkenése (az ipari országok vízellátásának katasztrófája) 1850 óta bizonyíthatóan évi 2, 2 %-kal nő a légköri CO 2 mennyisége. Ennek okai: -a fosszilis tüzelőanyagok égetésével nő az emisszió -az elsődleges növénytakarók (pl. : trópusi esőerdők) felégetésével további emisszió az immissziós forrás kiiktatásával. -a másodlagos növénytakaró kisebb mértékben képes a megkötésre.
Települési levegőszennyezettség A településekről származó ún. nyomógázok hatására az üvegházhatás tovább növekszik. Ilyenek: -szórópalackok hordozógázai (freonok: CCl 2 F 2, CCl 3 F), a kéjgáz (N 2 O), a nitrogén műtrágyák bomlástermékei) Ezek az ózonréteg egyensúlyát bontják meg. n A gyenge minőségű, magas kéntartalmú fosszilis tüzelőanyagok elégetésével SOx kerül a levegőbe, amely redukáló hatású → a savas esők kialakulásánál játszik fontos szerepet. n A kén-dioxidot (SO 2) a napfény SO 2 x-gyökké gerjeszti, mely oxigénnel SO 4 x-gyökké reagál és egy O leválásával SO 3 keletkezik. A kén-trioxid vízzel kénsavvá egyesül (savas eső) SO 3 + H 2 O → H 2 SO 4 n A savas esők másik előidézője a sósav (HCl), amely a PVC és egyéb műanyagszármazékok égetésekor szabadul fel. A károsítóanyag közvetlenül (száraz ülepedés) vagy oldatként a levegőből kimosódva (nedves ülepedés = savas eső) érheti el a felszínt. n
Települési levegőszennyezettség 2 -A közlekedés által okozott levegőszennyezés A közúti, a vasúti, a légi és a vízi-közlekedés egyaránt nagy energiafelhasználó és jelentős környezetszennyező. A gépkocsiközlekedés mint gazdasági ágazat rendkívül dinamikusan fejlődik. A globális úthálózat egyre sűrűbben szövi át a szárazföldeket, így a szélrendszerek által globális elszennyeződést okoz (már az Antarktisz jegéből is kimutatható a szennyeződés). A gépkocsiközlekedés a városokban a legkoncentráltabb. A nagyvárosok lakói állandó szennyeződésnek vannak kitéve különösen frekventáltak azok a városok ahol főútvonalak futnak össze és nagy az átmenő forgalom pl. : Budapest A világon napjainkban kb. 500 m személygépkocsi és kb. 600 m busz és tehergépkocsi közlekedik a közutakon. A gépkocsi ellátottság tekintetében jelentős különbséget tapasztaltunk a fejlett és fejletlen országok között. (USA 10 lakosra 6 személyautó, Németország 10 lakosra 5, Magyarországon 10 lakosra 2, 3, Kína és India 10 lakosra 0, 3 személyautó jut) A magyarországi gépkocsik átlag életkora közel 12 év (ezen belül a kétütemű járműveké közel 15, a tehergépkocsik átlag életkora 9, 5, a buszok 10 -11 évesek. Ennek azért van jelentősége, mert a modern jól működő motorok kevesebb káros anyagot bocsátanak ki, mint az elavult járművek. n
Települési levegőszennyezettség n n n n n A gépjárművek által kibocsátott légszennyező anyagok: Szén-monoxid Szénhidrogén származékok (benzo(a)pirén) Ólom Nitrogénoxidok Mangánvegyületek 1 szén-monoxid ld. Ipar 2 szénhidrogén származékok a tökéletlen égés miatt a kipufogógázban változó mennyiségű és többféle minőségű szénhidrogén származék van jelen. A kétütemű járművek (Trabant, Wartburg- amelyből Magyarországon kb. 400 E fut az utakon) különösen nagy szénhidrogén-kibocsátók. A benzo(a)pirén nevű vegyület amelyet a teherautók és az autóbuszok termelnek bizonyítottan rákkeltő. Statisztikák támasztják alá, hogy a nagyvárosokban a tüdőrák kockázata a közlekedés volumenével arányosan növekszik.
Települési levegőszennyezettség n n n Ólom: a gépjárművek megfelelő működéséhez nagyon sokáig szükség volt a benzinhez adagolt ólomra, amely a motor működése során a levegőbe került. A világ fejlettebb részein ( rendszerváltozás óta hazánkban is) ólmozatlan benzint használnak, de még így is jelentékeny mennyiségű ólom kerül a környezetbe. Magyarországon 1990 -ben 700 tonna ólom került szennyeződésként kibocsátásra, amelyből 600 -at a közlekedés „termelt„. Az ólommentes benzin bevezetésével 1998 -ra ez az érték a tizedére esett vissza (forrás: KSH). Az ólomvegyületek belégzéssel kerülnek a szervezetbe, élettani hatása a csökkenő szellemi tevékenység és a vérszegénység kialakulása ( az ólom akadályozza a hemoglobin képződését). Akut esetben máj- és vesekárosodás léphet fel. Számos enzim működését akadályozza, ezzel a rákképződés kockázatát növeli. A szervezetből nehezen ürül. Az ólommal fokozottan fertőzött területeken csökken a termékenység és nő az újszülöttek halálozásának aránya. Nem bizonyított, de valószínűsíthető a kromoszóma sérülések számának növekedése. A nagyvárosok forgalmas útjai mellett élők sokkal több ólmot lélegeznek be, egy Budapesten végzett vizsgálat alkalmával a belvárosban lakó gyermekek 88%-ánál a nemzetközileg elfogadott szintnél magasabb vérólomszintet mértek (Bíró Gy. -Várkonyi T. et al. , 1991).
Települési levegőszennyezettség n n Az ólom helyettesítésére az MMT nevű mangánvegyületet használják, amely tartósan belélegezve szervezetünkben idegrendszeri károsodást okozhat. Napjainkban olyan adalékanyagok kifejlesztésével kísérleteznek amelynek égéstermékei nem károsítják az emberi egészséget. Nitrogénoxidok: a gépkocsiközlekedés jelentős mennyiségű és többféle nitrogén-oxiddal szennyezi a települések légterét. Ezekből a napsugárzás hatására ózon keletkezhet, amely agresszív oxidálószer, tehát a szervezetbe jutva veszélyes méreg. A nitrogén-oxidok a kén-oxidok mellet az elsavasodás másik jelentős tényezői. . NO +O 3 → NO 2 + O 2 2 NO 2 + H 2 O → HNO 2 + HNO 3 (salétromossav és salétromsav) NO 2 + OH* → HNO 3 NO +NO 2 + H 2 O → 2 HNO 2 Élettani hatás: már nagyon kis koncentrációban szem-, tüdő- és hörgőbántalmakat okoz.
Települések talajdegradációja A talajra gyakorolt antropogén hatások: -mezőgazdaság -öntözés (növeli a talajvíz mennyiségét) -trágyázás (növeli a talaj szervesanyagtartalmát) -talajművelés (megváltoztatja a felső talajrétegek tulajdonságait) A modern mezőgazdaság ennél is jelentősebb hatással bír, tudatosan alakítja át a talajt és a benne lejátszódó folyamatokat (műtrágyázás, kémiai és mechanikai talajjavítás, vízszabályozás). A települések közelében a légköri savas ülepedés elsavanyítja azokat a talajokat, amelyek nem tartalmaznak szénsavas meszet. Ennek okozója az ipar és a közlekedés. Az erősen terhelt úthálózatok mellett fokozódik a talajok nehézfémterhelése. A lakosság által termelt szennyvíz és a szennyvíztisztítók iszapja talajban való elhelyezése a biokémiai egyensúlyt borítja fel. n
Települések talajdegradációja A települések épületei és infrastrukturális beruházásai alatt a talajréteg gyakorlatilag megszűnik. n A talajmaradványok szigetekként léteznek tovább, de a bennük élő mozaikos ökoszisztémák túlélési esélye csekély. Ennek okai: -a felszín fokozódó lefedése (aszfalt, beton) -talajtömörödés -talajszennyezések (ipar, közlekedés, lakossági/kommunális) n A talaj lefedésének következményei: n A talajok elzárása ( az oxigéntől és fénytől való elzárás) és a nehezen bomló mesterséges hulladékok felszaporodása miatt a lebontó szervezetek nem képesek ellátni feladatukat ( a hulladékok lebontását és a tápanyagok visszajuttatását a körforgalomba. ) n A fogyasztó szervezetek szerepe is alárendelt, az antropogén ökoszisztémák elveszítették az önszabályozó képességüket. n
Települések talajdegradációja A talajtömörödés A taposás (járművek, ember, mezőgazdasági gépek) hatására a talaj függőleges irányban tömörödik (kompresszió) vagy a a lejtő irányában elcsúszik (transzlokáció). A feltalaj áthelyeződhet, széttöredezik, megkeményedhet, felázhat, könnyebbé válik a kimosódás. A kopár talajok mikroklímája változik, nő a hőmérséklet, fokozódik a párologtatás. A taposás hatása erősebb minden más biotikus és abiotikus tényező hatásánál, a kevésbé érzékeny, gyorsan szaporodó fajoknak kedvez. A taposási degradáció gyakran egyöntetű, kétszikűekben szegény, füvekben gazdag másodlagos társulásokhoz vezet. A talaj tömörödésével károsodik a talaj vízháztartása, a felső, kemény réteg alatt oxigénhiány lép fel, aminek következménye az anaerob talajlégzés (rothadás) n
Települések talajdegradációja Talajszennyezések: n -Só n -Nehézfémek n -Szerves szennyező anyagok A sók szerepe a talajok állapotában: A települések útjaira kiszórt só nagyrészt konyhasó. A talajba oldott állapotban kerülnek. A legveszélyesebbek a Na+-ionok, amelyek hidratációs értéke magas, így a duzzadással eltömítik a talajpórusokat (nem szellőzik). Az összetömörödő talaj eliszaposodik. A mésztartalmú talajok a savakkal szemben pufferként viselkedik. A hidrokarbonát-ion (HCO 3 - )fémionokat köt meg, majd ezek a fém-hidrokarbonátok kimosódnak a talajból. n
Települések talajdegradációja A toxikus nehézfémek különböző mozgékonyságú formában vannak jelen a talajban: -folyadékfázisban (hidratált ionként) -szilárd fázisban (oldhatatlan csapadék) -szilikátok kristályrácsában A talaj savanyodásakor megnő a mobilis ionok mennyisége. A talajszennyeződés vizsgálatakor nem csak a toxikus fém összes mennyiségét, hanem a mobilis készleteket is számításba kell venni. n
Települések talajdegradációja AZ ÓLOM (Pb) Az ólom humán- és állategészségügyi szempontból erősen toxikus elem. A táplálékkal és a belélegzett levegővel jut az ember szervezetébe, elsősorban a májban, a csontokban és a fogakban halmozódik fel. A növények számára a talajban levő ólom általában kevés veszélyt jelent. A szárra és a levélzetre lerakódott Pb-tartalmú por az állatok szervezetébe jut be nagy mennyiségben. Az ólomszennyezés fő forrásai: -ólomtartalmú üzemanyagok elégetése -fémkohók és ólomfeldolgozó üzemek -szénégetés -szennyvíziszapok és egyéb ólomtartalmú hulladékok n
Települések talajdegradációja A nem szennyezett talajok ólomtartalma átlagosan 2 -20 mg/kg. Fémkohók, ólomfeldolgozók közelében 3000 mg/kg érték is lehetséges A nagy forgalmú utak melletti 10 -15 méteres sávban 500600 mg/kg a terhelés (az utóbbi években a közúti forgalom emissziója lényegesen csökkent (ólommentes üzemanyag). Az ólom a egyik legerősebben lekötött fém, immobilitása erős (felhalmozódás) Jellemző vegyületei az ólomfoszfátok, az ólomkarbonátok. n
Települések talajdegradációja A KADMIUM (Cd) Már nagyon kis mennyiségben toxikus hatású az emberre és az állatokra (csontzsugorodás, vesefunkciós zavarok). A belélegzett kadmium tüdőkárosodást okoz. A szennyezetlen talajok Cd-tartalma alacsonyabb, mint 1 mg/kg. Nagy forgalmú utak közelében 3 mg/kg körüli, nagyvárosi parkokban pedig 0, 5 -5 mg/kg érték mérhető. A szennyezés forrásai: -ércbányászat -fémfeldolgozás -hulladékégetés -csatornaiszapok -foszfortrágyák bomlásterméke -közlekedés (gumiabroncsok kopásából származó por (20 -90 mg/abroncs és a dízelolaj égésterméke) n
Települések talajdegradációja A NIKKEL (Ni) A nikkelt az acélipar, a galvánipar és az elektromos ipar hasznosítja. Ezekből a forrásokból főleg az ipari vizekbe kerül szennyeződés, a kommunális szennyvíziszapokból ás komposztokból pedig közvetlenül a talajba kerül. A nikkeltartalmú kőolajok elégetésével Ni-karbonil jut a levegőbe. A Ni-emisszió az 1950’s évek óta emelkedik látványosan (kőolajszármazékok felhasználásának volumenével párhuzamosan) A nikkel néhány állatfaj számára esszenciális nyomelem, a NIkarbonillal szennyezett levegő tartós belélegzése azonban tüdőkárosodást okoz. A nem szennyezett talajok átl. 5 -50 mg/kg nikkelt tartalmaznak, fémolvasztók és Ni-feldolgozó üzemek környezetében viszont a feltalaj szennyezettsége az 1000 -5000 mg/kg-s értéket is elérheti. n
Települések talajdegradációja A HIGANY (Hg) A higany gőze és oldható vegyületei rendkívűl mérgezőek. Szennyező források: -fa- és fémfeldolgozó-ipar -komposztált lakossági hulladékok -csatornaiszapok -Hg -tartalmú fungicidek -szemétégetés és kőolajégetés A nem szennyezett és kevéssé terhelt talajok higanytartalma kevesebb, mint 0, 1 mg/kg. Ipari és városi területeken 0, 1 -0, 4 mg/kg, szennyezett területeken pedig 7 -10 mg/kg a higanykoncentráció. A higany jellemzően 3 formában található meg a talajban: -illékony állapotban (higanygőzök) -oldatbeli formák -nem oldható Hg – vegyületek (humusz-Hg komplexek) n
Települések talajdegradációja SZERVES SZENNYEZŐANYAGOK n Előfordulnak folyékony, szilárd és gáz halmazállapotban egyaránt n Túlnyomó többségük méregként hat az állati szervezetekre, toxikus hatásuk nem csak szájon át, hanem belélegezve és bőrön keresztül felszívódva is érvényesül. n Fajtái: -peszticidek -poliklórozott bifenilek -policiklikus aromás szénhidrogének -olajipari termékek n
Települések talajdegradációja n n n A PESZTICIDEK Mezőgazdaságban használt herbicidek (gyomirtók) és inszekticidek (rovarirtók) A peszticidek mobilitása igen kicsi, perzisztenciája (lebomlási idő) igen nagy, ezért a talajban felhalmozódnak (pl. DDT) Nagy mennyiségben károsak az egészségre (idegméreg). A nagy stabilitású, nagymértékben perzisztens vegyületek a környezetben ma már mindenütt megtalálhatók. DDT-t mutattak már ki emberi/állati zsírszövetben, tengervízben/tengeri élőlényekben, az Antarktisz jegében. Magyarországon használata 1969 óta tilos.
Települések talajdegradációja A POLIKLÓROZOTT BIFENILEK (C 12 Clx. H(10 -x)) n Apoláris molekulák, amelyek a zsírszövetekben dúsulnak fel. -kizárólag ipari eredetűek (hidraulikai folyadékok, szigetelő - és hűtőanyagok) -párolgással kerülnek a levegőbe, majd onnan a talajra, de a DDT bomlástermékének (DDE) átalakulása révén is képződik. -mind az emberi, mind az állati idegrendszert és anyagcsere-szerveket károsítja n
Települések talajdegradációja A POLICIKLIKUS AROMÁS SZÉNHIDROGÉNEK (PAH) -Három vagy több kondenzált aromás gyűrűt tartalmazó hidrofób, rezisztens anyagok -rákkeltő hatás Keletkezik: - a kőolaj képződése során -tüzelő- és üzemanyagok (fa, szén, gázolaj, benzin) égetésekor -erdők, lápterületek égetésekor -mindig megtalálható a füstgázokban, a cigarettafüstben és a gépjárművek kipufogó gázában. n
Települések talajdegradációja OLAJIPARI TERMÉKEK A talajokba esetenként nagy tömegben bejutó szerves folyadékok közül a legfontosabbak a kőolaj, a belőle készített termékek és az ún. fáradt olajok. A nyersolaj feldolgozása során 5 termékcsoportot állítanak elő: -folyékony gázok -benzinek -középolajak (dízel, fűtő) -kenőolajak -nehéz fűtőolajak és a bitumen A talaj szennyezésének okozója lehet: -kőolaj kitermelés és feldolgozás -olaj és egyes termékek szakszerűtlen szállítása - olaj és egyes termékek szakszerűtlen tárolása n
Települések talajdegradációja A káros hatás függ: -a szennyeződés mértékétől, a kiömlött anyag tulajdonságaitól és a környezeti feltételektől (talajadottságok, talajvíz mélysége, éghajlat, időjárás) A nyersolajtermékek közül a benzin, a középpárlatok és a kenőolajak okozhatnak nagyobb mértékű szennyeződést, a folyékony gázok ugyanis elillannak még a beszivárgás előtt, a nehéz olajok és a bitumen pedig viszkozitása miatt nem tud beszivárogni a talajba. A nem oldható vegyületeket a talajvízszint meggátolja a beszivárgásban, a tetején lencseként helyezkednek el. A környezeti ártalom kiterjedése szempontjából a vízben oldódó, mozgékony vegyületek a legveszélyesebbek, mert könnyen bekerülnek a talajvízbe és a vízgyűjtőkbe is. n
Települések talajdegradációja TALAJTISZTÍTÁSI MÓDSZEREK (dekontamináció) n Iparterületek, hulladéklerakók (talajvízvédelem, infratruktúrális beruházások) n A kárelhárítás módszerei a beavatkozás szerint: -lokalizáció (a továbbterjedés megakadályozása betakarással vagy alsó szigeteléssel) -részleges mentesítés (pl. : olajlencse kitermelése) -a terület teljes dekontaminációja A talajtisztítás történhet a talaj kitermelése nélkül (in situ) vagy a szennyezett talaj kiemelése után (ex situ). Ez utóbbi esetben történhet a telephelyen (on site) vagy a területtől távolabb szállítva (off site). n
A TELEPÜLÉSEK ZAJ- ÉS REZGÉSTERHELÉSE A zaj nemkívánatos, zavaró vagy egészségkárosító hanghatás. Pszichológiai és egészségügyi fogalom (pszichés és hallószervi károsodást okozhat). n A hang szilárd részecskék, folyadékok és gázok mechanikai rezgése, rendszerint a levegő nyomáshullámain keresztül terjed 343 m/s sebességgel. n Mérhető jellemzői: -frekvencia (hangmagasság): 1 Hertz = 1 rezgés másodpercenként -hangnyomás: 1 Pa = 1 N/m² -hangintenzitás (hangenergia): watt/m² -hangerő: decibel (d. B) A hangerő 10 d. B-lel való emelkedése a hangnyomás megduplázódását jelenti. Azonos d. B-en mért hangerő esetén a magas és az alacsony frekvenciájú hangokat erősebbnek halljuk, mint az 500 -5000 Hz közé esőket. n
A TELEPÜLÉSEK ZAJ- ÉS REZGÉSTERHELÉSE A zaj szubjektív fogalom (pl. : zene, közlekedés) n A környezeti zajok hangerejükkel és időbeli lefutásukkal jellemezhetőek (zajszint) n A zaj hatásai: -általános fizikai terhelés -teljesítménycsökkenés -alvás, kikapcsolódás zavara (az alvás szakaszában gátolja az idegrendszer kikapcsolódását, ideges reakciókat vált ki) -a központi és vegetatív idegrendszer ingerlése -az akusztikus kommunikáció és a környezetben való tájékozódás zavarása -halláskárosodás (elsősorban olyan munkahelyek problémája, ahol a hangerő állandóan magas, nagy a hangenergia és gyakoriak a hirtelen impulzusok) n
A TELEPÜLÉSEK ZAJ- ÉS REZGÉSTERHELÉSE Hangforrások hangereje (d. B) Károsítási határ (hallás- és egyensúlyvesztés): 80 – 90 d. B Levélsusogás: 10 – 20 d. B Közepes lakászaj: 40 d. B Beszélgetés: 50 d. B Utcai forgalom: 70 – 80 d. B Motorhang (sugárhajtás): 110 – 160 d. B Fájdalomküszöb: 120 d. B Lövés: 170 d. B n
A TELEPÜLÉSEK ZAJ- ÉS REZGÉSTERHELÉSE Zajforrások csoportosítása: 1 – ipari (munkahelyi, építőipari) zaj: ott van jelentősége, ahol történeti okokból az ipari területek és a lakóterületek közel helyezkednek el egymáshoz. A hatás csökkenthető védőburokkal (gépeken), a tevékenység áttelepítésével, hangvédő falakkal vagy hangszigetelő nyílászárókkal. 2 – közlekedési zaj (utcai zaj): a járművek hangkibocsátása, amely függ a forgalom sűrűségétől, a tehergépkocsik arányától, a táj hangterjedést meghatározó jellegzetességeitől, a beépítés típusától. A hatás csökkenthető a zajtérképek figyelembevételével hozott közlekedési szabályokkal (pl. : tehermentesítő utak, sebességkorlátozás, a nehéz járművek forgalmának korlátozása, sétálóövezetek kijelölésével) vagy hangszigeteléssel (falak, töltések, növénysávok, nyomvonalak bevágásokban, alagutak) n
A TELEPÜLÉSEK ZAJ- ÉS REZGÉSTERHELÉSE A légi forgalom zaja különösen nagy hatással van a környezetre, ami ellen ún. zajvédelmi zónákkal védekeznek. A különleges, zajelnyelő alkatrészek használata mellett a fel- és leszállópályák mellett meghatározott távolságban nem lehet lakóingatlan. Elkerülhetetlen a zaj az üzemi területeken, a légi közlekedési utak és a légi folyosók alatt. 3 – szabadidős zaj (szomszédok, sportpályák, lőterek, motorcsónakok stb. ): a zajimisszió megengedett értékét törvény szabályozza, amely nem lehet magasabb az adott területre megállapítottnál. Ellenkező esetben az intézmény kötelezhető zajvédelmi eljárások bevezetésére ill. hatóság segítségével lehet kötelezni a zajkeltő tevékenység beszüntetésére.
TELEPÜLÉSI VÍZSZENNYEZÉS A településekhez köthető vízszennyező források: -szétszórt, rendezetlen szemétlerakók, elsősorban régi szennyezéseket (kokszolóművek, ipari üzemek, háztartási hulladékok, háztartási szennyvizek) tartalmazó lerakók (az újabbak szigetelése modernebb, biztonságosabb) -közlekedés (útszóró sók kloridjai, ólom és egyéb toxikus nehézfémek, ásványolajtermékek) -intenzív mezőgazdaság (nitrát, növényvédő szerek, gyomirtók, nehézfém-foszfátok) -hőszennyezés (hűtővíz, hőkitermelő szivattyúk) n
TELEPÜLÉSI VÍZSZENNYEZÉS A háztartási szennyvizek főbb szennyező összetevői és hatásaik: - Tápanyagok (Ni, P): az eutrofizáció felgyorsulását okozzák a természetes vizekben, megnő az algaproduktum, ami oxigénszegény állapotot idéz elő - Korokozók megjelenése (kólibaktérium) - Szerves anyagok (pl. : a tisztítószereket alkotó, a felületi feszültséget csökkentő tenzin) Mindhárom tényező a természetes fajgazdagságot csökkenti és a specializálódásra képes fajok elterjedését eredményezi (kevés faj, nagy egyedszám) n
TELEPÜLÉSI VÍZSZENNYEZÉS n - - A közlekedés által kibocsátott szennyezések és hatásaik: Sók: a magnéziumsók a flórát, a kálisók a faunát károsítják, de nemkívánatos ökológiai terhelést jelent pl. az ivóvíz klórozása is. A sóval szennyezett természetes vizek élővilága eltolódik a sótűrő (eurihalin) és a sókedvelő (sztenohalin) fajok felé. Nehézfémek: ld. talajszennyezés Ásványolajszennyezés. Mivel sűrűsége kisebb, mint a vízé, úszik a felszínén → a természetes oxigénforgalmat gátolja. Egyes alkotóelemei gyorsan elpárolognak, biológiailag lebomlanak, de az aromás vegyületek nem bomlanak le és erősen mérgezőek. Olajpestis: a madarak az olajfoltot tápláléknak nézi → a tollazatra tapadó olaj tönkreteszi a hőszigetelést → a madár feléli a zsírtartalékait → elpusztul végkimerülésben. A sztenök fajok (csiga, kagyló) szennyezés estén lezárja házát, így szelekciós előnyt élvez a többi fajjal szemben.
TELEPÜLÉSI VÍZSZENNYEZÉS Az intenzív mezőgazdaság által okozott szennyezések és hatásai: - Nitrát: a nitrát maga enyhén toxikus, nitriten keresztül átalakulva nitrozovegyületekké azonban elszennyezi a talajvizet, ami fontos ivóvízkivételi forrás. Bejutva a szervezetbe meggátolja a hemoglobint az oxigénfelvételben (légzési elégtelenség) és rosszindulatú daganatokat indukál. forrásai: -szilárd hulladék bomlása (háztartási, kerti szemét) -ásványi N-tartalmú műtrágyák -a zöldtrágyák természetes ásványosodása során keletkező N-vegyületek -hígtrágya (túltrágyázás) A denitrifikáló baktériumok a nitrátot légköri N 2 -vé alakítják, de a talajok pufferkapacitása nem képes ekkora túlterheléssel megbirkózni -Növényvédők, gyomirtók, nehézfém-foszfátok ld. talaj. n
TELEPÜLÉSI VÍZSZENNYEZÉS Hőszennyezés és hatásai: A vizek hőmérsékletének növekedése csökkenti az oxigéntartalmat és növeli a kémiai reakciók sebességét. A reakciósebesség növekedése fokozza a vizek öntisztuló képességét. Mivel az erőművek hűtőtornyaiból származó víz oxigénnel telített, ez a két hatás kiegyenlíti egymást. A meleg víz bevezetése a közvetlenül érintett biotópokban okozhat gondot, ha a hőmérsékletemelkedés meghaladja toleranciahatárt (faji összetételt módosít). Gazdasági haszna is lehet (kitolható tenyészidőszak, mikroklímaváltozás) (ld. : Paks) n
A POPULÁCIÓÖKOLÓGIA (Demokológia) ALAPFOGALMAI n n A populációökológia azokkal a tényezőkkel foglalkozik, melyek egy meghatározott terület élőlényeinek kapcsolatát befolyásolja. FAJ: az egymással termékeny utódokat létrehozni képes egyedek csoportja POPULÁCIÓ: meghatározott térben együttélő, tényleges szaporodási közösséget alkotó egyedek, ahol a tagok között folyamatos a genetikai anyag cserélődése, de egyedenként csak a génkészlet egy részével rendelkeznek. POPULÁCIÓGENETIKA: a populáción belüli genetikai változások törvényszerűségeit és a géngyakoriságot befolyásoló evolúciós tényezőket vizsgálja. Alapja a Hardy-Weinberg szabály, amely az ún. ideális populációkra érvényes:
A POPULÁCIÓÖKOLÓGIA (Demokológia) ALAPFOGALMAI -a géngyakoriságok állandóak -nagyszámú egyed a véletlenszerű gyakoriság módosulások kiküszöbölése céljából -minden egyednek egyforma esélye van egy másik egyeddel való párzásra -nincs mutáció és szelekció -nincs bevándorlás (idegen egyedek nem párosodhatnak a populáció tagjaival) Az egyes élőhelyek birtokba vételére a különböző élőlények eltérő genetikai tulajdonságaikból fakadóan más és más stratégiákat alkalmaznak: r-stratégia: (r: belső növekedési ráta) gyorsan változó életkörülményekhez való alkalmazkodóképesség. Gyors nemzedékváltás, számos utód, rövid élettartam, kis testméret. K-stratégia: (K: egy terület eltartóképessége) állandó környezeti tényezők, hosszú távú letelepedés, a terület eltartóképességének maximális kihasználása. Kevés utód, hosszú fejlődés, nagy testméret.
A POPULÁCIÓÖKOLÓGIA (Demokológia) ALAPFOGALMAI Populációdinamika: a populáció nagyságának és összetételének változásait írja le. Összetevői: -potenciális natalitás: ideális populáció fajra jellemző maximális utódszámát mutatja meg -általános natalitás: adott idő alatt a populáció által létrehozott utódok összessége -potenciális mortalitás: adott idő alatt a populációban mennyi fajspecifikus egyedpusztulás következik be -általános mortalitás: egy populáció egyedpusztulása n Intraspecifikus kapcsolatok: egyazon faj tagjai között fennálló kapcsolatok (általában minden résztvevő fél számára előnyös) -vonuló csoportok (vonuló madarak) -téli álmot alvó és áttelelő közösségek (denevérek) -vadász- és táplálkozóközösségek (oroszlánok) -szaporodó- és költőkolóniák (tengeri madarak) A csoportok nagysága védelmet nyújt, növeli a vadászat, a szaporodás eredményességét. n
TELEPÜLÉSEK ÖKOSZISZTÉMÁI El kell különíteni a rurális (1) és az urbánus (2) településeket n 1 – a rurális települések ökoszisztémái Történelmileg, mint lakó és gazdálkodó egységek jöttek létre, a természetes környezethez a mezőgazdaságon keresztül kapcsolódnak, jobban illeszkedve a természetes környezethez, mint a városok. Dinamikus egyensúly jellemzi a természet eltartóképessége és az emberi hasznosítás között (növény – állat – ember szünökológiai egysége). A település használta fel a javakat és a hulladékok visszaforgatása zárta az anyag- és energiakörforgást. A falu az 50’s évekig önfenntartó ökológiai egység, az egyetlen gazdasági cél a mezőgazdasági tevékenység. Összetevői: n
TELEPÜLÉSEK ÖKOSZISZTÉMÁI 1/a Növényzet A kedvező tápanyag- és hőmérsékleti viszonyok miatt a termesztett növények közé spontán módon más fajok is társulnak (instabil egyéves lágyszárú társulások vagy többéves fásszárú társulások). Termőhely szerint létrejöhetnek: -taposott társulások (lándzsás útifüves taposott gyepek) -ruderális társulások (csalánosok) -szegélytársulások, rézsűk (sovány gyepek) -falak társulásai -kerítések és vizek társulásai (harmatkásás nádasok). A település ökológiai fejlettségét jelzi az indikátorfajok jelenléte (pl. nitrogénkedvelő fajok – libatop) A sövények ökológiai folyosószerepet töltenek be (táplálékforrás, telelőhely, menedék). Minden területnek vannak őslakos fajai (archefiták – fehér libatop) és neofita fajai (elsősorban a tengeren túli kapcsolatnak köszönhetően (vetőmag) – beléndek, maszlag) n
TELEPÜLÉSEK ÖKOSZISZTÉMÁI 1/b Állatvilág Az antropogén, mezőgazdasági ökotópokban változatos állatvilág alakult ki, néha az eredeti életfeltételek javulásával. Jellemzőek a kozmopolita (egész világon elterjedt) fajok, amelyek életterükkel szemben nem támasztanak különleges igényeket. A bőséges táplálék nagy egyedszámot tesz lehetővé mind a nyílt területen (seregély), mind az erdőkben (pinty), mind a sziklás térszíneken (denevér). Egyes specialisták (fehér gólya, macskabagoly, füsti fecske) kedvező életfeltételeket talál műtárgyakon. Az erdőből beérkező bevándorlók (feketerigó, széncinege) a sövényekben, fasorokban, temetőkben találja meg táplálkozó- és költőhelyeit. A falusi növényzet szegényedése miatt több állatfaj (búbosbanka, kuvik, kétéltűek) került a kipusztulás szélére, mert nem képesek más biotópban élni. n
TELEPÜLÉSEK ÖKOSZISZTÉMÁI 2 – Urbánus ökoszisztémák A városokra mozaikos ökoszisztémák jellemzőek (szorosan egymás mellett található kicsi életterek): -kultúrsivatagok/épületek -lakott szárazföldi élőhelyek (kertek, temetők, szeméttelepek, sportpályák) -vízi életterek (tavak, fürdők, források) A városi ökoszisztémák fajaira a legnagyobb tűrőképesség és alkalmazkodóképesség jellemző. A környezet közvetlen és közvetett terhelését a fajok elvándorlása jelzi. Ennek okai: -a felszín fokozódó lefedése -a talajtömörödés -az erőművek, az ipar és a közlekedés szennyezőanyag-kibocsátása -nagy mennyiségű hőkibocsátás n
TELEPÜLÉSEK ÖKOSZISZTÉMÁI A környező területhez képest a városokban 8 -10 nappal hosszabb a vegetációs időszak, de a növényzettel borított területek nagysága jóval alacsonyabb. A termelő szervezetek fajszáma csökken, nem képesek a fogyasztó szervezeteket megfelelően ellátni (energiahiány). A hiányzó energiát az ember pótolja, így az állatok és az ember túlsúlyba kerül. A sűrűn lakott városi környezet erős szelekciós tényező, így sajátos fajösszetételű városi növény- és állatvilág alakul ki. n A városi ökoszisztémák jellemző vonásai: -az egyéves növények aránya magas -egyes fajok a vetélytársak hiánya miatt kedvező körülmények között tömegesen jelenhetnek meg (patkány) -a talaj elzárása és a mesterséges hulladékok miatt a lebontó szervezetek nem képesek ellátni feladatukat -az antropogén ökoszisztémák elveszítették önszabályozó képességüket. n
Скачать презентацию TELEPÜLÉSKÖRNYEZET 2006 TAVASZI FÉLÉV Ember és környezete
5bcb12d639aeb94219e09e1afb293d5b.ppt