Internet ismeretek Készítette Dr Antal Péter EKF

Internet ismeretek Készítette: Dr. Antal Péter (EKF)

Tartalom n n n n Számítógépes hálózatok Az Internet története Az Internet szolgáltatásai Információkeresés az Interneten A Google szolgáltatásai Elektronikus kereskedelem Médiumok az Interneten • On-line újságok • On-line rádiózás • On-line TV n n Szerzői jog az Interneten Reklámok az Interneten

SZÁMÍTÓGÉPES HÁLÓZATOK

Számítógép-hálózatok Autonóm számítógépek összekapcsolt rendszerét nevezzük számítógépes hálózatnak amit helyi, vagy távoli kommunikáció céljából, és az információcsere biztosítására hoznak létre.

A hálózatok előnyei ê Erőforrás-megosztás (egy szerver több terminál) ê Költségmegtakarítás ê Párhuzamos adathozzáférés (adatbázisok, adatbankok) ê Gyors és olcsó kommunikáció (Skype, Messenger)

A hálózatok hátrányai ê Biztonsági igény (adatvédelem, levélszemét, Spam, Hoax) ê Bonyolult szoftverek

Hálózatok osztályozása ê ê ê Kiterjedés, méret szerint Sebesség szerint Topológia szerint (elrendezés szerint) Átviteli közeg szerint Hierarhia szerint Kapcsolási mód szerint

Hálózatok osztályozása a kiterjedés szerint ê LAN - Helyi hálózatok (Local Area Network) ê MAN - Városi hálózatok (Metropolitan Area Network) ê WAN - Nagykiterjedésű hálózatok (Wide Area Network)

Átviteli közeg szerinti osztályozás Vezetékes Vezeték nélküli é Sodrott érpár é Infravörös fény é Koaxiális kábel é Lézeres é Telefonvonalas é Rádióhullámú é Üvegszálas, é Mikrohullámú optikai kábel (FDDI)

Hálózatok osztályozása a hierarchia szerint é Kliens/szerver típusú (kitüntetett gép a szerver, ami kiszolgálja a többit, a vele kapcsolatban álló számítógépeket munkaállomásoknak, termináloknak hívjuk) é Peer - to - peer típusú (egyenrangú gépek kapcsolata)

A kapcsolódási mód szerinti osztályozás ¸ Csomagkapcsolt hálózat • Nincs fizikai kapcsolat két gép között, de mindkettő kapcsolatban van a hálózattal • Datagram: fejléce (header) tartalmazza mind a feladó, mind a címzett adatait. A fejléc alatti keret (frame) pedig magát az információt.

Csomagkapcsolt hálózat Üzenet Csomag 1. Csomag 2. Csomag 3. Csomag n. Csomag Feladó címe Célgép címe Csomag száma Adatok

Csomagkapcsolt hálózat n n A hostok több csatornával vannak összekapcsolva Minden gépnek egyedi címe van Az üzenetek csomagokra bontva haladnak céljuk felé Az egyes csomagoknak nem kell ugyan azon az úton haladniuk

A számítógépes-hálózat elemei ê Számítógépek (szerverek, munkaállomások) ê Átviteli közegek (csatornák) ê Vezérlő elektronikák (pl. hálózati kártyák, stb. ) ê Működtető hálózati operációs rendszer

Az internet története

Az Internet fogalma n Az Internet egy világméretű számítógép-hálózat, amely különböző rendszerű számítógép-hálózatok milliói között egységes „hálózati társalgási nyelv” - az Internet Protokoll (IP) - segítségével kommunikációt tesz lehetővé.

Az internet fogalma n n n Hálózatok közössége, hálózatok hálózata Hatalmas rendszer, mely számítógép -hálózatokat fog össze TCP/IP adatátviteli protokoll szerint működik

Az internet egy ábrázolása

Az Internet története n n n 1957 – Szovjetunió fellőtte az első műholdat, a első Szputnyikot A Pentagon erre elkezdte keresni a megoldást egy esetlegesen bekövetkezhető nukleáris háború következményeinek elkerülése érdekében 1957 – ARPA (Advanced Research Project Agency) Fejlett Kutatási Projektek Ügynöksége

Az internet története n n n Története az USA-ban kezdődött az 1960 as években Eredetileg megfogalmazott cél: egy olyan hálózat létrehozása, amelynek a csomópontjai egy esetleges atomtámadás esetén is fenn tudják tartani egymással a kapcsolatot Amerika minden körülmények között szervezett maradjon

Problémák az addig használt vonalkapcsolt hálózatokkal n Védhetetlenek voltak egy atomtámadással szemben, hiszen egy felügyeleti központ tartozott hozzájuk Nem voltak elég megbízhatóak

Problémák az addig használt vonalkapcsolt hálózatokkal n n Az egyes hálózatok nem tudtak kapcsolatba lépni egymással Felhasználói szintjük alacsony, és különböző volt

Megoldás n n n Decentralizáció Nincs egyetlen kitüntetett központ A csomópontok egyenrangúak

A hálózatokkal szemben kialakult legfontosabb elvárások ~ 1960 -as évek ~ n n n A hálózatok (telefon)központoktól mentesek legyenek A továbbított üzenetek csomagokra tagolva haladjanak A csomagok eltérő útvonalon juthassanak el a címzetthez A hostok (gazdagépek) több csatornát használhassanak a kommunikációhoz Ne a hálózatok végezzék el az adatok kódolását

Az ARPANET n n n 1962 – Az ARPANET-hez vezető kutatási program kezdete (DARPA) 1966 – Első tervek megjelenése 1969 – ARPANET (Advanced Research Project Agency Network) • • • Első kísérleti, csomagkapcsolt hálózat Teszthálózat, kutatói hálózat Kezdetben négy csomópont

Az internet története n n 1970 – Nagyobb egyetemek csatlakozása 1971 – Első e-mail üzenet Ray Tomlinson n 1972 – @ jel az e-mailban Az „at” jele

A „kukac jele” Ray Tomlinson

Az internet története n n n 1973 – Első külföldi összeköttetések az ARPANET-tel 1974 – Telenet Vint Cerf és Bob Kahn pedig kidolgozták a TCP-protokoll alapjait

Az internet története n n 1983 – Egyre több polgári felhasználó Az ARPANET átállítása TCP/IP protokollra MILNET néven a katonai célú hálózat kivált 1984 – Domain nevek bevezetése (Domain Name System vagy Domain Name Server = DNS)

Az internet története n n 1989 -90 – Internet lesz a hálózat neve 1990 – ARPANET megszünteti működését Kialakul az intranet és az extranet 1991 – www (World Wide Web) bemutatása Tim Barners-Lee

Tim Barners-Lee

Az internet története n n 1992 – Kép és hangfájlok továbbítása a www-n Már 1. 136. 000 host-gép 1993 – NSF (National Science Foundation): Internetic intézményét megalapítják 1994 – Első online boltok és áruházak, első online rádió és online elérhető bank

Az internet története n n 1996 – Első interneten bonyolított nemzetközi vásár és első internetes telefonszolgáltatás 1998 – Internet 2 csoport 2000 – A világháló egyre olcsóbbá és elérhetőbbé válik 2002 – ISDN, ADSL térhódítása

Címzés az Interneten 1. IP cím 2. DNS azonosító gemini. ektf. hu 3. URL cím http: //www. ektf. hu 4. E-mail cím peti@ektf. hu 193. 255. 32. 11

Az Internet címzés Az Internetre kapcsolt gép rendelkezik egy IP címmel, ami egy 32 bites bináris szám. Pl: 193. 225. 32. 10. A hálózatazonosító a netid, míg a számítógép azonosítója a hostid.

Domain nevek értelmezése A számozott cím kissé megjegyezhetetlen lenne számunkra, ezért minden egyes gépnek adományozható egy vagy több logikai cím/név. Ez a cím is több részből áll és szintén pontok határolják az egyes részeket. Például: gemini. ektf. hu (= 193. 225. 147. 130)

Domain nevek é Az országra utaló ISO angol országnév 2 kód szerint pl. : hu, at, de, stb. é Az USA-ban a szervezeti egységre utaló hárombetűs domain nevek pl. : net com edu gov org mil hálózati szolgáltató üzleti szervezet oktatási intézmény kormányzat, államigazgatás szervezet katonai szervezet

IP cím és Domain azonosító IP cím (Internet Protocol): 193. 225. 32. 11 - numerikus Domain azonosító (Domain Name System): gemini. ektf. hu - alfanumerikus

URL cím és E-mail cím URL cím: http: //www. ektf. hu[/onkormanyzat/index. htm] szolgáltatás: //gépcím. domain[/útvonal/fájlnév] E-mail cím: antalp@ektf. hu felhasználó@gépcím. domain

A felhasználó azonosítása a Web-en Egy weboldal meglátogatásakor, a szerver egy kis szöveges fájlt helyez el a számítógépünk merevlemezén, amelyet az újabb látogatások alkalmával kiegészíthet. Ezeket a fájlokat cookie-nak nevezzük. n A cookie tulajdonságai: n • haszna a felhasználó oldaláról: az oldal ismételt látogatáskor nem kell elvégezni a beállításokat, • káros lehet, hogy a cookei-k (sütik) tárolják a böngészési szokásainkat, adatainkat (egy ravaszul megírt program sokat kideríthet rólunk) n A cookie fajtái • állandó, akkor sem törlődik, ha a felhasználó bezártja a böngészőt. • ideiglenes, (más néven munkamenet-) cookie-t a számítógép csak az aktuális böngészési folyamat végéig tárolja. • belső és külső cookie-k (meglátogatott illetve a vele kapcsolatban lévő oldalra jut, reklámok)

A cookie-k kezelésének lehetőségei n n Az Internet Explorer megengedi a cookie-k használatát, a felhasználó azonban módosíthatja adatvédelmi beállításait. (A program figyelmeztessen a cookie mentése előtt (ezáltal lehetősége van azt engedélyezni, illetve letiltani), de akár teljesen le is tilthatja a cookie-k fogadását) A sütik letiltása, törlése A letiltás azt jelentheti, hogy elesünk sok hasznos szolgáltatástól. Az állományokat bármikor törölhetjük, de vigyázzunk, lehetnek köztük olyanok is, amelyek esetleg a kedvenc oldalunk beállításait tárolják.

A cookie-k kezelésének lehetőségei

Hogyan működik a WWW cache? n n n A HTTP cache szerver (nagykapacitású átmeneti tároló) használata esetén a WWW kliens (böngésző) nem közvetlenül az eredeti forráshoz fordul, hanem egy ún cache szerverhez (HTTP cache, proxy szerver). A cache szerver ellenőrzi hogy a kívánt objektum megtalálható-e a saját lokális tárolójában (a cache-ben) és ha igen, akkor azt innen adja és nem a forrás WWW szerverről tölti le. Előnye nem kell a sokszor igen leterhelt és ezért lassú működésű nemzetközi vagy belföldi összeköttetéseket igénybe venni.

Proxy szerver n A Proxy Szerver egy számítógép a saját gépünk és az Internet között. A proxy egy tároló- és továbbító cache. Amikor a böngészőt beállítjuk, hogy egy proxyt használjon, sosem kapcsolódik az URL-re. Ehelyett mindig a proxy szerverre kapcsolódik, és tőle kéri az URL -t. Proxyk tűzfalként használhatók, mivel elzárnak az Internetre való kapcsolódástól. n A proxy szerverek igen biztonságosak és általában egyszerűen konfigurálhatóak, azonban kizárólag olyan jellegű kommunikációra alkalmasak, aminek értelmezésére képesek. A proxy szerverek sok esetben tartalmi gyorsítótárat is magukban foglalnak, így bizonyos esetekben jelentős mértékben csökkenthetik a kifelé irányuló forgalmat.

Tűzfalak n A számítógépes hálózatokban a tűzfal egy olyan védelmet szolgáló számítógép (vagy program), amelyet a lokális és a külső hálózat közé, a csatlakozási pontra telepítenek, hogy az illetéktelen behatolásoknak ezzel elejét vegyék egyúttal lehetővé teszi a kifelé irányuló forgalom ellenőrzését is.

A tűzfalak alaptípusai n n Csomagszűrő - minden bemenő és kijövő csomagot ellenőriz. Proxy - közvetítő, egyetlen IP címet látnak kívülről.

Köszönöm a figyelmet!

Egyenrangú hálózatok (peer to peer) Kliens és szerver

Kliens-szerver hálózatok Szerver(ek) Kliens(ek)

Az Internet szolgáltatásai

Elektronikus levelezés n n n A hálózat által biztosított legrégibb, alapvető lehetőség, Hasonlít a hagyományos postai szolgáltatáshoz, azonban attól eltérően a levél megérkezése ritkán tart tovább néhány percnél, a levelek rendszerezése és archiválása gyorsabb, mint a hagyományos levél esetében. Az ismerőseinkkel való kapcsolattartás mellett az e-mail számtalan egyéb dologra is használhatjuk: • Ezen keresztül kérhetünk segítséget, tanácsot, információt, • Szakmai párbeszédeket folytathatunk, • A magánlevelezés mellett előfizethetünk E-zine-ekre, azaz ún. "elektronikus újságokra", melyek friss példányait e-mailen fogjuk kapni; • Részt vehetünk levelezőcsoportokban, amelyekben a küldött leveleket minden résztvevő megkapja. • Csatolt fájlban bármilyen állományt küldhetünk

File Transfer Protocol n n n Az FTP TCP/IP hálózatokon – mint amilyen az Internet is – történő állományátvitelre szolgáló szabvány. Gyakran van szükség arra, hogy valamilyen állományt hálózaton keresztül töltsünk le saját gépünkre, vagy egy állományt mások számára hozzáférhetővé tegyünk. Az FTP, ami lehetővé teszi a különböző operációs rendszerű gépek között is az információcserét. A A hozzáférési jog alapján kétféle kapcsolattípus létezik: • letöltés, vagy feltöltés nyilvánosan hozzáférhető állományokból vagy állományokba, • letöltés, vagy feltöltés olyan gépről, ahol azonosítóval rendelkezünk. n n Ügyfél/kiszolgáló alapú, vagyis szükség van egy kiszolgáló- (=szerver) és egy ügyfélprogramra (=kliens). Manapság az FTP kezdi elveszíteni a jelentőségét a peer-to-peer protokollokkal szemben, ugyanis bár az FTP protokollt fájlok letöltésére tervezték, a szervert nagyon leterheli, ha nagy méretű fájlt egyszerre sok kliens felé kell kiszolgálnia, ilyen feladatokra a fájlcserélő programok által használt eljárás sokkal alkalmasabb.

Internet News n n n A Usenet alapvető egységei a hírcsoportok vagy newsgroupok, melyek az adott témájú levelek gyűjtőhelyei, ezek felelnek meg az egyes levelezési listáknak. A news szerveződésnek történeti okai vannak: eredetileg elsősorban híreket közvetített, de ma már mindenféle téma szerepel. A világ minden témájához létezik newsgroup. Témák szerint szűkülő hierarchia szerint szerveződnek meg: a legfelső felosztás legfontosabb témái a következők: • • biz - üzlet • comp - számítástechnika • news - magáról a Usenetről • rec - szórakozás • sci - tudomány • soc - szociális, népekről szóló témák • n alt - alternatív témák talk - leginkább politika és számos egyéb: pl. az egyes országok regionális csoportjai. Ezután jönnek a pontosabb meghatározások: pl. a soc. culture. magyar a Magyarországgal általában foglalkozó; a news. announce. newusers pedig a kezdő Usenet használókat segítő newsgroup. A Usenet az e célra szolgáló "hírolvasó" programokkal érhető el, de a fontosabb e-mail-kliensprogramok is felkínálják ezt a lehetőséget.

Telnet n n n A telnet az egyik legősibb hálózati protokoll, A Telnet protokoll célja egy általánosan elérhető, kétirányú, nyolcbites byte-alapú kommunikációs rendszer biztosítása. Egyaránt használható két terminál közötti (linking), illetve processzek közötti kommunikációra. Ma már a telnet alapú terminálhasználat meglehetősen kevéssé elterjedt, lévén a telnetben nincs semmiféle titkosítás. Ugyanakkor szinte az összes Linux-disztribúció alapból telepíti a telnet-klienst, hiszen rengeteg egyéb protokollt lehet vele kényelmesen szerkeszteni, illetve "kézzel" irányítani: például HTTP, POP 3, SMTP.

Gopher n n A gopher az utolsó szem az automatikus szerverprogramok által segített hálózati információkeresés csúcsát jelentő WWW (World Wide Web) felé vezető láncban, mind történeti, mind logikai szempontból. A gopher esetében a kért információt maga a szerver keresi ki, menüvezérelt módon, vagyis nekünk semmit sem kell begépelni, csak választani a felkínált lehetőségek között. A szolgáltatás lényege, hogy az általunk megadott kulcsszavak szerint végigkeresi a gopher-t, és villámgyorsan eljuttat minket arra a gopher-szerverre, ahol megtalálható a kulcsszavaink szerinti információ. A karakteres megjelenítésű gopher programok az Internet fejlődésével csendben kihaltak, és ma már a legtöbb WWW böngészővel használhatjuk a gopher szolgáltatásait.

World Wide Web A WWW, a "világméretű pókháló" elterjedésével szűnt meg végleg az Internet a számítógépes szakma kizárólagos birodalma lenni, a televíziózáshoz hasonló életmódváltozást is okoz. n n Az Internet használóinak nagy többsége a Web használója, sokszor kizárólag a Web használója. A WWW a XX. század végének legnagyobb üzlete is egyben: már ma is minden valamirevaló cég képviselteti magát. De a WWW lehetőség a magánember és a külvilág újszerű kapcsolatára is: a privát homepage (honlap) hatása olyan, mintha az egész világnak névjegyet adhatnánk, de névjegyen nem csak a legfontosabbak, hanem minden szerepelhetne, amit szeretnénk, ha tudnának rólunk. A web dokumentumok többsége HTML nyelven íródik, így jön létre a hypertext. A hagyományos írott szöveg linearitása sokszor zavaró, ha a szöveg kulcsszavai mentén szeretnénk tovább-, ill. oda-vissza lépni, a tartalomjegyzékből rögtön, tengernyi lapozás nélkül a kívánt fejezetre lépni, a szótár, lexikon címszavára egyből odaugrani. A hypertext esetében a kulcsszó a szövegből kiemelkedik (vagy akár egy kép megfelelő része is lehet), és választásával (legtöbbször csak egy kattintás az egérrel) a kulcsszóról rögtön további információ szerezhető.

Internet Protokollok n n n Protokollok: A Web böngészők a Web szerverekkel HTTP protokollon keresztül kommunikálnak, ezáltal képesek adatok feltöltésére és weblapok megjelenítésére. A lapokat a böngésző az URL segítségével találja meg. Az URL a lap címét jelöli. A weblaphoz tartozó fájlok formátuma többnyire HTML, az erre vonatkozó adatok a HTTP protokollban vannak megadva. A HTTP tartalom és az URL használatával a Web fejlesztők képeket, hangokat, animációkat és egyéb objektumokat ágyazhatnak be honlapjaikba. A legtöbb böngésző. pedig adott szkript nyelveket is támogat. (Javascript, VBScript stb. )

Internet szabványok n n Szabványok: A böngészők sokfélesége és a cégek saját HTML fejlesztései kompatibilitási problémákhoz vezettek. A hivatalos HTML változatokat a W 3 C (World Wide Web Consortium) összegezte, készítette el és hagyta jóvá. Ez a konzorcium szabad nyílt szoftver szabványokat készít a világhálóra. (CSS, HTML, XHTML stb. ) A ma használt böngészők már pontosabban alkalmazkodnak a W 3 C szabványhoz. A széles körben elterjedt WYSVIG technikát alkalmazó honlapszerkesztők, pedig leegyszerűsítik a Web fejlesztő szakemberek munkáját, ami a szabványosítást illeti.

Internet böngészők n n A böngészők olyan speciális olvasó programok, amelyek a világhálón megtalálható Web dokumentumok tartalmára és megjelenésére vonatkozó szabványokat ismerik és képesek megjeleníteni, továbbá lehetővé teszik, az Interneten elérhető szolgáltatások használatát. A jelenleg használt böngészők közül a legelterjedtebb a Microsoft cég Internet Explorer-e és az önálló fejlesztésű, szabad terjesztésű és forráskódú Mozilla Firefox.

Mozilla Firefox n n n Előnyei: Egyszerűen kezelhető, kisméretű, gyors, s a nyílt forráskódnak köszönhetően a fejlesztés üteme is gyors. Füles böngészés, melynek lényege, hogy egyetlen böngészőablakon belül több weboldal nyitható meg. Beépített keresés eszköztár. (Nem Add On mint az IE – nél) Széleskörű testreszabhatóság, reklámszűrés, kiterjesztés szerinti szűrés, amely webes szerkesztőknek nagy segítséget jelenthet oldaluk tesztelésekor és fejlesztésekor. Pontos illeszkedés az aktuális szabványokhoz. (HTML, XHTML, XML, CSS, Java. Script, PHP stb. ) n Rengeteg platformon működtethető. n Beépített szerkesztők. (DOM Inspector, Java. Script konzol) n Hátrányai: n Microsoft alapú weblapszerkesztővel készített oldalak gyakran csúnyán, eltolva jelennek meg a böngészőben.

Internet Explorer n n n Előnyök: Microsoft programok esetében egyszerű frissítés és széleskörű szoftvertámogatás. Hátrányok: Lassú, kiszámíthatatlan Mivel az operációs rendszer része, eltávolítása lehetetlen, ha mégis sikerül, rendszerünk összeomlik. Az internetes biztonsággal foglakozó cégek 52 veszélyes rést, támadási pontot találtak a szoftverben (2006).

Információkeresés az interneten Keresési stratégiák

Keresési lehetőségek Egyszerű keresőrendszerek Tematikus keresőrendszerek, katalógusok Portálok Adatbázisok, online folyóiratok Elektronikus könyvtárak

Internetes keresés buktatói • • • Bárki bármit feltehet → gyors, szabad, pontatlan információ Sok oldal elavul →halott linkek „Szürke irodalom”, rejtett web Irreleváns találatok Nyelvi problémák: • Gépi nyelv logikája • Idegen nyelvtudás hiánya

Keresőrendszerek (search engine) • • A teljes Web módszeres és rendszeres végigjárására vállalkoznak két fő típusa létezik: • az indexelő (vagy "keresőgépes") szolgáltatások: • • index adatbázis készül találati lista egyszerre több kereső rendszert használnak fel Legismertebbek: • Meta. Crawler (http: //www. metacrawler. com) • Dogpile (http: //www. dogpile. com) • Meta. Find (http: //www. metafind. com) • Internet katalógusok (vagy böngészőszolgáltatások) • • • adott területre koncentráló szerverek: FTP szerverek tartalomjegyzékeiben kereső Ftp. Search (http: //ftpsearch. ntnu. no/) vannak az email címek és telefonszámok keresésére való rendszerek

Keresési módszerek I. tematikus keresés Az információt egy "szakértő" hierarchikus rendszerbe szervezte, a hierarchiában a tematikus egység megadásával kereshetünk. A téma szerinti keresés pontosabb eredményt hoz, de a találatok száma kevesebb Élőben: http: //mathworld. wolfram. com (Tematikus menü balra, a lap szélén. ) kulcsszavas keresés Valamilyen keresőprogramnak kulcsszavakat adunk meg, amire a keresőprogram visszaad egy találati listát. (Ilyenek az ismert keresőprogram visszaad egy keresők) Élőben: http: //google. com címkés keresés WEB 2. 0 -ás fejlemény, az előző két elv keveréke. A címkét az oldal/bejegyzés/adatbázis-rekord létrehozója illeszti az információhoz, kulcsszóként működik, de általában tematikus információt tartalmaz. Címkés keresésnél általában elsőre egy címkére keresünk (pl. "Linux" ), majd szűkítjük a találati listát újabb címkék hozzáadásával (pl. "Linux+Ubuntu+Install+DVD").

Keresési módszerek II. egyszerű keresés: visszaadott eredmény vagy az összes kulcsszót tartalmazó dokumentumok listája, vagy a kulcsszavak előfordulása alapján sorrendbe rendezett lista (százalékos illeszkedéssel). a keresők többségénél használhatóak a + és - szimbólumok, melyekkel a mindenképpen megkívánt és a semmiképpen sem szereplő kulcsszavak jelölhetőek meg (pl. +cikk -törvénycikk) összetett keresés: a Boole-algebra AND, OR és NOT minden Boolean keresésben használható, a NEAR (közeli), FAR (távoli), az ADJ (rákövetkező), FOLLOWED BY (rákövetkező), és a BEFORE (megelőző) már csak néhány helyen, ezeknél finomabb Boolean keresés csak nagyon kevés helyen (pl. a Lycos-nál) állítható be

Keresési módszerek III. koncepció alapú keresés: a rendszer próbálja az egyes kulcsszavak jelentései közül azt választani, amely a legközelebb áll a többi kulcsszóhoz, kifejezéshez. erre elég kevés példát találni, a legismertebb az Excite. bizonyos keresőknél speciális behatároló kulcsszavakat is használhatunk (pl. Altavista: "applet: clock" olyan appletet keres, aminek valami köze van a clock szóhoz)

Keresési módszerek IV. • • • Egyedi szavakkal keresünk ilyenkor Boole-operátorokat, helyzeti operátorokat használunk "Szólánc" keresés (stringsearch): idézőjelek közé tesszük a láncot Kereshetünk csonkoltan vagy pontosan (* használata) Egyes rendszerekben (pl. : Alta. Vista) a kis és nagybetűt is megkülönböztethetjük Néhány szolgáltatás (pl. : Alta. Vista) ún. idézetes keresést (citation indexing) is lehetővé tesz. Megadja azokat az összetett kifejezéseket, amelyekben a keresett szó előfordul, így ezek által szűkíthetjük a keresésünket Van, ahol megadhatjuk, hogy hol kívánunk keresni: csak a HTMLcímben, az összefoglalásban vagy a teljes szövegben Bizonyos keresőkben az elvégzett keresés eredményhalmazán is végezhetünk másodlagos keresést (relevance feedback, find simiral pages, related topics) A fejlettebb rendszerekben azt is beállíthatjuk, hogy ellenőrizzék, hogy egyáltalán élnek-e még a talált tételek Dátum, fájltípus vagy terület szerint is szűkíthetünk bizonyos rendszerekben

Jó tudni! • • • ha a kereső kifejezés több szóból áll akkor a keresők először "ÉS", utána "VAGY" kapcsolattal kötik össze a kulcsszavakat A keresőszerverek programok ("robotok") segítségével folyamatosan olvassák az Intenetes oldalakat, és saját index-adatbázist építenek. Amikor a felhasználó elindít egy keresést, a szerver az index-adatbázis alapján ad választ (találati listát). A legnagyobb keresők is csupán töredékét látják az Internetnek, a többi lapot csak akkor találjuk meg, ha valahonnan tudjuk a címét (URL), vagy valahol találunk egy rá mutató linket. A webes keresőszolgáltatások általában a teljességre (recall) törekszenek, s a pontosság (precision) háttérbe szorul.

Jó tudni! a találatok sorrendjét a keresőszerverek határozzák meg, a saját algoritmusok alapján. Ezt hívja a szaknyelv "page ranking" eljárásnak a keresők üzletpolitikájától függően előfordul, hogy fizetett helyeket lehet bérelni a találati lista első oldalain

A keresés eredményének megjelenítése • • az indexelő szolgáltatások általában relevancia szerint jelenítik meg a talált rekordokat némely esetben kérhetünk csak dátum vagy betűrend szerinti rendezést (pl. : Lycos). az egyszerre megjelenített találatok számát rendszerint megadhatjuk a rekord megjelenítése többnyire egyszerű, de semmilyen szabvány nem vonatkozik rá, ebből kifolyólag szolgáltatásonként különböző lehet a közölt információk formája, sorrendje, mennyisége

Az ismertebb keresőszerverek Alta. Vista www. altavista. com Excite www. excite. com Go www. go. com Hot. Bot www. hotbot. com Lycos www. lycos. com Yahoo www. yahoo. com Google www. google. co. hu

Multimédiás elemek keresése n n n Egyes keresőkön képek, hangok, mozgóképek kereshetőek Ilyen például a Google, az Alta. Vista, vagy a Lycos Videó a 10 legkedveltebb képkeresőről: http: //www. videosmart. hu/video/top-10 kepkereso-rendszer-az-interneten

Keresés az Interneten n n n n A keresési mezőben lehetőségünk van több kulcsszó megadására is. Ebben az esetben a kulcsszavak elé egyenként rendelhetünk +/- operátorokat is. A + operátor alkalmazásakor azon oldalak linkjeit jeleníti meg a kereső, amelyek kötelezően tartalmazzák az adott szót. A - operátorral azt köthetjük ki, hogy a kereső olyan oldalakat keressen, amelyen az adott kulcsszó nem szerepel. Ha teljes kifejezésre akarunk rákeresni, a keresendő kifejezést idézőjelek közé kell tennünk pl: „térbeli gondolkodás” A * operátor: tetszőleges számú karaktert helyettesít AND: (és) akkor használjuk, ha több szó van a keresendő kifejezésben. Ha két szó közé illesztjük, akkor az eredmény oldalakon mindkét szónak szerepelnie kell. OR (vagy): akkor használjuk ha több szó van a keresendő kifejezésben. Ha két szó közé illesztjük, eredményként azokat az oldalakat kapjuk, amelyeken legalább az egyik szó szerepel. NOT: (nem): akkor használjuk, ha több szó van a keresendő kifejezésben

Keresés az Interneten n A keresőszövegben speciális kulcsszavak használatával adhatunk meg összetettebb lekérdezéseket. n Ezek közül néhány: n link: – A megadott URL-re mutató (linkelő) lapok n site: – csak a megadott URL-lel adott site-on keres n define: – a Google értelmező szótár definíciója az adott szóra n info: – az adott URL-re vonatkozó információk n n n filetype: – csak a megadott típusú file-típusok között keres, például doc, txt, jpg related: – hasonló, ill. az adott URL-hez logikailag kapcsolódó siteok listája Keresési gyak!!!!

szolgáltatásai

A Google története n n n A Google vállalat alapítói: Larry Page és Sergey Brin. 1995 ben, a Stanford egyetem végzősei. 1998 -ra eladható szintre fejlesztették a Google technológiát. Larry kollégiumi szobáját irodának rendezték be, és onnan próbálták értékesíteni rendszerüket - kevés sikerrel. Egy évre rá a cég átköltözött második telephelyére, nyolc főt számlált, a Google program pedig napi 500 ezer keresésért volt felelős. 2000 -ben a Google lett a legnagyobb keresőmotor. 2004 -ben a Google vállalat első negyedévi jövedelme elérte a 805. 9 millió dollárt.

A Google a reklámokból él!

Page. Rank n n n A Google keresési mechanizmusa méri, hogy hány link mutat egy adott weboldalra Naponta, hetente frissül nem csak a szöveg számít, fontosak a szövegek címei és alcímei, kiemelt figyelmet kap a szöveg első pár mondata Lényeges, hogy a weboldal címe is tartalmat hordozzon. (hiba ”Üdvözöljük honlapunkon!)

Boole algebra n n n A keresések a Boole algebrát alkalmazzák logikai összefüggések tanulmányozására alkalmas szimbolikus módszer az ÉS, VAGY, szavakat és a zárójeleket használhatjuk

Keresés segítő írásjelek n n ~: hasonló szavak esetében növelhetjük találataink mennyiségét „”: ha szeretnénk, hogy a beírt szavak egymás után következzenek *: egy vagy több szó helyettesítése +: a szó mindenképpen szerepeljen

Keresési korlátok n n n Nem kereshetünk 10 szónál többet Gyakori szavakat, névelőket nem jeleníti meg(+ jellel kiküszöbölhető) Kis és nagy betűk között nem veszi figyelembe a különbséget

A Google kereső újdonsága, hogy elkezdve a keresendő szó beírását megjeleníti az adott kifejezés előfordulási változatait.

Képkeresésnél is hasonló keresési lehetőségek állnak rendelkezésre, úgy mint a logika keresés, speciális keresések, kibővített keresés.

Új szolgáltatás

Google szolgáltatásai n n n n n Analytics Answers (Válaszok) Base Blog Search (Blog keresés) Book Search (Könyvkeresés) Calendar (naptár) Catalogs (katalógusok) Co-op Directory (könyvtár vagy címtár) Docs & Spreadsheets Froogle Groups (Csoportok) Images (Képkereső) Labs Local Maps Mars Mobile n n n n Moon News Notebook Orkut Patents Personalized Homepage Personalized Search Scholar Search History (Korábbi kereséseim) Special Searches Spreadsheets Trends University Search Video Web Search

Google eszközök n n n n n Blogger Code Gmail Language Tools (nyelvi eszközök) Google Page Creator Google Reader Google Sitemap Picasa Webalbumok Web API Web Toolkit

Levelezés n n Ingyenes 7 GB tárhely Azonnali üzenetküldő Gmail 2 - Google Gears: internetes fiók adatbázisa merevlemezen való tárolása, fik tevékenységeinek naplózása

Letölthető alkalmazások n n n n n Deskbar Desktop Earth Hello Picasa Talk Sketch. Up Toolbar Web Accelerator

Google veszélyei n n n Cookiek letöltése Toolbar=? kémprogram Google cache-elési gyakorlata

Google Analytics n n n A Google Analytics 2005. november 18. -án indult. Ez egy ingyenes szolgáltatás, ami részletes statisztikát nyújt egy weboldal forgalmáról. A fő cél, hogy a webmesterek optimalizálni tudják a reklámokat a Google Analytics analízise alapján: tehát hogy a látogatók melyik oldalról kattintottak át, mennyi ideig maradtak az oldalon, és a földrajzi elhelyezkedésük szerint. A szolgáltatás a Google által felvásárolt Urchin cég szoftverén alapul. http: //www. google. com/analytics

Base n n A Google Base hivatalosan 2005. november 16. -án jelent meg a Google weboldalán, de már előtte is néhányszor rövid időtartamokra elérhető volt. A Google Base lehetővé teszi a tartalomszolgáltatóknak, hogy struktúrába rendezve online könnyen kereshetővé tegyék információikat, egyfajta szemantikus webként. Bárki, a nagyvállalatoktól a weboldalkészítőkig arra használhatja, hogy adatelemek formájában feltegye rá a saját tartalmát. Tárolják és online kereshetővé teszik ezeket a tartalmakat, mindezt ingyen.

Blog Search (Blog keresés) n 2005. szeptember 14 -én indította el a Google a Blog Search szolgáltatást. Ez a Google keresési technológiájának alkalmazása blogokra. A találatok nem csak a Blogger oldalról érkezhetnek, hanem bármilyen blogról. Nem csak angol, hanem egyéb nyelveken is működik a keresés. n www. blogsearch. google. com n Catalogs (Katalógusok) n n n A 2005. szeptemberi állapotok szerint a Google Catalogs béta állapotban van. Számos (jelenleg több mint 6600) nyomtatott katalógust archivált a Google szkennelt képek formájában. A találati eredmények az oldalak lekicsinyített képeként jelennek meg; erre rákattintva el lehet érni (grafikaként) a teljes beszkennelt képét az oldalnak. Megjegyzendő, hogy külön keresés nélkül is lehet böngészni a katalógusokat. http: //catalogs. google. com

Book Search (Könyvkeresés) n n n 2004 augusztusában jelentette be a Google Print szolgáltatását. Ezzel azoknak a könyveknek a tartalmában lehet keresni, amelyeket a Google beszkennelt és a digitális adatbázisában tárol – a keresési eredmények a „rendes” webes keresés találatai fölött jelennek meg az oldalon. A könyvet áruló helyekre mutató hivatkozások, valamint egyéb tartalmilag kapcsolódó reklámok is megjelenhetnek. A Google korlátozza a könyvekből mutatott oldalak számát a felhasználók nyomon követése révén. 2005 novemberében a szolgáltatás még béta állapotban van, de az adatbázisban már több mint tízezer könyv megtalálható, és a keresési eredmények között beszkennelt oldalak is láthatók. http: //book. google. com/

Calendar (naptár) n n n A Google Calendar egy ingyenes online naptárszolgáltatás, hasonló a Yahoo! és az MSN által kínált naptárakhoz. 2006 április 13 -án kezdődött meg a nyilvános bétatesztelése. A Google Calendar támogatja az importot-exportot az Apple i. Cal-jából és az importálást az Outlookból. A Google Calendar lehetővé teszi, hogy a felhasználó eseményeket (találkozókat) írjon be a naptárába, és azokat vagy egy részüket megossza barátaival, vagy akár az egész világgal. Az 1998 -ban elindított Yahoo Calendarhoz hasonlít, azzal a különbséggel, hogy a Yahoo Calendar nem támogatja a bejegyzések megosztását, és nem sokat változtattak rajta indulása óta. http: //google. com/calendar/

Docs & Spreadsheets n n n A Google Dokumentumok (korábban Google Dokumentumok és Táblázatok), angol nevén Google Docs (illetve korábban Google Docs & Spreadsheets) egy webalapú irodai alkalmazáscsomag a Google-től, mely táblázatkezelőt, szövegszerkesztőt és prezentációkészítőt is tartalmaz. Ajax és XML használatán alapul, a Web 2. 0 típuspéldájaként. A Google Dokumentumokat a Google Alkalmazások csomagba is integrálták. Táblázatokat, dokumentumokat és bemutatókat lehet vele létrehozni és szerkeszteni online, egyszerre akár többen is, valós időben. A Docs & Spreadsheet két szolgáltatás, a Spreadsheets és a Writely 2006. október 10 -ei fúziójából született, majd a „Presently” kódnevű bemutatókészítő 2007. szeptemberi integrálásával kapta a „Google Docs” nevet. http: //docs. google. com/

Labs n n A Google Labs (kb. Google Laboratórium) a Google kísérleti fázisban lévő technológiáit tartalmazza. Egy olyan címtár, ami az összes olyan Google technológiára hivatkozik, amik fejlesztés alatt vagy béta stádiumban vannak, és még nem teljes kőrűen elérhetők. A Google Labs honlapról el lehet érni a Google Suggestet, a Google Desktopot és egyéb webtechnológiákat. http: //labs. google. com

Maps n n n 2005. február 8. -án jelentette meg a Google ingyenes online térképszolgáltatását, a mindmáig béta Google Maps-et. Induláskor a szolgáltatás csak az USA, Kanada, az Egyesült Királyság és Írország területét fedte le. Az online térkép egérrel megragadható és mozgatható, lehet benne helynév szerint keresni, és részletes útbaigazítást is tud adni. Igen gyorsan működik, mivel a térképek előre le vannak renderelve. Jelenleg a következő böngészőket támogatja: Internet Explorer, Mozillaalapú böngészők, az Opera és a Safari. 2005. április 4 -étől a Google Maps-nek műholdfelvételes nézete is van. Ez kezdetben csak Észak-Amerikára és az Egyesült Királyságra korlátozódott, majd 2005 júniusától az egész földre kiterjesztették. A szolgáltatás magyar nyelven is elérhető. http: //maps. google. com/

Notebook n n A 2006. május 16 -án megjelent Google Notebook egy ingyenes szolgáltatás, amivel szöveget, képeket, hivatkozásokat lehet elmenteni, ami aztán bárhonnan hozzáférhető internetes jegyzettömbökbe. Google Notebook a Google egy ingyenes szolgáltatása. Lehetővé teszi az internetes adatgyűjtés során a gyors jegyzetelést internetes jegyzettömbökbe, amiket a Google online tárol. A Google Notebookkal szöveget, képeket, hivatkozásokat lehet elmenteni, ami aztán bárhonnan hozzáférhető. A szolgáltatás a honlapján kívül elérhető böngészőkiterjesztéseken keresztül is (jelenleg csak a Firefoxhoz és az Internet Explorerhez érhető el). http: //www. google. com/notebook

Trends n n A Zeitgeist (jelentése kb. korszellem) oldalán a Google a leggyakoribb kereséseket közölte, heti, havi és éves, valamint téma és ország szerinti lebontásban. 2007 májusában felhagytak a szolgáltatással a dinamikusan működő Google Trends kedvéért. A szolgáltatást 2006. május 10 -én indították el. Google Trends egy Google szolgáltatás, ami a múltbéli Google keresési adatokat dolgozza fel, és készít belőlük kimutatásokat. A Google Trends tetszőleges keresési kulcsszó esetében megmutatja, hogy alakult a keresések száma, és egy kis statisztikát is ad arról, hogy milyen országokban/milyen nyelveken kerestek a kifejezésre legtöbbet. Például kiderül, hogy a Floyd-keresések száma megugrott, amikor kiderült, hogy még egyszer összeállnak, vagy hogy év elején mindig megnő a Fesztivál iránti érdeklődés. http: //trends. google. com/

Gmail n n a Google béta állapotú ingyenes webmail, POP 3 és IMAP e -mail szolgáltatása Bevezetésekor az 1 Gb-os tárhelyével lényegesen megnövelte az ingyenes webmailekkel kapcsolatos felhasználói elvárásokat. 2008 augusztusában már több mint 7 gigabyte tárhelyet nyújt. A Gmail még mindig „béta” (eredetileg 2004. április 1 -jén jelent meg), a szolgáltatás azonban 2007. február 8. óta mindenki számára nyitott. Ezt megelőzően csak azok férhettek hozzá, akik kaptak meghívót egy másik Gmailtulajdonostól, a Bloggerről vagy a mobiltelefonjukra.

A Google Reader egy, a Google által fejlesztett és karbantartott webes felületű RSS olvasó szoftver. A Google Readerrel korlátlan számú hírcsatornát kezelhetünk és olvashatunk. Lehetőség van a hírek csillagozására (így eltárolhatjuk őket), megosztására, kategóriákba rendezesére (taggelés). A hírforrásokat OPML formátumból importálhatjuk a programba, valamint ugyanebbe a formátumba exportálhatjuk is őket. n n A Google Reader volt az első alkalmazás, amely kihasználta a Google Gears böngésző kiterjesztés adta lehetőségeket. Azok a felhasználók, akik a kiterjesztést feltelepítették, megtehetik azt, hogy több, mint 2000 hírt olvassanak internet kapcsolat nélkül. Amint az internet kapcsolat újra kiépül, a Google Reader újra szinkronizálja az RSS-híreket. http: //www. google. com/reader

Google Earth n n n A Google Earth egy ingyenes számítógépes program, ami virtuális földgömbként használható. A Föld háromdimenziós modelljére mértékhelyes műholdképek, légifelvételek és térinformatikai adatok vannak vetítve. A programban a Föld minden részéről leolvashatók a földrajzi koordináták, és az adott pont magassága. A felhasználók által kiválasztott, elkészített és beküldött épületekről 3 D modelleket is tartalmaz. Lehetőség van a Google Earth internetes közösség által beküldött szöveges információk és fényképek megjelenítésére (ezek általában valamilyen szempontból érdekes helyekre hívják fel a figyelmet). http: //earth. google. com/

Picasa n n n A Picasa, Inc. digitális fényképészettel foglalkozó cég volt Pasadenában, ami az azonos nevű fényképrendező alkalmazást fejlesztette. 2004 júliusában a Google megvásárolta a Picasát az Idealabtól, és forgalmazni kezdte a Picasa egy ingyenesen letölthető változatát. Picasa szoftver A Picasa egy fényképek kezelésére, rendezésére, módosítására használható számítógépes program. Egyszerűen végezhető vele színkorrekció, vörösszem-eltávolítás és képkivágás. Funkciói közé tartozik a fényképezőgépen tárolt képek beolvasása, diavetítés, nyomtatás, és a képek időrendi listázása is. A képek albumokba rendezhetők, amiket aztán kollekciókba lehet rendezni. A képeket „fogd és ejtsd” módszerrel lehet az albumokon belül rendezni. A képeket át lehet méretezni, külső használatra exportálni, e-mailben elküldeni vagy kinyomtatni. Szintén beépített mechanizmussal kezeli az internetes nyomatrendelést. http: //picasa. google. com/index. html

Elektronikus kereskedelem

E-kereskedelem fogalma n Az elektronikus kereskedelem (ekereskedelem) az árucikkek interneten való eladása, vásárlása, illetve cseréje. Azokat a honlapokat, amelyek fő profilja bizonyos árucikkek értékesítése, web áruháznak nevezzük.

E-kereskedelem fogalma n n Egyik meghatározás szerint az e-commerce (e -kereskedelem) " az üzleti tranzakcióknak minden olyan formája, melyek során a felek inkább elektronikus, mint fizikai úton, vagy közvetlenül érintkeznek". Az e-business viszont az IBM meghatározása szerint az üzleti folyamatok Internetes technológiákon alapuló támogatását jelenti. Egyes értelmezések szerint e-business magában foglalja az e-kereskedelmet, a tudásbázisokat, üzleti intelligenciát stb. (IT- Business)

E-kereskedelem fogalma

EDI - Elektronikus adatcsere n n n n Electronic Data Interchange = Elektronikus adatcsere Segítségével már kb. másfél évtizede számos rendszer között valósítható meg olyan okiratok elektronikus úton való cseréje: az ajánlat, a megrendelés, a visszaigazolás, a szállítás jelzése, vagy az átutalási megbízás.

E-kereskedelem formái n n n Az Internetes kereskedelemnek két formáját különböztetjük meg. Business-to-business (B 2 B) Vállalatok közötti kereskedelem Business-to-costumer (B 2 C) Kereskedő és vásárló közötti kereskedelem

E-kereskedelmi rendszer n Az elektronikus kereskedelmi rendszer 3 fő részből áll. - Elektronikus áruház - Elektronikus bank - Elektronikus pénztárca, (hitelkártya) egyéb fizetési formák. Háttér a megfelelő árukészlet és a szállításlogisztikai kapacitás.

E-kereskedelmi rendszer

Megrendelés, Fizetés, Szállítás n A vevő betérve egy Internetes áruházba virtuális kosarába rakja a kiválasztott árukat, majd megrendeli azokat, a választott fizetési feltételeknek megfelelően. A szerver (melyen a virtuális áruház üzemel) meghatározott időközönként értesíti a kereskedőt, aki intézkedik arról, hogy a megrendelt áru eljusson a vevőhöz.

Megrendelés, Fizetés, Szállítás

Fizetési lehetőségek n A legelterjedtebb fizetési forma az utánvétel. Ezt követi a bankkártyás. Elvileg lehetséges a készpénzes (A megrendelés az Interneten a kedvezmények igénybevételével, az áru fizetése, átvétele egy üzletben) és az átutalásos (Hagyományos átutálás a B 2 B egyik formája) is, de ezeket a módozatokat lényegében a B 2 C -nél nem használják.

Fizetési lehetőségek

Fizetési lehetőségek: bankkártyás fizetés n n Bankkártya fizetés SSL szabvánnyal Az SSL (Secure Socket Layer), amely a vásárló számítógépén futó Internetes böngésző (Explorer, Netscape) és egy távoli szerver közötti kommunikációs csatornát titkosítja. A "csatorna" 128 bites titkosítása révén, a kommunikációban haladó bankkártya adatok mások számára nem hozzáférhetőek.

Internetes fizetés biztonságának fokozása I. n Az OTP kifejlesztette a Web. KÁRTYA (a virtuális Eurocard/Mastercard típusú bankkártya) szolgáltatást. A Web. KÁRTYA Számla és a hozzátartozó speciális bankkártya (virtuális) kizárólag az Interneten végzett tranzakciók ellenértékének kiegyenlítésére szolgál.

Internetes fizetés biztonságának fokozása III. n A Kereskedelmi és Hitelbank bevezetette a S@FENET által kifejlesztett DON'T WORRY szolgáltatást és kibocsátotta a VISA Internet kártyát. (plasztik kártya, amely csak Internetes tranzakcióban használható fel)

DON’T WORRY szolgáltatás n DON'T WORRY szolgáltatás főbb elemei: Minden egyes bankkártyás Internet vásárlásról a S@FENET SMS üzenetet küld az ügyfél megadott mobil telefonszámra. Közli az összeget, időpontot, a vásárlás helyszínét és egyben kéri, hogy az ügyfél egy válasz SMS üzenetben erősítse meg fizetési szándékát. A válasz SMS üzenetben az ügyfél, amennyiben az jogos hozzájárul ahhoz, hogy az összeget a Bank a számlájára terhelje.

Internetes fizetés biztonságának fokozása IV. n SET-alapú fizetés: A SET (Secure Elektronic Transaction), a világ legbiztonságosabb titkosítása jelenleg. Kifejlesztésében a világ két piacvezető kártyatársasága, a VISA és a Mastercard mellett részt vett az IBM, a Microsoft és a Netscape is.

SET-alapú fizetés n n A SET szabvány többféle, az Interneten történő biztonságos fizetéssel kapcsolatos elvárásnak megfelel: - titkosítja az adatforgalmat, - digitális aláírással azonosítja a feleket, így elkerülhető, hogy a vásárló esetleg egy csalóval kerüljön kapcsolatba, illetve az eladó is be tudja azonosítani a vevőt, - garantálja a fizetési és rendelési adatok integritását, azaz hogy az üzenet tartalmát ne lehessen később megváltoztatni, - biztosítja a szelektív hozzáférést, azaz biztosítja, hogy mindenki csak a számára fontos adatokhoz férjen hozzá.

E-pénz, M-kereskedelem n Az Európai Unió készülő új irányelvei kiterjesztik azoknak a termékeknek és szolgáltatásoknak a körét, amelyeket mobiltelefonnal lehet majd megvásárolni. A Bizottságnak az e-pénzről szóló ajánlása alapján az emberek mobiltelefonnal fizethetnek majd az ital automatáknál, vásárolhatnak színház- és mozijegyet, s az úgynevezett m-kereskedelembe bevont termékek, szolgáltatások köre egyre bővül.

„Nem érettek a netes vásárlásra a magyarok” n Az interneten már értékesítő cégek vezetőinek legnagyobb hányada szerint a vevők felkészületlensége a legjelentősebb fékezője a webes értékesítésnek (Gazdaságkutató Intézet)

E-kereskedelem előnyei, hátrányai a vevő oldaláról n Előnyök: • • n Nincs sorban állás Sokszor olcsóbb Hátrányok: • • postaköltség futárszolgálati költség

E-kereskedelem előnyei a viszonteladó szemszögéből n n n alacsonyabbá tehetők a beszerzési költségek közös rendelést lehet feladni, mellyel valószínűleg kedvezményeket lehet a gyártóktól kapni, sőt esetleg a szállítási költségek is megoszthatók a raktárban maradt áru elárverezhető, a raktárköltségek csökkenthetők.

Reprezentatív példák n n n n n www. dotcom. hu www. fotex. hu www. libri. hu www. teabolt. hu www. hudir. hu www. marketline. hu www. vertcal. net www. ikb. hu www. index. hu www. terminal. hu

Online aukció n Aukció típusok: • angol (hagyományos) licit alulról indul, a szereplők látják egymást • holland az ár magasról indul, az első licitáló győz • privát a licitáló és az ár titkos • Wickery egy-egy titkos ajánlat • Jenki nyilvános licit nagymennyiségű árura

Médiumok az Interneten

On-line újságok

A média új terepe Az újságok, a rádió és a televízió mellett mind nagyobb teret nyer a hírközlésben a világháló. Az internet egyik nagy sajtószolgáltatása a nyomtatott lapok terjesztésében való alkalmazás. A média új terepe, az internet azonban emellett, hogy szerepet kapott a hírügynökségi jelentések és a nyomtatott lapok közvetlen terjesztésében, életre hívta a maga sajátos sajtótermékét, az eleve internetre szerkesztett hírlapot, az online sajtót. Olyan ez, mint egy képernyőn olvasható hagyományos újság, csak éppen folyamatosan frissülő híranyaggal, megújuló hírösszefoglalókkal. Az azonnali frissítés technikai lehetősége révén - akár a teletext - az onlineújság is rendre meg tudja előzni a rádió és a tévé hírszolgáltatását. Az on-line sajtónak két nagy előnye is van mind az írott, mind az elektronikus sajtóval szemben: n korlátlan terjedelem n maximális rugalmasság Ugyanakkor az on-line sajtó egyelőre még nem tömegmédium, továbbá gyorsasága érdekében a minőséget „áldozza be”, azaz a legfőbb cél egy hír minél gyorsabb megjelentetése a „weben”, és sajnos sok esetben még nem szempont a hitelesség.

Az online-újság több előnnyel is rendelkezik. Az első a terjedelem. Az online újság terjedelmes információkkal szolgálhat, és változatos megjelenítési formákkal élhet. A lap jellegétől függően lehet az elrendezés teletext-szerű: a hírcímekről kell továbblépni a hírekre, de lehet újságszerű is, ahol a hírcímek alatt líd (a hír pár mondatos summája) olvasható, és innen juthat tovább az internetező az információra, amelynek terjedelme többszöröse a teletext-hírekének - egy-két-három gépelt oldalnyi is akár. A jellegzetes műfaj: a hírösszefoglaló A szöveg természetesen képpel vagy bármilyen ábrával illusztrálható, anélkül, hogy ez csökkentené a szövegterjedelmet. Ennyiben a nyomtatott újság és a teletext előnyeit egyesíti az online hírlap. Az online-lapok többsége emellett - nem szorítva a terjedelem szűkösségétől - a hírt egy fontos mozzanattal is kiegészíti: megadja az órát és percet, amikor a képernyőre került, mert az információk gyors áramlása mellett ez is lényeges információ

Az online-újság több előnnyel is rendelkezik. És ugyancsak mert az interneten nincs terjedelmi korlát, az online újság egyben saját maga archívuma is lehet: a jó on-line lapban visszakereshetem a korábbi híreket. Az igazi többletet azonban a korábbi hírközlő eszközökhöz képest az internet hipertext jellege adja: az a lehetőség, hogy egyes megjelölt, szaknyelven linkeknek nevezett szavakról (vagy éppen képekről) továbbugorhatok, éspedig nem cél nélkül barangolni, hanem jól felkínált forrásokban kutatni, elmélyedni. A jól szerkesztett online-újság úgy informál, hogy azonnal a saját hírforrásait, kézikönyveit, adattárát és dokumentumgyűjteményét is a rendelkezésemre bocsátja: az úgynevezett linkekről egyetlen kattintással felhívhatom a számítógép képernyőjére mindazt, amiből az újságíró dolgozott, mindazt, amit az online lap szerkesztője a témához kapcsolódóan számbaveendőnek tart. Amikor manapság egyre inkább csak átlapozzuk a nyomtatott újságokat, csak címeket és legfeljebb lídeket olvasunk, és többnyire csak egy-egy igazán érdekesnek látszó cikkre fordítunk valamelyes figyelmet, az online lap egyszerre szolgálja a gyors informálódást és kínálja fel az elmélyült tájékozódás lehetőségét. Mindig a legfrissebb információkat adja, tömören, gyorsan áttekinthetően.

Az online-újság több előnnyel is rendelkezik. A politikai információknál maradva: szerződésszövegeket, fontos politikai beszédeket tesz közzé teljes terjedelemben, vitás ügyeknél azonnal elérhetővé teszi a vonatkozó törvényszöveget, számadatoknál az összehasonlításra alkalmas statisztikákat. A nyomtatott újságok internetes változatai már ma is igyekeznek többletet nyújtani a nyomtatott változathoz képest.

Az Index és az Internetto: Az INte. RNe. TTo az 1990 -es évek egyik legnépszerűbb hazai internetes hírportálja volt. Innen vált ki a későbbi Index. hu alapító-szerkesztőstábja. A magyar közvélemény évekig az i. Nte. RNe. TTóval azonosította az egyre több publicitást kapó „információs szupersztrádát”, az internetet. Az i. Nte. RNe. TTo fóruma a magyar internetes közösség egyik legrégebbi és legnagyobb hagyományokkal rendelkező találkozási területe. 1997 végén jelentkeztek az első bevételek a hirdetésekből; 1998 nyarán kísérleti internetes tv-adást indítottak Index: 1998 -ban az egyik legnépszerűbb hazai hírportál az i. Nte. RNe. TTo volt. (napi 8000 -es olvasottsággal). A csapat a lapot komoly hírportállá akarta fejleszteni, ezért kezdetben elzárkóztak a befektetői megkeresésektől, és gyorsan megemelték a fejlesztési támogatásokat. (Mintegy 2, 5 milliós forgalom mellett nagyjából nullszaldósan működött a cég. )1999. május 17 -én felállt az index. Az oldal szerkezete hármas elrendezésű volt, Bejelentették, hogy index néven új lapot alapítanak, amelyet változatlan stílusban szerkesztve hálózati tömeglapnak, átfogó információszolgáltatónak, „úgynevezett portálnak” szánnak.

HIX (Hollósi Information e. Xchange) -Nyilvános magán-információs rendszer a közösség szolgálatában. -Szolgáltatásai bárkinek ingyen a rendelkezésére állnak, aki azokat a lehetőségek keretein belül, jóindulattal használja. -Becslések szerint közel 15, 000 ember használja 45 -50 országból, a legtöbben az Egyesült Államokból és Magyarországról. -A HIX szolgáltatások magyar nyelvûek (a néhány kivétel külön jelezve van). A több mint 45 országban élõ olvasók és írók egyetlen közös nyelve a magyar. Nem igaz, hogy mindenki tud angolul (németül, franciául, . . . ). Idegennyelvû betétek ezért csak olyan esetben kívánatosak, ha a szöveg elegendõen fontos és a lefordítása túlzott erõfeszítést kívánna. Minden újságra jelentkezhetsz egyetlen levéllel, ha írsz a subs-all@hix. com címre. Leveleda tárgy és szövege lényegtelen. Ugyanakkor minden újságot le is mondhatsz egyetlen levéllel az unsubs-all@hix. com címen. Automatikus segítséget is kérhetsz a help@hix. com címen. Leveled tárgya és szövege szintén lényegtelen. Erre válaszként megérkezik (e-mail-ban) egy átfogó ismertetése a HIX-en keresztül elérhetõ listáknak, parancsoknak, egyéb lehetőségeknek. . .

Egyéb lehetőségek Hírolvasás a weben Olvashatóak hírcsoportok weboldalakon is, tehát hírolvasó programok használata nélkül olvashat és publikálhat cikkeket mindenki, Netscape és Internet Explorer segítségével, a következő címeken: n www. supernews. com n www. dejanews. com Hasznos hírcsoportok n news. announce. newusers - Ez a csoport olyan cikkeket tartalmaz, melyek a Usenet különböző oldalait mutatják be. news. newusers. questions - Ez az a hely, ahol kérdéseket lehet feltenni arról, hogy miként működik a Usenet. alt. internet. services - Ha valami speciális dolgot keresünk az Interneten, itt lehet érdeklődni.

On-line rádiózás

Az online rádiók első korszakának története 1996 -2002 n Az első kísérleti „webcast” adásra 1994 -ben került sor. Először a Real Audio technológia tette lehetővé az élő hangtovábbítást az Interneten. Eleinte (1996 -tól) nagyon alacsony sávszélességgel és hangminőséggel közvetítettek (8 kbps). Az első magyarországi kísérleti közvetítés a Petőfi Rádió egy délutáni műsora volt. Ekkor még 50 alatt volt az online rádiók száma az egész világot tekintve. Nagyjából az ezredfordulóig egy-két lelkes technikus vagy informatikus munkatárs munkája nyomán kerültek fel az Internetre még a nagy kereskedelmi vagy közszolgálati rádiók is, nem pedig valamiféle stratégia eredményeként. Véletlenszerű is volt a rádiók elérhetősége, 2001 -re viszont a nagy rádiók már tudatosan jelentek meg a hálózaton.

On-line rádiózás n n n Internetes rádiók: magyar terminológia még nincs az internetes rádióra. Az internetes rádió, Internet rádió, online rádió kifejezések minden olyan adásra utalnak, ami élőben az Interneten hallgatható. Magyarul itt a sztrím (stream) megnevezést használjuk az élő adásfolyamra. Az internetes rádiózás a hagyományos rádiótól eltérő műsorszerkesztést követel. Egyik legnagyobb akadálya, hogy számítógéphez kötött, ezzel szerepe a háttérrádiózás lehet. Hátránya még, hogy kezelése, a programok telepítése nehézkes. A technológiai korlátok két oldalon is jelentkezhetnek: a műsor előállítása (az online adóberendezés) oldalán a szerver kapacitása meghatározza, hogy egyáltalán hányan kapcsolódhatnak be az adás hallgatásába, a szerverből kimenő sávszélesség erre is és az adás minőségére is hatással van (jobb minőségben kevesebb hallgató vagy rosszabb minőségben több hallgató). A hallgató (az online vevőkészülék) oldalán az Internet kapcsolat sávszélessége szintén ronthatja a hangminőséget, de alapfelszerelésként szükség van hangkártyára, hangszóróra, megfelelő lejátszó programokra is. A hangminőséget a tömörítési módszer is befolyásolja.

Az Interneten hallható (élő) rádiók fajtái n Az Interneten hallható rádiók alapvetően két világba tartoznak. • A hagyományos rádiók alternatív műsorterjesztési technológiájaként hasznosítják az Internetet. • Az internetes rádiók másik része viszont egy valóban új médiummal áll elő: vegyíti a rádiózás és az Internet lehetőségeit. Ilyenek a kizárólag internetes műsorterjesztésre szakosodott, számítógép által vezérelt, viszonylag nagy ráfordítással programozott zeneszolgáltatók és az „amatőrök” által feltöltött zeneszám-csomagok (playlistek). • De létezik a hagyományosan ismert rádiós recept szerint élőben készített, de csak az Interneten közvetített rádió is.

Az Interneten hallható (élő) rádiók fajtái n n Az internetes rádiók közül néhány akad csak, amelyik a hagyományos rádiókhoz hasonló, élőben készített műsort közvetít. Az élő és/vagy lekérhető műsort kínáló rádiók esetén az élő és felvett elemek különböző arányban keverednek bennük. Különböző esetek ismertek: egy élőben futó adást a hallgató szerkeszt valamilyen automatikus felületen beküldött kívánságaival (e-mail, web űrlap, SMS), s emellett választhat a korábban rögzített adások közül; a nap bizonyos óráiban pedig élő műsorvezetővel hallgathat ugyanitt műsort. Egyes rádiók csak heti néhány órás élő adást adnak, egyébként csak a felvett anyagok közül lehet választani. Megint mások az élő zenei stream mellett eleve letöltésre készített műsorokat kínálnak, keverve korábbi lő adások felvételeivel. Ezek a rádiók általában szűk közösséghez jutnak el, s többnyire nyelvhez és szubkultúrához kötődnek.

Röviden a magyar on-line rádiókról n n Határok nélküli piac lévén talán itt érezhető leginkább az Internet globális jellege. A hazai kínálatban földrajzilag kiemelkedik Budapest. Az Interneten szinte az összes budapesti rádiót lehet élőben hallgatni, ami világviszonylatban sem utolsó dolog. Átlagosan minden tizedik vidéki rádió hallható az Interneten. A Magyar Rádiónak minden országos műsora hallgatható, és egy héten át az online archívumból újra meghallgatható. Elérhető több vallásos rádió is, többségükben rövid adások felvételről, de az egri Magyar Katolikus Rádió élőben is hallgatható. Az Interneten több társaság is választja kényszermegoldásként, azaz amíg nincs frekvencia, addig is közvetítenek az Interneten. A csak internetes rádiók közül a többség Budapesten található, de vannak vidékiek is. Az Index Rádió kifejezetten internetes rádiózás céljából jött létre. A Világrádió (Magyar Internet Világrádió Hálózat) nem készít saját programokat, hanem egy felületről kínálja a már meglévő közvetítéseket, s melléjük saját szervezésben újakat, melyek csak rajtuk keresztül hallgathatók. Egyes hagyományos kereskedelmi rádiók presztízsből közvetítenek „on-line”, mások azért, mert még/már nincs frekvenciájuk, megint mások közösséget szeretnének létrehozni; és ha kevesen is, de vannak, akik legalábbis előbb vagy utóbb bevételt szeretnének elérni.

On-line televíziózás

Online televíziózás n n A fogalmi zavarok tisztázása érdekében elmondhatjuk, hogy minden olyan eszköz vagy szolgáltató ’Internetes TV’-nek tekinthető, amely digitális képet és hangot közvetít és jelenít meg Internet protokollon keresztül (IP-tv), vagy amely a bármely digitális technológiával továbbított tévéadáshoz kapcsolódóan integrált, IP alapú tartalmat szolgáltat (digitális tv). Kettejük között alapvető különbség, hogy az IP-tv-nél a kiszolgáló-berendezés egy Internet-szerver, a vevőberendezés egy bármilyen számítógépen futtatott kliensszoftver. A digitális tv-nél a kiszolgáló-berendezés egy digitális tvadó, és a vevőberendezés egy speciális, erre a feladatra kifejlesztett eszköz, mely a tartalmat hagyományos tévékészüléken jeleníti meg.

IPTV (Internet Protocol Television) olyan digitális tv szolgáltatás, melyet IP (Internet Protokoll) használatának segítségével nyújtanak. A szolgáltatás nyújtásának feltétele a szélessávú internet megléte. n Az IPTV-t általában a szélessávú Internet szolgáltató biztosítja egy zárt hálózati rendszerben. Az IPTV gyakran hozzák összefüggésbe az Internet TV szolgáltatással, amely a szokásos internetenhálózaton keresztül igénybe vehető tv szolgáltatás, egyszerűbben Web. TV szolgáltatás – ellentétben az IPTV-vel, amely olyan adattartalom, mely helyi számítógép hálózatokon keresztül érhető el.

IPTV előnyei n n Az IP alapú rendszer legjelentősebb előnye az internetes szolgáltatások, a szélessávú Internet, Vo. IP (internetes telefon) és az IPTV egymásba integrálása. Az összekapcsolt IP hálózaton keresztül lényegesen több szolgáltatás szélesebb tartalommal érhető el. A szokványos tv vagy műholdas sugárzású hálózatok esetén minden előfizető részére megszakítás nélkül, ugyanolyan technológiával biztosítják a műsorszolgáltatást. Az IPTV esetén már interaktív szolgáltatásról beszélünk, ahol az előfizetők egyedileg határozhatják meg az általuk igénybe venni kívánt szolgáltatásokat. Ezek az IP hálózatok működésükben eltérnek. Az itt szolgáltatott tartalmak a hálózaton belül maradnak és csak az előfizető számára kiválasztott tartalmat továbbítják. Tehát az IP hálózaton keresztül igénybe vehető szolgáltatásoknak csak az előfizető igényei szabhatnak korlátot. Az interaktív műsorszolgáltatás előnye, hogy lehetővé teszi a műsorok és kapcsolódó szolgáltatások csoportosítását különböző feltételek alapján, mint például cím, szereplők neve, elérhető funkciók az adás alatt (például picture-in-picture stb. ) vagy akár a tartalom leírását is.

web. TV n n n A web. TV oldala hordozhat bármiféle információt a műsorokhoz kapcsolódóan vagy akár azoktól függetlenül is, és kiegészülhet egyéb szolgáltatásokkal, pl. Ingyenes levelezőrendszerrel, információs adatbázisokkal. A web. TV-k sokkal kevésbé kötődnek a kliensekhez, mint az egyszerű IPtévék. A web. TV-k két legmeghatározóbb jellemzője a felhasznált tartalom forrása és a műsorhoz való hozzáférés módja. Forrás szempontjából kétféle típusról beszélhetünk: • az egyik a teljesen saját tartalmat szolgáltató web. TV-k csoportja – ezeket hívhatnánk valódi web. TV-knek. • a másik a hagyományos terjesztésű televíziók online-változatának csoportja. Ezen belül azok, amelyek nem egy az egyben saját adásukat teszik közzé, hanem azt legfeljebb feldolgozzák, pluszokat tesznek mellé, valódi webtévéknek tekinthetők. Melyek viszont a webet csak műsoraik egy új terjesztési csatornájának tekintik, nem nevezhetők valódi webtévéknek. n Hozzáférés módja szerint ugyancsak kétféle, off-line és on-line webtévét különböztethetünk meg. Az off-line tévék nem rendelkeznek élő adással, műsoraik külön indítható klipekből vagy csatornákból állnak, melyek részben szöveges anyagokhoz kapcsolva, részben tematikusan szerkesztett adásmenükből érhetők el. Az on-line web. TV rendelkezik élő adásfolyammal, ami leginkább egy folyamatos streamet jelent, amiben élő és archív elemek egyaránt megtalálhatók.

Szerzői jog az Interneten

Szerzői jog n n Hazánkban a szerzői jogokat az 1999. évi LXXVI. Törvény szabályozza. Ebben megfogalmazásra kerülnek azok az alapvető elvek, melyek megállapítják, hogy a szerzői jog mire, kire és mely esetben érvényesíthető. A szerzői jog tárgyát tekintve megtudhatjuk, hogy a törvény védelme alá tartoznak az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások. A védelem egyaránt kiterjed a szépirodalmi művekre, zenei művekre, mint a számítógépes programokra, vagy egy műszaki létesítmény tervére. A szerzői jog szinte mindenre kiterjed! A kevés kivétel közé tartoznak: • a jogszabályok, és az állami irányítás egyéb jogi eszközei, • a bírósági vagy hatósági határozatok, a hatósági vagy más hivatalos közlemények és az ügyiratok, • a jogszabállyal kötelezővé tett szabványok és más hasonló rendelkezések, • a sajtótermékek közleményeinek alapjául szolgáló tények vagy napi hírek, • valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet, • a folklór spontán kifejeződései. (de egy kreált koreográfia, vagy népzenei koncert már művészeti alkotásként besorolandó!)

Kit illet a szerzői jog? n n Minden esetben azt aki a művet megalkotta. Feldolgozás vagy közös művek esetén, külön megállapodás hiányában az eredeti szerző és a feldolgozó, illetve a szerzőtársak azonos mértékben gyakorolhatják a szerzői jogaikat. Gyűjteményes mű esetében a szerzői jog a szerkesztőt, név nélkül nyilvánosságra hozott mű esetében az elsőként nyilvánosságra hozót illeti meg. A szerzői jog két fő eleme a személyhez fűződő jogok, illetve a vagyoni jogok.

A szabad felhasználás n n Egyes, a törvény által szabályozott esetekben a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges. Ezek az alábbiak: • idézet: a mű részletét - az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti. • szemléltetés érdekében iskolai oktatási célra, valamint tudományos kutatás céljára a forrás és az ott megjelölt szerző megnevezésével a cél által indokolt terjedelemben átvehető, feltéve, hogy az átvevő művet nem használják fel üzletszerűen, • könyvként kiadott mű egyes részei, valamint újság- és folyóiratcikkek az iskolai oktatás céljára egy-egy iskolai osztály létszámának megfelelő, illetve a köz- és felsőoktatási vizsgákhoz szükséges példányszámban többszörözhetők, de teljes könyv, továbbá a folyóirat vagy a napilap egésze magáncélra is csak kézírással vagy írógéppel másolható,

A szabad felhasználás • a szabadban, nyilvános helyen, állandó jelleggel felállított képzőművészeti, építészeti és iparművészeti alkotás látképe a szerző hozzájárulása és díjazás nélkül elkészíthető és felhasználható, • tudományos ismeretterjesztő előadás, továbbá iskolai oktatás céljára képzőművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás képe, valamint a fotóművészeti alkotás a szerző hozzájárulása és díjazás nélkül felhasználható, • természetes személy magáncélra, valamint könyvtárak, iskolák, levéltárak, múzeumok belső intézményi célra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, kivéve építészeti műről, a műszaki létesítményről, a szoftverről és a számítástechnikai eszközzel működtetett adatbázisról, kottáról készült másolat, • bírósági, továbbá államigazgatási vagy más hatósági eljárásban a mű bizonyítás céljára, a célnak megfelelő módon és mértékben felhasználható,

Nem minősül szabad felhasználásnak bármely mű nyilvános előadásának kép- vagy hanghordozóra való rögzítése, n ha a műről más személlyel készíttetnek másolatot számítógépen, illetve elektronikus adathordozóra, függetlenül attól, hogy ez magáncélra történik-e, n nem minősül iskolai oktatási célú előadásnak az iskolai táncmulatság

Zeneművek, filmek felhasználása n n Webrádió, webtv jellegű felhasználások: Ebben az esetben a művek egyedileg nem férhetőek hozzá - például a webrádió zenefelhasználása során a rádió szerkesztett műsorfolyamban közvetíti a műveket a közönséghez, de a közönség tagja nem választhatja ki egyedileg ezt vagy azt a zeneszámot. Azon felhasználó, amely ezt a tevékenységet saját műsorának hagyományos rádiós/televíziós sugárzása mellett végzi ún. simulcasting ), a sugárzás fejében egyébként fizetett szerzői jogdíján felül, plusz annak 5%-át köteles megfizetni. Az a személy vagy szervezet, amely hagyományos sugárzástól függetlenül, kizárólag számítógépes hálózat útján végzi ezt (ún. önálló webcasting), a rádió- illetve televízió szervezetekre vonatkozó díjtételt, de legalább a mindenkori megállapított minimumdíjat köteles megfizetni.

Egyedi lehívásos műfelhasználás n n n Ebbe a csoportba tartoznak azok az esetnek, amikor a közönség egyes tagjai az egyes művekhez egyedileg férhetnek hozzá, azaz "egyedileg lehívhatják", akár csak kiválasztva meghallgathatják (pl. "real audio", honlapok színesítésére használt intro, illetve aláfestőzene, ) vagy tartós másolatot készíthetnek róla (pl. letölthető zenei mű/műrészlet ill. filmekbe foglalt zenék felhasználása, on-line zeneáruház, on-line videotéka, valamint a csengőhangként felhasznált mű/műrészlet stb. ). Jogszerű felhasználás esetében, a közreadó a megállapított díjszabás alapján fizet jogdíjat, mely függ a közreadott mű hosszától, a letöltések számától és egyéb tényezőktől. Jogszerűtlen felhasználás a fájlcserélő hálózatokban a fájlok megosztása minden olyan résztvevővel, aki a hálózathoz kapcsolódik. Ez - bár a technikája más - a szerzői jog szempontjából ugyanolyan nyilvánossághoz közvetítésnek minősül, mintha valaki egy szerverről, weboldalon keresztül tesz engedély nélkül letölthetővé védett műveket.

Irodalmi művek felhasználása n A honlapokon felhasznált irodalmi művek szerzőitől, illetve jogutódaitól a felhasználóknak közvetlenül kell megszerezniük az erre vonatkozó engedélyeket.

Képző- és ipar- és fotóművészeti alkotások felhasználása n n n A képző- ipar és fotóművészeti alkotások ún. Internetes környezetben történő másodlagos felhasználásáért, valamint a nyilvánosság számára lehívásra hozzáférhetővé tétel fejében szintén jogdíjakat kell fizetni, akkor is, ha a műalkotás csak megtekinthető. A letöltés tartós másolat készítnek minősül, így az ún. „download" típusú felhasználásért, a korábbiakra vonatkozó díjtételek 100 % pótdíjjal fizetendők. Digitális képeslap esetében további +30% pótdíj fizetendő. Abban az esetben, amikor a felhasználás nem minősül üzletszerűnek nincs jogdíjfizetési kötelezettség, ez azonban csak az alábbi feltételek együttes fennállása esetén igaz: • - a szolgáltató a felhasználással nem ér el bevételt, és a felhasználás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja • - a műveket olyan műszaki feltételekkel teszi lehívásra hozzáférhetővé, amely az átlagos felhasználó számára csupán azok érzékelését teszi lehetővé, a letöltésüket (tartós másolatkészítést) azonban nem; • - a szolgáltató a felhasználás megkezdését megelőzően a HUNGART-tal felhasználási szerződést köt, és annak feltételeit a felhasználási szerződés tartama alatt mindvégig hiánytalanul teljesíti. • Ha a képző-, ipar- vagy fotóművész, kizárólag saját, vagy tagjai művét/műveit teszi lehívásra hozzáférhetővé, szintén nem kell jogdíjat fizetnie.

A szerzői jogok képviselete n n n n n n A szerzői jogokat általában nem az egyes szerzők maguk, hanem valamely jogvédő és érvényesítő szervezet képviseli. Hazánkban ezek a következők: ARTISJUS: Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület Cím: 1016 Budapest, Mészáros u. 15 -17. Telefon: 488 2600 Fax: 212 1544 E-mail: info@artisjus. com Honlap: www. artisjus. hu ASVA : Audiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közcélú Alapítvány Cím: 1113 Budapest, Karolina út 65. Postacím: 1021 Budapest, Budakeszi út 51. Telefon: 394 -3642, 391 -0153 E-mail: asva@asva. hu FILMJUS: Filmszerzők és Előállítók Szerzői Jogvédő Egyesülete Cím: 1088 Budapest, Bródy Sándor u. 14. Telefon: 266 -6588 Jogi iroda: 299 3020 E-mail: filmjus@fok. hu Honlap: http: //filmjus. fok. hu MAHASZ: Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége Cím: 1113 Budapest, Harcos tér 5. Telefon: 391 4200 E-mail: info@mahasz. hu Honlap: www. mahasz. hu

Reklámok az Interneten

Mi a reklám? n A reklám az eladótól a vevő felé irányuló információ közvetítés, annak érdekében, hogy a vásárló magatartását befolyásolja.

Funkciói n n n A reklám funkciói: - tájékoztatás - figyelemfelkeltés - befolyásolás, rábeszélni valamire, vagy emlékeztetni rá - praktikusságra kondicionálás Reklámérték: az áru valódi + képzelt tulajdonságainak összessége. A magasabb reklámértékű termék a vonzó. A reklám értékét a hatékonyság határozza meg. A reklámérték növelése érdekében találták ki a reklám eseményt. A reklámértéket növeli, ha újdonsággal szolgál. A reklámot a verseny szülte. Reklámozás lépései: - a reklámhely felvásárlása - szöveg, grafika kitalálása - ajánlás a hirdetőnek A közönség aktív is lehet (közvélemény-kutatás), az ügynökség „műsorötletet” ad.

Reklám az Interneten n n A legdinamikusabban fejlődő reklámpiac. Abszolút szegmentálható, és viszonylag költségarányos. A banner megjelenések a legnépszerűbb hirdetési fajták. Az árak meglehetősen szétszórtak, ez a lapok saját megítélésük szerinti értéket tükrözi, mely azért arányban van a lap napi látogatottságával. Ennél olcsóbb megoldás a szöveges linkek CT alapú elszámolása. Vagyis azért fizetünk, ha a szöveges hirdetésünkre, mely a weblapunkra mutat, valós klikk történik, tehát látogató érkezik a honlapunkra. Ezek a hirdetések általában 20 -30 Ft között mozognak klikkenként. Kérhetünk hírlevélben való megjelenést, mely az adatbázis nagyságától függő árban érhető el. Ez egylapos újságmegjelenés, melyet az adatgazda a rendszerében regisztrált, és hírlevelet igénylő felhasználóknak küld emailben.

Mi is az a hoax? n Legegyszerűbben: kacsa, átverés, tréfa, rémhír. Hoax-nak hívják angolszász nyelvterületen ezeket a leveleket, és számtalan ismert belőlük, és a legrégebbiek a múlt távoli ködéből kacsingatnak ránk. Ezek azok a levelek, melyek valódinak látszó felhívásokat, kéréseket, figyelmeztetéseket tartalmaznak, hitelesnek látszó forrásokra hivatkozva.

Hogyan azonosítsuk a hoaxokat? n n n n Sokféle mód létezik a hoaxok azonosítására, de előbb tekintsük át mit csinál a sikeres hoax az Iterneten. A sikernek két tényezője van: A számítógépes szakzsargon használata A hitelesség látszata Első olvasásra szakszerű tűnik. "Szavahihetőség" alatt az üzenet küldőjére utalunk. Ha egy nagy műszaki cég nevében küldik az üzenetet, az emberek hajlamosabbak hitelesnek elfogadni, mert egy "ilyen cégnek tudnia kell ezekről a dolgokról". Különös éberségre int az, ha a figyelmeztetésben hangsúlyozzák a továbbküldés fontosságát. Ez a hoax fontos ismérve. Mindenkinek csak azt ajánlhatjuk, hogy NE küldjön ilyen figyelmeztető körözvényeket anélkül, hogy előbb meg nem bizonyosodott valósságukról. Erre alkalmas módszer, ha megkérdezi rendszergazdáját vagy erre specializálódott cégek szakembereit. A névtelen üzenetek, vagy azok, amelyek nem létező címet, telefonszámot tartalmaznak, nagy valószínűséggel hoax-ok.

Spam: kéretlen reklámlevelek, levélszemét n n Az angol szó eredete egy angol konzervként forgalmazott hústermék (Spiced Pork And Ham), mely egy angol komikus filmjelenet (Monty Python's Flying Circus egyik epizódja) alapján lett a „ránk erőltetett valami” jelölője. Nagyjából 2000 körül kezdett tömegessé válni a kéretlen reklám- és egyéb levelek áradata. A levélszemét szétválogatása időigényes, tárhelyet foglal a szerveren és a helyi merevlemezen, a levelek letöltése a sávszélességet felemésztheti, különösen modemes vagy egyéb lassú, vagy nagyszámú felhasználó által egyszerre használt kapcsolatok esetén. A kéretlen levelek kategóriákba sorolhatók: – UBE (Unsolicited Bulk Email) – tömeges kéretlen levél – UCE (Unsolicited Commercial Email) – kéretlen üzleti levél – MMF (Make Money Fast) – lánclevél – MLM (Multi-Level Marketing) – piramisjáték – levélbomba Iparági becsélések szerint a kéretlen levelek ma már az összes email forgalom 20%-át teszik ki. Sajnos, még nincs tökéletes módszer a 100%-osan tiszta, spam-mentes levelezési környezet kialakítására.

Lánclevél n n A lánclevél olyan üzenet, amiben a címzettet megkérik, hogy továbbítsa a levelet néhány ismerősének. Tartalmától függetlenül figyelmeztetést vagy felhívást tartalmaz. Valóságtartalma általában csekély vagy félrevezető, a levél beugratásnak tekinthető, előfordul, hogy kárt okoz. Lánclevél tartalma lehet • • • érzelmekre ható üzenet pénzszerzéssel kecsegtető életvezetési tanácsokat adó vírusriasztást közlő segítségkérő