IDŐSZIMBOLUMOK 1. AZ ÁLLATŐV
ÁLLATÖV: Az asztrológiában – a bolygókról szóló tan mellett – a legfontosabb elem a csillagképek jelentéssel, a földi életre vonatkozó befolyással való felruházása
A Kelet-Ázsiában elterjedt kínai állatöv a Jupiter bolygó tizenkét éves ciklusainak felel meg, s az egyes fázisokat (éveket) a következő állatok jelképezik:
1. patkány/egér, 2. ökör/tehén, 3. tigris, 4. nyúl, 5. kígyó, 6. sárkány, 7. ló, 8. juh/kecske, 9. majom, 10. kakas/tyúk, 11. kutya, 12. disznó/vadkan.
A mezopotámiai (ún. káldeus) csillagászati hagyomány a környező népekre is hatást gyakorolt; megjelenik a perzsa, az egyiptomi a görög, majd a római és az európai középkori műveltségben is.
A Nap földi nézőpontból megfigyelt ekliptikus pályájával egybeeső csillagokat képekkel azonosították, s már az ókortól kezdődően tizenkét csillagképet, ún. állatövi jegyet különböztettek meg (az első ismert források a Kr. e. VII. sz. -ban uralkodó Assur-ban-apli ninivei könyvtárának asztrológiai tárgyú agyagtáblái).
1. Kos 2. Bika 3. Ikrek 4. Rák 5. Oroszlán 6. Szűz 7. Mérleg 8. Skorpió 9. Nyilas 10. Bak 11. Vízöntő 12. Halak
Az állatöv csillagképei a Nap tizenkét állomását jelölik az éves körforgás során, amelyek az asztrális, szoláris szimbolikában és a jóslásokban fontos szerepet töltöttek be.
Egy görög nyelven fennmaradt forrás a földi hatalmat az állatöv tizenkét csillagképének felelteti meg, s az egyes népek karakterét is ezek befolyásával magyarázza.
A hellenizmus korában az asztronómia és az asztrológia egyaránt virágkorát élte; a teljes állatöv első ábrázolása a hellenisztikus Egyiptomból maradt fenn (a denderai kerek zodiákus ég ábrázolása összetett asztrológiai rendszer elemeként jeleníti meg az állatöv csillagképeit).
A Ptolemaioszkorban gyakran ábrázolták a szarkofágtetőkön Nut égistennő alakját az állatövi jegyektől körülvéve.
Míg a mezopotámiai csillagjóslások – amelyek az állatöv jelentéseit is értelmezték – az uralkodó és a birodalom jövőjének, sorsának megismerését célozták,
a hellenizmus korára az egyéni jellemmel és életúttal kapcsolatos asztrológiai jövendölések, horoszkópok a jellemzők (Firmicus Maternus: Asztrológia).
A császárkori Rómában egyedül a császár, mint „az egész földkerekség ura”, nem tartozik a csillagok által befolyásoltak közé, mivel az ő sorsát kizárólag a legfőbb isten döntése szabályozza (Firmicus Maternus: Asztrológia, II. 30).
Aratosz Phainomena (Égi jelenségek) c. tankölteményének invokációjában a csillagképeket az Isten által teremtett és az ember számára értelmezhető égi jelrendszerként említi:
„…ő rögzített jelekül számunkra az égen / csillagképeket: elrendezte, az év folyamára / legjobban mely csillag jelzi az emberi nemnek / ezt vagy amazt az időt” (10– 13).
A római Mithrasz-kultusz ikonográfiájában Mithraszt, a Nap uralkodóját állatövi csillagképek veszik körül, amelyek feltehetően, mint égi térkép és naptár, a beavatottak számára a megváltás útját és idejét, a lélek anyai világból való visszatértét jelentették (Mitra/Mithrasz).
A középkorban az állatöv jegyeit más tizenkettes csoportoknak feleltették meg (pl. tizenkét apostol, tizenkét kispróféta, tizenkét hónap), amelyek az ábrázolásokon Istent, a mindenség középpontját veszik körül.
Az állatöv és a hónapok együttes ábrázolása az idő teljességét, a mindenséget szimbolizálja, amelyben az üdvösség terve megvalósul (pl. Utolsó ítélet-dombormű, 1120 k. , Autun, St. Lazare-templom; Chartres; Amiens; Párizs; Strasbourg székesegyházának nyugati kapuja).
Az antik hagyományokat (pl. a Kr. e. II. sz. -ban Athénban működő Antiokhosz rendszerezését) felelevenítő késő középkori, reneszánsz korrespondenciatanok az állatöv négyszer hármas csoportját a négyes rendszerekkel (pl. évszakokkal, jellemtípusokkal, elemekkel) feleltették meg.
Dürer Az északi égbolt csillagképei c. rézmetszetén (1515) a körív mentén az állatöv csillagképei láthatók.
Az a tan, amely szerint az egyes emberi testrészek a nekik megfeleltetett csillagképpel állnak összefüggésben, a középkori orvoslásban pl. az érvágás gyakorlatában szerepel (ún. érvágás-emberke ábrák).
Az állatöv a hóráskönyvek, a kalendáriumok ikonográfiai tematikájának jellegzetes elemévé vált (l. pl. Berry herceg hóráskönyvében, 1415– 1416, Chantilly, Musée Condé).
A reneszánsz idején az asztrológiában jártas humanista tudósok programjai nyomán a paloták díszítésében is fontos szerepet kaptak ezek az ábrázolások.
Bonfini leírásából tudjuk, hogy Mátyás király palotájában az emeleti nagyterem mennyezetét az égbolt tizenkét csillagképe díszítette.
A szimbólumok az analógiás gondolkodás segédeszközei „Amint fent, úgy lent” szeretettel: Dr. Laáb Ágnes http: //www. laabagnes. hu Zene: Muszorgszkij: Egy éj a kopár hegyen Időszimbólumok forráshelye: Pál József – Újvári Edit: Szimbólumtár http: //www. hik. hu/tankonyvtar/site/books/b 150/
Скачать презентацию IDŐSZIMBOLUMOK 1 AZ ÁLLATŐV ÁLLATÖV Az asztrológiában
c0d437e26826ddad03af159e6f993fae.ppt