Az antik római kultúra Róma felemelkedése és a

Az antik római kultúra Róma felemelkedése és a Birodalom kialakulása Az Augustus-i aranykor Társadalmi és politikai berendezkedés Filozófia, irodalom, történetírás

Az Appennin-félsziget benépesedése Kr. e. I. évezred – Itália lakosságának zöme italicusok: sabellusok, umberek, oscusok, latinok l Kr. e. 7. sz. – a népmozgások következtében – gallok, görögök, latinok, ligurok, etruszkok. l

Etruszkok Több elmélet az eredetükről l Hérodotosz: a kis-ázsiai Lűdiából vándoroltak be Toscanaba, kb a Kr. e. 9 -8. sz. -ban l Kr. e. VII-V. sz. – az etruszk kultúra virágkora – Etrúria l Hanyatlás - Kr. e. IV. sz. vége → rómaiak (latinok) felemelkedése l

Latium, latinok Kr. e. 1000 körül érték el Itáliát l A Tiberis partján telepedtek le l Róma – a 7 dombra épült város (Kr. e. 753) l Etruszk hatás: istenek, templomformák, ív es boltozás, atrium, a családi tűzhely és ősök tisztelete, infrastruktúra, gladiátori cirkuszok, írásbeliség, római számok, tóga viselete. l

Róma vallásának egyedisége l l l l kezdetben totemisztikus elképzelések (pl. város eredete a farkas és a harkály által táplált Romulus és Remus történetével) istenhármasság kialakulása: Jupiter-Mars-Quirinus etruszk szertartásrend és halottkultusz behatolása, valamint a jóslás elterjedése, majd a görög istenek átvétele a római istenek mindig jobban megtartották eredeti földhözragadt funkciójukat a görögökhöz képest: pl. Janus megtartotta eredeti római voltát (a kezdet és a vég kétarcú istene, templomának kinyitásbezárása jelezte a háború kezdetét-végét) Mars-kultusz: rómaiak - „Mars népe”, neki szentelték a március hónapot (Martius = harcias), a legelső templomot kb. Kr. e. 336 -ban a Porta Capenánál (a Mars-mezőn) számára emelték papi tisztségek: pontifex maximus (főpap), rex sacrorum (áldozó király), augur (madárjós), flamen (ősi főistenek papjai), lupercus (farkaspapok), saliusok (Mars lándzsájának és a 12 pajzsnak az őrzői), a Vesta szüzek; ezeket a tisztségeket mindig világi vezetők töltötték be és egész életre szóló megbízatást jelentettek a császárkori Rómában elterjedtek a keleti misztériumvallások: Ízisz. Ozirisz, Kübelé, Attisz, Prosperina, Mithrasz beavatási szertartásokkal együtt járó kultusza A vallási szertartások teljesen az állam érdekének voltak alárendelve

Görög elnevezés Római elnevezés Funkció Zeusz Jupiter főisten, villámmal ábrázolják Héra Juno hitvesi hűség Apollón Apolló vadászat és művészet istene Kronosz Saturnus idő, termékenység, bőség Athéné Minerva bölcsesség Hermész Mercurius kereskedők, tolvajok, isteni hírnök, szárnyas saruval ábrázolják Aphrodité Venus szépség, szerelem Poszeidon Neptunus tenger, szigonnyal ábrázolják Artemisz Diana vadászat szűzi istennője Héphaisztosz Vulcanus tűz, kovácsmesterség Dionüszosz Liber mámor Árész Mars háború Hádész Pluto alvilág Démétér Ceres föld, termékenység

Társadalmi rétegződés: Patrícius – régi nemzetségek → Szenátus (senex=öreg) l Plebejus – idegen eredetű, kisbirtokos parasztság → népgyűlés (comitia curiata) l Magisztrátus – hivatalviselő (évenként választották → korrupció) Jogok és kötelességek: választójog (csak a római polgároknak) Arisztokratikus vezetés =oligarchia (kevesek uralma) Nobilis („Kenyeret és cirkuszt a népnek!)→ nobili l

Róma – militarista állam l l l Kr. e. 5. sz. – megkezdődött Róma hódító útja Via Appia Kr. e. 4. sz. – a római légiók rendszere Fegyelem: büntetés ↔ jutalom, dicsőség A Köztársaság utolsó századában – katonai diktatúrák (Sulla, Caesar) Kr. e. I. sz. - a légiók hanyatlása, mivel megszűnt a hódítás lehetősége

A görögök meghódítása l Pun háborúk (Karthagó ellen 264 -241, 218 -202, 148 -146) » Görögország meghódítása l Kr. e. 4. sz. – már terjedt a görög kultúra: nyelv, ÁBC, fémpénz használata, nyiratkozás és borotválkozás, szónoklás művészete, mitológia

Róma aranykora Augustus (Kr. e. 27 -Kr. u. 14) – eklektikus kultúra: etruszk, római, görög behatások keveredése l Római Birodalom kiterjedése: a Földközi-tenger nyugati része, Európa nagy része, Észak-Afrika, megáll a terjeszkedés, fő feladat a provinciák pacifikálása l Pax Romana – nyugalom, béke ↔ gazdasági fellendülés l → „Kétarcú Róma”gazdagság ↔ szegénység l

Az aranykor vívmányai: l Egységes pénzrendszer, arany solidusok l Építészet és képzőművészet: monumentalitás és anyagpazarlás (termák, Colosseum) l Új vallások, kultuszok, misztériumok: Mithras, Zarathustra, manicheizmus l Császárok istenítése l Kereszténység

Róma, Diocletianus fürdője

Hanyatlás l l l Kr. u. 3. sz. – a császárság intézményének bomladozása Kr. u. 200 -tól – gyakori barbár betörések: gótok, vandálok 330 - Constantinus Konstantinápolyba teszi át székhelyét 395 – ketté szakad a birodalom Nyugat-Római és Kelet-Római Birodalomra. 410 - 455 – Róma többször cserél gazdát 476 – a Nyugat-Római Birodalom bukása.

Római irodalom l - - Jellegzetességei: Mesterségesen kialakított Nem faji alapon jött létre, hanem a tökéletességre törekedtek, s mivel ezt a görög irodalomban találták meg → azt utánozták i. e. V-IV. sz. – a többség még nem tud írni (stilus, viasztábla) i. e. V-III. sz. – a latin nyelv kialakulása I. e. 451 -450 – Tribonianus – XII. táblás törvények Az i. e. II. sz. előtt: kezdetleges népi költészet, annalesek és fasti-k, sír- és oszlopfeliratok. I. e. 146 - a görögök meghódítása. Cato (i. e. II. sz. ): „A költészetnek azelőtt nem volt becsülete…”

A római irodalom 5 szakasza: 1) Legrégibb – i. e. 240 -ig 2) Archaikus – Cicero irodalmi munkásságának kezdetéig, i. e. 81 -ig 3) Aranykor: l Cicero kora (a próza virágkora i. e. 81 -43) l a költészet virágkora (i. e. 43 - i. sz. 14) 4) Ezüstkor – Trianus haláláig, i. sz. 117 -ig 5) Vaskorszak – 117 -476.

Az első római költők – görög művek fordítói vagy átdolgozói. Pl. : l Livius Andronicus (i. e. 240 körül) – gör. Rabszolga, latinra lefordította az Odüsszeiát.

Népi csúfolódások + „alakos játékok”= római komédia l l PLAUTUS (kb i. e. 250184) – „a római komédia atyja” Gör. újkomédiákat írt át (Menandroszt) „A hetvenkedő katona” l l l TERENTIUS (i. e. 190 -159) Afrikai felszabadított rabszolga A plautusi vígjátékok ellenhatása Unalmasan kifinomult, a görög mintákat követi A „tiszta irodalmi nyelv” megalkotója

I. e. I. sz. – új irány, a lírai költészet kialakulása Pó-vidéki költők, „ifjabb nemzedék” (Cicero) l Műveikben elfordultak a közügyektől, érzelmeikről írtak » lírai költészet l Legfőbb képviselője: CATULLUS (i. e. 87 -54). Műveit 3 csoportba sorolják: 1)Nugaek (semmiségek, bolondozások) 2) 2 alexandriai hatású nászdal és az „ATTIS” 3) A Leszbiához írt szerelmes versei (trágár hamgvitelű) l

LUCRETIUS (I. e. 96 -55) l Egyetlen műve maradt fenn: DE RERUM NATURA (A dolgok természetéről) l Eposzi igényű mű, filozófiai elmélkedés l Lényege: az ember 2 dologtól fél, az istenektől és a haláltól, ettől nem mentheti meg csak a természet és a józan ész. l A józan ész megszállottja, tagad minden irracionálist, a babonákat, vallási kötöttségeket

I. e. I. sz. – a próza kifejlődése l. A köztársaság utolsó százada, polgárháborús időszak → a szónoklat és történetírás kerül előtérbe l Az első prózai mű latin nyelven: id. KATON (i. e. 234 -149) – „A mezőgazdaságról”

CICERO (i. e. 106 -43) l l I. II. III. A római próza csúcsa A latin nyelv legnagyobb stilisztája Ügyvéd, konzul Műveit 3 csoportba soroljuk: Ügyvédi és politikai beszédei Filozófiai elmélkedések (A kötelességről, Az államról, A jó és a rossz határairól, A barátságról, Az öregségről). Megalkotja az „igazi római hazafi” eszményét. Levelek (missilisek) – Tiro gyűjtötte össze – 37 könyv, > mint 800 levél.

Retorika l. A polgárháború politikai harcai segítik fejlődését l CATO, CAIUS GRACCHUS » CICERÓ tökéletesítette (110 beszédéből 57 fennmaradt) l Hírneve Démoszthenészével vetekszik

Történetírás SALLUSTIUS (i. e. 86 -35) – „Catilina összeesküvése” „A jugurtok elleni háborúról” l JULIUS CAESAR (i. e. 100 -44) – „DE BELLO GALLICO” „DE BELLO CIVILI” Egyszerű tényelmondás l TITUS LIVIUS (i. e. 59 -i. sz. 17) –Róma története az alapítástól Kr. u. 9 -ig, 142 könyv. Nem igazi történeti munka, prózává oldott hősköltemény. l

AUGUSTUS kora – a világirodalom egyik legfényesebb fejezete l. A költészet aranykora, feléri a klasszikus görög remekműveket l Főleg az epikus és lírai költészet l Maecenas-i kör: Augustus politikáját népszerűsíti » A költészetnek közvélemény -formáló szerepe van l Más műfajok is vannak: mimmus, próza

Vergilius

VERGILIUS (i. e. 70 -19) l l l A legnagyobb római eposzköltő Fő műve: „AENEIS” – Róma nemzeti eposza, a latin nyelv szépségének kiteljesedése Eposzi kellékek: múzsához való fohász, a tárgy megnevezése, seregszemle, istenek szerepeltetése, hősök állandó jelzői, stb. – a későbbi európai eposzok számára innen vált mintává Aeneis – homéroszi hős, de a Gens Juliának az őse – ezzel egyesítette a dicső görög múltat a dicső római jelennel Középpontja: a római nép küldetése és a nemzet megszületése További művei: Eclogák, Bukolika, Georgica (Földműveléstan).

Horatius

HORATIUS (i. e. 65 -8) l Jambus – kemény, nyers hangú versek, melyekben kora bűneit állítja pellengérre l Szatíra – a népi bolondozásokból és ókomédiákból átvett név szerinti kicsúfolás eszközével eleveníti meg a római életet l Episztola – költői levél. Leghíresebb: ARS POETICA (A költészet művészete) l Ódák – lírai versek. CARMINA címmel adta ki. Fő elve: az életet élvezni kell, de az „arany középszer” a legbiztosabb út. Carpe diem – szakaszd le a napot: (figyelmeztetés, hogy az élet rövid és sietni kell azt kiélvezni)

Elégia költészet – az augustus-i kor élvezetvágyát fejezte ki l Képviselői: -TIBULLUS – fő témája a szerelem -PROPERTIUS – a szenvedély, gyönyör és fájdalom élménye -OVIDIUS

Ovidius

OVIDIUS (i. e. 43 - ? ) – az aranykor utolsó nagy költője, elégikus - Leghíresebb művei: METAMORPHOSES (Átváltozások) 15 könyv, és a FASTI (Naptár) - ARS AMATORIA (A szerelem művészete) és AMORES (Szerelmek) c. erkölcstelen költeményei miatt száműzik Rómából Tomiba - TRISTIA (Gyötrelmek) és Levelek Pontusból (elégiák levél formában) – száműzetése során írja

Az ezüstkor irodalma i. sz. 14 -től l l l Mennyiségileg hatalmas, de sok a jelentéktelen szerző Szatíraírók: JUVENALIS és PETRONIUS PHAEDRUS – AESOPUS állatmeséit dolgozza át MARTIALIS – az epigrammaköltészet utolsó nagyja SENECA – drámaíró, szónok, filozófus és költő, a kor legkiemelkedőbb személye. Ifj. PLINIUS – csevegő irodalmi levelek

Történetírás l TACITUS (55 -130) – a római történetírás csúcspontja. Művei: HISTORIAE (Néró halálától a korabeli eseményekig) és ANNALES (Augustus halálától Néró bukásáig, Kr. u. 14 -68) l PLUTARCHOS – Párhuzamos életrajzok (21 görög +21 római híres ember)

Vaskor l l l A költészet háttérbe szorult, a retorika virágzott A klasszikus latin nyelvet provinciális hatások érik APULEIUS – „Arany szamár” c. regény TRANQUILLUS – próza – 12 császár életrajza A vaskor utolsó nagy alkotása: JUSTINIANUS császár kezdeményezésére a CORPUS IURIS, a római jog rendszerbe foglalása.

A Római Birodalom filozófiai központja - Athén l l l CICERO – a retorika elmélete és államelméleti művek, pl. : De Republica LUCRETIUS – De rerum naturae – a materialisztikus gondolkodás csúcsa, az epikureizmus eszméit vallja SENECA – a sztoicizmus latin változata EPIKTÉTOSZ – a „kései sztoa” képviselője, közelít a kereszténységhez, valószínűleg találkozott Szt. Péterrel Rómában MARCUS AURELIUS – ő a sztoicizmus csúcsa, az ókori jellegű filozófia vége. „A rossz körülmények között is felismerhető a jó, ami képessé tesz megtalálni a békét”.

Tudományos központok: Róma, Alexandria, Athén, Karthágó, Bizánc l I-II. sz. – földrajzi ismeretek: -STRABONUS -PTOLEMAIOS – fénytudós, fényvisszaverődés -id. PLINIUS – földrajz, természettan, ásványtan, állattan. Fő műve: HISTORIA NATURALISA (37 könyvből áll) a rómaiak leg> enciklopédikus műve

Orvostudomány GALLENIUS } l CORNELIUS CELSUS } 1, 5 évezredre meghatározták az európai orvostudományt l

l. Köszönöm figyelmet! a