Az európai kultúra fogalma és alappillérei

Az európai kultúra fogalma és alappillérei

§ Az európai kultúra kialakulási területe ≠ a mai földrajzi Európával, hanem Kis-Ázsiában, az Égei-szigetvilágban és Észak-Afrikában született meg, innen terjedt a mostani területre.

Európa mai elhelyezkedése

Az európai kultúra bölcsője

Róma – a közvetítő

Fő kérdés: § Mi az európaiság lényege? § Melyek azok az alappillérek, melyeken nyugszik mai európai kultúrkörünk?

Mai európai kultúrkörünk 4 alappilléren nyugszik: § I. A görög mítoszok emberközpontúsága és a görögök demokratikus filozofikus állameszménye § II. A római jogrend § III. A keresztény világfelfogás § IV. A lovagi eszmény és kultúra

Mikor kezdődik a történelem? § A történelem kezdetének azt az időt tekinthetjük, amikor az ember meg tudta fogalmazni és le tudta írni gondolatait. A filozófia ennek a tudásnak az eredménye.

§ A nagy folyamvölgyi civilizációk hanyatlásával (Egyiptom, Mezopotámia, stb. ) Kr. e. II. -I. évezredben a Földközitenger és Égei-tenger környékén új népelemek tűntek fel, illetve kisebb államok tudtak nagyobb politikai önállósághoz jutni.

A kereskedelem és a hajózás gyakorlati igénye több tudomány fejlődését is elősegítette: § § § írásjelek fejlődése, csillagászat, matematika, mértékrendszerek, a pénz megszületése Lűdiában

Írásjelek fejlődése (képírás, ékírás)

Főniciai hangjelölő írás

A görög törzsek a Kr. e. II. évezredben vándoroltak a § Balkán- félsziget déli részére, § Kis-Ázsia nyugati partvidékére, § Dél-Itáliába és Szicíliába. Görög törzsek: az iónok, akhaiok, dórok, aiolok

Miért pont a görög kultúra jelenti az európaiság lényegét? § Földrajzi helyzet: közvetítő szerep Kelet és Nyugat között § A görögség egyéni jellegzetessége: - míg a Kelet kultúrája despotikus-misztikus↔ a görög kultúra demokratikus-filozofikus - Míg a keleti ember passzív, meghunyászkodó ember és isten előtt ↔ a görög ember aktív, cselekvő, nem hajlik meg túl mélyem sem isten, sem ember előtt.

A görög történelem előzménye: § A Krétai-minoszi palota-kultúra (Kr. e. XVI-XIV. század) § a dél-görögországi Mükéné városában kifejlődött Mükénéi kultúra (Kr. e. XV-VIII. század).

Kréta-Minoszi kultúra. Knósszosz-Sir Arthur Evans (1900)

Mykénei kultúra - Heinrich Schliemann (1870)

A görög történelem korszakai: § Homéroszi kor (Kr. e. XI. -VIII. század vége) a poliszok (város-államok), társadalmi rétegződés (arisztokrácia↔démosz) § Archaikus (Kr. e. VII-V. század) a nagy görög gyarmatosítás időszaka, az istenek pantheonjának megteremtése § Klasszikus kor (Periklészi aranykor) Periklész hatalomra kerülésével veszi kezdetét Nagy Sándor fellépéséig (Kr. e. 460 -323), § Hellenisztikus időszak (Kr. e. IV. század vége -I. század, Kr. e. 31 - Egyiptom bukása).

A migráció jelentősége: § Népek kulturális kölcsönhatása § A „hellén” egységtudat kialakulása ↔ barbár (barbarosz) – Magna Graecia § Az Istenek egységes panteonja (Kr. e. VIII. század) vagyis az olimposzi Istenek kultusza. A görög vallás– politeizmus– természeti erők Istenei, emberi tulajdonságokkal felruházva (antropomorfizálva).

Zeusz főisten

Apollón, Héra, Poszeidon

Agonisztika§ (gör. agon= harc, küzdelem, verseny) – vagyis versenyszellem: a sport, a költői, a művészi sikerek elérésére való törekvés. § A játékokban és nevelésben is kifejezésre jut ez a Természet – Isten – Ember felfogás vagyis a görögök nemcsak isteneikben, de önmagukban is meg akarják teremteni az esztétikai ideált, ezért edzenek a gymnasionokban (tornacsarnokokban), mivel csak a testi szépség jelenti a lelki szépség zálogát.

Olympiai játékok (i. e. 776)

A görög kultúra meghatározó tényezői a mondák 3 mondakörbe csoportosítottak: § Trójai mondakör, § Kréta-Mükénéi mondakör, § Thébai mondakör.

§ HEGEL: „A filozófia akkor kezdődött, amikor az orákulum helyébe minden gondolkodó ember saját öntudata lépett”.

Arisztotelész és Platón

Periklész

Jackob Burchardt : § „A görögök szemével nézünk szófordulataikkal beszélünk ma is”. § és

§ J. J. Winckelmann: „Az ókori görög művészet történek tanulmányozása egyet jelent az egyetemes művészettörténet tanulmányozásával”.

Róma – § a világ legnagyobb másodlagos, de nem másodrangú kultúrája – etruszk hagyományokon és görög átvételeken nyugszik

Capitólium-i farkas

A római történelem 3 korszaka: § § § 1) a királyság kora i. e. 753 -510 2) a köztársaság kora i. e. 510 -31 3) a császárság kora i. e. 31 -i. sz. 476

Császárság kora

A római jogfejlődés: § -ius sacrum – tudományos rendszer nélküli törvények, a patríciusok és papok kiváltsága § - XII táblás törvények – i. e. 451 -450 Tribonianus § -Q. Mucius Scaevola Pontifex és Ser. Sulpicius Rufus rendszerezi és tudományos alapokra helyezik a jogszabályokat § Justinus császár kivonatoltatta és rendszerbe helyezte a régebbi jogi irodalmat

III. Keresztény világfelfogás Jézus siratása (Giotto)

Pál Apostol Péter és Pál

§ Az ószövetség első görög fordítása a Septuaginta a Kr. e. II. században készült. § A Római birodalomban keresztényüldözések a IV. sz-ig (a katakombák) Diocletianus, Julianus Apostata § Constantinus (313) Milánói ediktum, § 325 - niceai zsinat, § 391 – Theodosius - Thesszalonikei ediktum.

§ Kr. u. VI. századra a patrimonium Petri, az egyházi állam, már jelentős tényező Itália közepén. § A pápa az Egyház atyja, ő a közvetlen közvetítő Isten és az emberek közt, ebből eredően az Egyház az isteni birodalom földresugárzása § „Isteni birodalom”↔”Földi birodalom”

Szent Péter bazilika és tér a Vatikánban

Frank Birodalom

Szent Benedek - Monte Cassino – „Ora et labora!”

Európa a X. században

Jáki templom Speyer-i dóm

Olomouc Reims-i katedrális

II. Orbán pápa - Clermont-i zsinat (1095)

Reformáció - Luther Márton

Ellenreformáció – barokk

IV. A lovagi eszmény és kultúra § Kialakulása a hűbérrendszer elterjedéséhez köthető § Szülőhazája Franciaország § A lovagi élet középpontja a NŐ. A nőtisztelet és a Mária tisztelet egybeolvadt. Legfőbb célja : § Istenszolgálat § Úrszolgálat § Asszonyszolgálat

Valter lovag Kálmán királynál

Lovagi életforma

A lovagi életforma 7 fő erénye: § § § § lovaglás, úszás, íjazás, vívás, vadászat, sakkozás, verselés, majd idegen nyelvek ismerete.

Trubadúrok - a középkori lovagi líra művelői Fr. o. - ban

A trubadúrköltészet jellegzetességei: § § § § a földi élet dicsérete csak a szerelmi érzés avathat valakit költővé a korban A vidámság úri kötelesség volt, szomorúnak lenni nem volt divat, a szerelem és a dal tudománya volt a társasági norma. A nőkultusz, misztikus nőalak, aki egyben a boldogság magasztos jelképe. Valóságos, rendszerint férjezett nőhöz szól, hiszen csak így lehetett igazán szenvedni és epedni érte. A házasság olyan akadály, amit szét kell szakítani és a versben ez meg is valósul. A szerelem az ideális síkon mozog: rajongás stb. , de fő a távolságtartás – a hölgy nem elérhetetlen, de nehezen érhető el. A trubadúr költészet más néven a vágyak költészete.

§Köszönöm a figyelmet!