Logisztikai rendszerek I Sasvári János Anyagi folyamatok

Logisztikai rendszerek I. Sasvári János

Anyagi folyamatok a logisztikai rendszerekben 1. A termelési rendszerek és kapcsolataik 2. Az ellátási -elosztási hálózat, az integrált ellátási lánc 3. Anyagáramlási folyamatok a logisztikai rendszerekben

1. A termelési rendszerek és kapcsolataik A termelési rendszerek, mint kiinduló bázisok • Belső erőforrásaik a rendszer kapacitása • Külső erőforrásaik anyag, energia, munkaerő, információ • Működésük összetett mozgásrendszer • Input-output kapcsolataik

Ugrásszerű fejlődés a termelési rendszerekben • Technikai, technológiai megújulás –Automatizálás, rugalmas gyártórendszerek –Számítógéppel integrált rugalmas gyártórendszerek (Computer Integrated Manufacturing) • Korszerű szervezési módszerek alkalmazása –JIT -elv, Kanban -módszer, szinkrongyártás –MRP I, II. (Material Requirement Planning) –Számítógépes termeléstervezés és irányítás • Az ellátás- elosztás (input-output folyamatok) szerepének változása

Az ellátás termelés elosztás (ETE) kapcsolatrendszere • Az ETE együttes átfutási idejének szerepe - az életcikluson belül - a piaci versenyben • A termelési átfutási idő csökkentése (technológia, szervezés)

A diszharmónia kialakulása

A diszharmónia oldása • A korszerű technikai-technológiai módszerek kiterjesztése az ellátás elosztás területére • A korszerű szervezési módszerek, eljárások (elsősorban JIT -elv) kiterjesztése az ellátás -elosztás területére • Érintett felek: ellátó (beszállító), felhasználó, fuvarozó (közlekedés)

Az ellátási idő csökkentésének feltételei • A beszállítások gyártási ütemtervhez igazítása • A távolsági áruszállítás technikai technológiai fejlesztése • Az egységrakomány képzés, rakodási technikák, technológiák korszerűsítése • A korszerű információs kialakítása

Az elosztási idő csökkentése • A rendelésre való gyártás megvalósítása (Pull típusú gyártás) • Korszerű elosztási technikák megvalósítása (pl. logisztikai elosztó központok létesítése)

Az ellátási elosztási rendszerek fejlesztésének visszahatásai (szinergikus hatások) • Rugalmas gyártórendszerek további kialakulása • A szerelési tevékenység szerepének növekedése • A beszállítások mennyiségének növekedése - a gyártási mélység csökkentése - „Make or Buy” dilemma

• Bonyolult ellátási-elosztási hálózatok kialakulása • Az áruszállítással szembeni további szigorú követelmények (pontosság, megbízhatóság, rugalmasság, gyorsaság) –téráthidalás mozgótárolás –időáthidalás

2. Az ellátási-elosztási hálózat, az integrált ellátási lánc Az ellátási-elosztási rendszer kitüntetett szerepe • A kapcsolatrendszer megteremtése a beszállítókkal • A kapcsolatrendszer megteremtése a felhasználókkal

Az ellátási-elosztási hálózat Az ellátási hálózat - a megrendelők és a beszállítók kapcsolatára épül - az ellátási lánc egy kiragadott szál, a hálózat egy hosszmetszete, ahol a szál végén egy konkrét késztermék áll - gyakran 20 -30 első vonalbeli és 100 -200 második vonalbeli beszállító, további harmad -, negyedrendű beszállító n Az elosztási hálózat - a végtermék térben kiterjedt fogyasztói környezetbe való eljuttatásának csatornái - közvetlen és közvetett csatornák a felhasználó helyekre, illetve a fogyasztói végpontokra n

Az integrált ellátási lánc n Az ellátás-elosztás egységes rendszerben való kezelése – a lánc közepén a végterméket előállító hely, előtte a beszállítók, a végén az értékesítési végpontok

Az integrált ellátási lánc menedzselése n n Cél: az ellátási lánc termelékenységének növelése, a kiszolgálási színvonal javítása Résztvevők: termelő vállalatok, szolgáltató vállalatok, kereskedők, felhasználók- fogyasztók, közlekedés (áruszállítás) Működés: a vállalatok hosszú ellátási láncok tagjaként működnek A piaci verseny: nem önálló vállalatok, hanem ellátási láncok közötti verseny (A lánc köztes tagjainak sikerét nagy mértékben befolyásolja, hogy a lánc többi tagjai hogyan teljesítenek)

Az ellátási lánc menedzsment főbb tennivalói • A fogyasztói, felhasználói kiszolgálási szint meghatározása. • A készletezési-raktározási csomópontok meghatározása a lánc mentén. • Mechanizmusok és eljárások kialakítása az ellátási lánc optimális működtetésére. • A készletezés és a szállítás gyakorisága összhangjának megteremtése. • A kiszolgálás minősége (a vevői megelégedettség) és a logisztikai költségek összhangjának megteremtése. • Az ellátási láncban közreműködő szervezetek tevékenységének értékelése.

3. Anyagáramlási folyamatok a logisztikai rendszerekben Az integrált ellátási lánc, mint logisztikai rendszer • Az integrált ellátási láncban, az ellátástermelés-elosztás bonyolult hálózatában, anyagok, félkész és késztermékek áramlanak. • A logisztikai rendszerek több –szervezési, technológiai vagy egyéb szempontból különálló – rész - illetve alrendszert kapcsolnak össze az integrált anyagáramlás megvalósítása céljából.

• Integrált ellátási lánc – logisztikai rendszerek kapcsolata: A logisztika különböző anyagok, tárgyak, információk több rész illetve alrendszeren optimalizált áramlatai tervezésének tana.

Az anyagáramlást megvalósító fizikai alapfolyamatok • Külső szállítás (áruszállítás) - Viszonylag nagy tömeg, nagy távolság - Közlekedési alágazatok • Belső szállítás (üzemi anyagmozgatás) - Viszonylag rövid (5… 200 m) szállítási távolság - Anyagmozgató gépek és berendezések • Rakodás - Be - ki - és átrakás - Rakodógépek és eszközök • Tárolás - Az áruk átmenetileg nyugalmi állapotban vannak - Raktárak, raktározás • RST folyamatok és rendszerek

Az anyagáramlást megvalósító fizikai alapfolyamatok kapcsolata, a teljes folyamatrendszer

Az anyagáramlást elősegítő, kiegészítő folyamatok • A csomagolás • Az egységrakomány képzés • A komissiózás • Az információs folyamatok: - Az anyagáramlást indukáló (primér) információk - Az anyagáramlást kísérő (szekunder) információk - A visszacsatolt (tercier) információk

A folyamat-és rendszertervezés főbb feladatai n n n A csomagoló és egységrakomány -képző eszközök megválasztása A szállítási egységek és gyakoriságok, a szállítási mód megválasztása A külső és belső szállítási kapcsolatok célszerű kialakítása Az ellátó raktárak, központok telephelye megválasztása Az informatikai rendszer kialakítása

Raktározás, raktározási rendszerek 1. A raktározás szerepe a termelési, az ellátási -elosztási folyamatokban 2. A raktározási folyamatok rendszerszemléletű értelmezése, a raktározás eszköz - és létesítményrendszere 3. A hagyományos darabáruraktározási rendszerek

4. A tárolóterületek elrendezése, áru -elhelyezési stratégiák 5. Komissiózási rendszerek és stratégiák 6. A raktári folyamatok irányítása 7. A magasraktározási rendszerek áttekintése 8. A raktárak alapterülete meghatározásának elve

1. A raktározás szerepe a termelési, az ellátási- elosztási folyamatokban A raktározás általános szerepe • A termelés és a felhasználás/ fogyasztás térben és időben való elkülönülése, az ebből adódó készletezési-raktározási igények

• A nemzetgazdasági tartalékok, készletek képzésének igénye és az ebből adódó raktározási feladatok • A készletek mennyiségi és minőségi védelme • A raktározás értéknövelő szerepe

A raktározás szerepe a termelési folyamatokban • A termelési (gyártási) folyamat műveletcsoportjainak értelmezése - alakítási fázis - mozgási fázis - nyugvási fázis

• Termelési anyagok, alkatrészek, részegységek raktározása • Félkész és késztermékek raktározása • A termelési folyamathoz közvetlen kapcsolódó és kihelyezve működő raktárak – példák bemutatása

A raktározás szerepe az elosztási folyamatokban • • A térbeli elosztás (a disztribúció) értelmezése Az elosztó raktárak, mint a szállítási lánc részei

• Az elosztó raktárak jelentőségének növekedése - példák bemutatása

A raktározás szerepe a teljes logisztikai folyamatban • Az alapanyag kitermeléstől a felhasználóig/fogyasztóig terjedő anyagáramlási folyamat felépítése a raktárak kapcsolata alapján

• • A készletezés-raktározás jellegének változása a logisztikai rendszerekben a JIT - elv alkalmazásával összefüggésben A készletezés-raktározás-szállítás egységes rendszerként való kezelése

A raktározási szolgáltatások minőségi mutatói • • A A A A megrendelési átfutási idő betárolási átfutási idő kitárolási átfutási idő visszaigazolások átfutási ideje szállítási megbízhatóság szállítási pontosság visszaküldött áruk aránya rendelésfelvétel pontossága

2. A raktározási folyamatok rendszer szemléletű értelmezése, a raktározás eszköz- és létesítményrendszere A raktározási folyamatok modellje

A raktározási rendszerek fontosabb sajátosságai n n n A raktározási rendszerek struktúrája A raktárak befogadóképessége A raktárak átbocsátóképessége A raktárak alapfolyamata, az RST folyamatok A raktárak kiegészítő folyamatai (raktározási szolgáltatások) - Csomagolás - Egységrakomány -képzés Címkézés Küldeményrendezés Egyéb logisztikai szolgáltatások

A készletváltozások alapesetei

A készletmozgások szabályozása

A raktározás eszköz és létesítményrendszere • Az alapfolyamatokat megvalósító eszköz és berendezésrendszer • Az alapfolyamatokat megvalósító létesítményrendszer

3. A hagyományos darabáru raktározási rendszerek A darabáruraktározási rendszerek áttekintése

A tárolási rendszerek • A tárolási rendszer megválasztását befolyásoló tényezők – a tárolt árukkal kapcsolatos jellemzők – a tárolási feladat jellege – alak, méret, saját tömeg , csomagolás; kémiai, fizikai, l biológiai sajátosság, készletnagyság, az árufajták száma az áru cserélődésének mutatószáma a raktár funkciója a fi-fo elv iránti fokozott igény eszköz- és objektum adottságok a meglevő épület jellemzői a meglevő vagy beszerezhető eszközök, berendezések

• Állvány nélküli statikus tárolási rendszerek – – közvetlen halmazolás síkrakodólapos tárolás

• Állvány nélküli statikus tárolási rendszerek - - oldalfalas, keretes rakodólapos tárolás előnyök, hátrányok, problémák - alkalmazási terület

• Állványos statikus tárolási rendszerek - az állványok kialakítása - polcos állványos tárolás

• Állványos statikus tárolási rendszerek - tárolóládás állványos tárolás - rekeszes állványos tárolás - átjárható állványos tárolás - különleges állványos tárolás

• Az állványos statikus tárolási rendszerek megvalósításának kritériumai: – követelmény minden tárolási egységhez a hozzáférés – az áru csomagolásának nyomószilárdsága nem teszi lehetővé az egymásra helyezést – nagy tárolási magasságot kell biztosítani

előnyei: – a tárolási magasság tetszés szerint növelhető – az áru nyilvántartási rendszer egyszerűbb –optimális be- és kitárolási stratégiák valósíthatók meg (pl. fi fi-fo fo elv)

hátrányai: –nehézkes átállás más jellemzőjű áruk tárolására –jelentős beszerzési, beruházási költségtöbblet

• Állványos dinamikus tárolási rendszerek – utántöltős állványos tárolás (csúsztatópályás, görgőpályás, vezetősínes) – gördíthető állványos tárolás – körforgó állványos tárolás

Az anyagmozgató rendszerek • A raktárak anyagmozgatási folyamatának összetevői - a beszállítással kapcsolatos tevékenységek kirakás, átvétel, betárolás - a tárolással kapcsolatos tevékenységek - a kiszállítással kapcsolatos tevékenységek egység összeállítása, rakodás

• Az anyagmozgató rendszer megválasztását befolyásoló tényezők – – a mozgatandó árukkal kapcsolatos jellemzők a forgalmi jellemzők az építészeti adottságok a tárolóterület és a tárolótér jó kihasználásának igénye – halmazolási tényező: h=he/B

• Kézi vagy kézieszközös anyagmozgató rendszer

• Targoncás anyagmozgató rendszer

–a targoncák megválasztásának szempontjai: kis saját tömeg (a kerekek közötti egyenletes eloszlás) keskeny közlekedőút igény szükség szerint vasúti kocsiba való bejárás lehetősége

a számításba vehető targoncafajták: normál homlokvillás emelőtargoncák tolóoszlopos emelőtargoncák emelőkocsik /a halmazolási tényezők összehasonlítása (1, 0… 2, 3)/

• Darus anyagmozgató rendszer - alkalmazási terület nagy saját tömegű, vagy terjedelmes árukat tároló földszintes raktárak - számításba vehető darufajták futódaruk felrakódaruk

4. A tárolóterületek elrendezése, áruelhelyezési stratégiák A tárolóterület elrendezése • Az elrendezés alapelvei a tárolótéren belüli anyagmozgatási munka minimális legyen a tárolóterület jól kihasználható legyen az egyes árufajtákhoz szükség szerint hozzá lehessen férni a tárolóterület két részre osztásának elve tartalékraktár (háttérraktár) élőraktár (komissiózó raktár)

• A tárolómezők és a közlekedőutak célszerű elrendezésének alapformái

• Az egyes elrendezési változatok főbb jellemzői –tömbtárolás a tárolóterület belső részén lévő rakományokhoz csak az előttük lévő tárolási egységek eltávolítása esetén lehet hozzáférni homogén készlet esetén alkalmazható területkihasználás 70 -80% – soros tárolás a tárolási egységek a közlekedő utak mentén jobbra és balra, általában egy-egy sorban helyezkednek el, a tárolóterület kihasználása 35 -50% – vegyes tárolás különböző árufajták, eltérő tárolási feladatok esetén valósítható meg

Áruelhelyezési (terület kijelölési) stratégiák • Alapelv – az anyagmozgatási munka csökkentése –a nagy gyakorisággal igényelt áruk a manipulációs területhez közel legyenek –a kötött és a szabad helyfoglalás rendszere • ABC elemzéssel támogatott áruelhelyezési stratégiák – az ABC elemzés

– sávos és körkörös területkijelölés, áruelhelyezés

5. Komissiózási rendszerek és stratégiák A komissiózási rendszerek • A komissiózás értelmezése –az áruk megrendelések szerinti kigyűjtését és összeválogatását megvalósító folyamat –az elosztóraktárak sajátos folyamata – két alapeset: a tárolási egységet meg kell bontani a megrendelések a tárolási egységek egész számú többszörösei

• A komissiózási folyamat összetevői –az áruelőkészítés statikus dinamikus –az áru kivétel kézi gépi (automatizált) –az árumozgatás (kigyűjtés közben) egydimenziós kétdimenziós –az áruleadás centralizált decentralizált

Komissiózási stratégiák(statikus áruelőkészítés esetén) • Megrendelésenkénti soros, egylépcsős árugyűjtés

• Megrendelésenként párhuzamos árugyűjtés

• Zónánkénti (osztályonkénti) kétlépcsős árugyűjtés

Komissiózó eszközök • Kézi komissiózó eszközök –sajátos kialakítású kézikocsik –statikus áruelőkészítés, viszonylag kis forgalom

• Komissiózó emelőtargoncák – a targoncavezető felemelésével 3 -4 m magasban is lehetővé teszi a komissiózást – statikus áruelőkészítés és nagy forgalom esetében

A raktározás szerepe a termelési, az ellátási -elosztási folyamatokban A raktározás általános szerepe • A termelés és a felhasználás/ fogyasztás térben • • • és időben való elkülönülése, az ebből adódó készletezési-raktározási igények A nemzetgazdasági tartalékok, készletek képzésének igénye és az ebből adódó raktározási feladatok A készletek mennyiségi és minőségi védelme A raktározás értéknövelő szerepe

A raktározás szerepe a termelési folyamatokban • A termelési (gyártási) folyamat műveletcsoportjainak értelmezése – – – alakítási fázis mozgási fázis nyugvási fázis • Termelési anyagok, alkatrészek, részegységek raktározása • Félkész - és késztermékek raktározása • A termelési folyamathoz közvetlen kapcsolódó és kihelyezve működő raktárak

A raktározás szerepe az elosztási folyamatokban • A térbeli elosztás (a disztribúció) értelmezése • Az elosztó raktárak, mint a szállítási lánc részei • Az elosztó raktárak jelentőségének növekedése

• Komissiózó raktárrész

• A tartalékraktár (háttérraktár) és (a komissiózó raktárrész kapcsolatának egy lehetséges módja

Folyamatos működésű szállítógépek alkalmazása • Valamilyen állványos dinamikus tárolási rendszer és valamilyen folyamatos működésű anyagmozgató gép együttműködése • Polistruktúrájú, , apró alkatrészeket, cikkeket tároló raktárak (komissiózó raktárterek esetén) • Rendszerint tárolóládákból, vagy rakodólapos egységrakományokból komissióznak –gravitációs görgős utántöltős állvány –hajtott görgős, ill. vízszintes görgős gyűjtőpályák

Az irányító központ és a komissiózást végző dolgozó közötti információs kapcsolat • Hagyományos információs kapcsolat –gyűjtő jegyzékek –megrendelőlapok • Papír nélküli információs kapcsolat –számítógépes hálózati kapcsolat a komissiózó munkahellyel dinamikus áruelőkészítés esetében; információ megjelenítés a számítógép monitorján –a tárolóállványra szerelt hírjelzők (Pick to Light) –mobil terminál, amely infravörös, vagy rádiófrekvenciás átviteli kapcsolatban van a folyamatirányító számítógéppel

• Példa számítógépes hálózati kapcsolatra

6. A raktári folyamatok irányítása A raktári folyamatok irányításának összetevői • Papír nélküli kapcsolat – az árukra vonatkozó főbb adatok megnevezés, mennyiségi egység, tárolásra vonatkozó különleges igény –a kiadásra vonatkozó főbb adatok a megrendelő megnevezése, a kiszállított mennyiség, a kiszállítás dátuma, a kivételi bizonylat száma

–a beérkezésre vonatkozó főbb adatok a beszállító megnevezése, a beérkezés dátuma, a beérkezett mennyiség, a bevételi bizonylat száma – a tárolóhelyre vonatkozó főbb adatok

• A tárolóhelyek térbeli meghatározásának és a tárolt áru helymegjelölésének egy általában használt változata

• Irányítási információk –a megrendelésekkel kapcsolatos információk –a beérkezéssel kapcsolatos információk –a tárolással kapcsolatos információk –a kiszállítással kapcsolatos információk –a be- és kitárolással, a készletezéssel kapcsolatos információk betárolási utasítás kitárolási utasítás –a be- és kitárolással kapcsolatos információáramlás hagyományos (kartotékrendszer) számítógépes rendszer

• A kartotékrendszerű adatnyilvántartás és információáramlás folyamata

• A számítógépes adatnyilvántartás és információáramlás folyamata

A számítógépes irányítási rendszerben megoldandó feladatok • A be- és kitárolással, a komissiózással kapcsolatos anyagmozgatási feladatok diszponálása off-line adathordozókon, vagy közvetlen (on-line) irányítással • A be- és kitárolási folyamat (az anyagmozgató gépek működésének) optimalizálása • A be- és kitárolási műveletek regisztrálása (készlet, tárolóhely, pénzügyi adatok kezelése) • Az optimális tárolóhely kijelölése (tárolóhely elérési idő, fifo elv, árucserélődési mutatók stb. ) • Az optimális készletgazdálkodási stratégiák megvalósítása • Készletutánpótlások és a kiszállítási igények aktualizálása • Forgalmi statisztikák készítése, ABC elemzés

• Az infravörös adatátviteli rendszer-kapcsolat alapfolyamatok irányítására –a gépekre (pl. targoncákra) szerelhető adatkezelő terminálok – kézi adatgyűjtő terminálok

A számítógép és az alapfolyamatot végző munkahelyek, anyagmozgató gépek közötti információátvitel • Nyomtatványok alkalmazása – pl. : betárolási utasítások kiíratása, átadása a targoncavezetőnek • Vezetékes kapcsolat – pl. : az irányító számítógép és a kihelyezett terminál közötti kapcsolat • Vezeték nélküli kapcsolat – pl. : rádiófrekvenciás kapcsolat infravörös adatátviteli kapcsolat kézi adatfelvevők, időszakonkénti betöltéssel