Kertész Imre Sorstalanság A Svéd Akadémia 2002

Kertész Imre Sorstalanság

A Svéd Akadémia 2002 -ben Kertész Imre magyar írónak ítéli oda az irodalmi Nobeldíjat.

Irodalmi Nobel-díjasok Sully-Prudhomme Kipling Pirandello G. B. Shaw Churchill O’Neill Sienkiewicz Thomas Mann Hemingway Bergson T. S. Eliot Camus

Sartre G. G. Marquez Elfriede Jelinek Solohov Golding Beckett KERTÉSZ IMRE

Indoklás „Egy írói munkásságért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben. ”

• Kertész Imre írói műve annak a lehetőségét vizsgálja meg, hogy lehet-e még egyénként élni és gondolkozni egy korszakban, amelyben az emberek egyre teljesebben alávetették magukat a társadalmi hatalomnak.

Alapélmény

• Könyveiben szüntelenül visszatér életének döntő élményéhez, auschwitzi tartózkodásához, ahová mint fiatal fiút a magyarországi náci zsidóüldözések idején vitték el.

Auschwitz számára nem kivételes esemény, amely akár egy idegen test a Nyugat rendes történelmén kívül létezne. Auschwitz a végső igazság az ember lealjasodásáról a modern létben.

Élete • 1929. november 9 -én született Budapesten.

1944. június 30 -án a Budapest környéki csendőrpuccs következményeképpen tizennégy évesen Auschwitzba deportálták.

Csendőrpuccs 1944. július elején történt – máig sem teljesen tisztázott – karhatalmi akció. • 1944. március 19. - Magyarország német megszállása • 1944. május-június - a zsidóság deportálása (a deportálás lebonyolítását városokban a rendőrség, kisebb településeken a csendőrség végezte) • 1944. július 10 -ig - tervbe vették a Budapesten élő vagy oda menekült mintegy 250 000 -300 000 ember elszállítását. • Horthy Miklós kormányzó – több állam (Svájc, Svédország, USA, Vatikán) tiltakozó jegyzékének hatására – a deportálásokat leállíttatta.

• Nagyjából ezzel egy időben (június 30 -án), Baky László és Endre László (lent) náci beállítottságú belügyi államtitkárok zászlószentelés ürügyén a fővárosba rendeltek több ezer csendőrt, akik – a zsidók bevagonírozása mellett – alkalmas erőt jelenthettek volna egy Horthyellenes szélsőjobboldali puccs végrehajtására is.

• A kormányzó ellenlépéseként július 5 -én a magyar páncélos alakulatok körbezárták a csendőrlaktanyákat. Pár nappal később a csendőröket visszarendelték vidéki körleteikbe. • Egyes vélemények szerint az egész második világháború történetében példátlan eset volt, hogy a tengelyhatalmak egyikének reguláris hadereje fegyveresen lépjen fel zsidóellenes cselekmények elhárítása érdekében.

Kertész Imrét több koncentrációs táborban is fogva tartották, s a lágerek felszabadítása után, 1945 -ben térhetett haza Magyarországra.

• Ezt követően újságírással és fizikai munkával tartotta el magát. Felsőfokú végzettsége nincs.

• Az 1955 és 1960 között létrejött írásokban született meg az 1960 -tól 1973 -ig írt első regény, a Sorstalanság gondolati alapanyaga.

• A sikert és azt, hogy írói, műfordítói munkájából megélhet, a nyolcvanas évek második fele, majd a magyarországi rendszerváltás hozta meg számára.

• Állandó lakhelyét az új évezredben áthelyezte Berlinbe, és itt kutathatók kéziratai, levéltári anyagai is.

Nagy sikere van német nyelvterületen, összegyűjtött művei a Rowohlt kiadó gondozásában jelennek meg, angolul a Random House adja ki, s mára a világ minden nagy nyelvére lefordították legalább egy könyvét - így a Sorstalanság hindi és arab nyelven is olvasható.

• Kertész Imre jelentős műfordítói tevékenysége során Elias Canetti, Sigmund Freud, Hugo von Hoffmannstahl, Friedrich Nietzsche, Joseph Roth, Arthur Schnitzler, Ludwig Wittgenstein, valamint modern német és osztrák szerzők írásait ültette át magyarra. • 1998 óta a darmstadti Deutsche Akademie für Sprache und Dichtung tagja. • 2005. március 10 -én a Sorbonne díszdoktorává avatták.

Sorstalanság

Kertész Imre írásainak fő problematikája …a totalitarizmus emberének szabadsága… …Auschwitz, sőt a történelem lezárhatatlansága… => az ”Auschwitzon túli” tapasztalat horizontját nem engedi érvényesülni (Szirák Péter) =>…A száműzött nyelv című kötetben a Holocaust szót már nagy kezdőbetűvel írja a szerző.

A Sorstalanság alapélménye

Auschwitz irodalma

Anna Frank naplója

Semprun: A nagy utazás

Pilinszky János: KZ-oratórium

• Sorstalanság című regényéből maga írt forgatókönyvet, s Koltai Lajos rendezett vegyes kritikai fogadtatásnak örvendő, rendkívül népszerű filmet.

Vége