A Tokaji borvidék a Világörökség része a Tokaji

A Tokaji borvidék a Világörökség része, a Tokaji Aszú

Vázlat • 1 A Tokaji Borvidék adatai • 2)Történeti vonatkozások • 3)A Tokaji Aszú leírása • 4) Nemzetközi sikerek • 5) A Tokaji bor hamisítása 6)A fajtanévvé válás kérdése 7) megtévesztő használat, • 8)a szlovák Tokajszké Vino megjelölés tömeges használata.

• Tokaj 1)A Tokaji- borvidék adatai Terület: kb. 5500 hektár. Magyarország észak-keleti részén húzódik 87 km hosszúságban, 3 -4 km szélességben a híres hegylánc Tokaj-Hegyalja. A Tokaji- borvidék zárt borvidék. Talaj: Tokaj-Hegyalja a Bodrog és Hernád folyók közötti vulkanikus eredetű Zempléni-hegység déli, dél-keleti és dél-nyugati nyúlványán van fekszik.

A főként riolit, andezit és ezek tufáiból létrejött vulkáni takarón barna erdőtalajok alakultak ki. A borvidék talajának döntő része erősen kötött anyag, sok helyen köves, nehezen művelhető nyirkos. Ezek a talajok viszont nyáron a mélyebb rétegekben nem száradnak ki, és a rajtuk lévő ültetvények az aszályt jól tűrik. A borvidék kis részén a Kopasz-hegy nyúlványain lösztakaró található. •

Klíma: Tokaj-Hegyalja makro- és mikroklímája az optimális fekvés kedvező tenyészfeltételeket biztosít a szőlőnek. • Az érési folyamat alatt beköszöntő, csapadékos, illetve párás időt többnyire derűs, napfényes időszak váltja fel. Ez rendkívül ked- vez a Botrytis fellépésével járó nemes rothadásnak és az aszúsodásnak. • A borpincék jellegzetes mikroorganizmusa a Cladosporium cellare nevű nemes pincepenész. A közel állandó hőmérsékletű optimális páratartalmú poncékben bársonyos, vastag gomba szövedék borítja a falakat.

Szőlőfajták: Furmint 75%-os területi részesedés Hárslevelű 20%-os arány Muscat Lunel 5%-os arány. Borok: Tokaji Furmint, Tokaji Szamorodni, Tokaji Aszú, Tokaji Hárslevelű. Vezető borfajta: Tokaji Aszú. Bortermőhelyek: Abaújszántó, Bekecs, Bodrog keresztúr, Bodrogkisfalud, Bodrogolaszi, Erdő bénye, Erdőhorváti, Golop, Hercegkút, Legyesbénye, Makkoshotyka, Mád,

• Mezőzombor, Monok, Olaszliszka, Rátka, Sárazsadány, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Sze rencs, Tarcal, Tállya, Tokaj, Tolcsva, Vámos- újfalú.

• 2) Történeti vonatkozások • • A honfoglaló magyarok Tokaj-Hegyalján kelta telepítésű szőlőket találtak. Az Árpádházi királyok francia, az Anjouk olasz szőlőműve seket telepítettek Tokajhegyaljára, akik jól hasznosították szaktudásukat. A XIV-XV. században Oláh Miklós püspök „Hungaria” c. művében megemlékezik a tokaji borokról, de azokat csak mint középszerűeket említi. •

• A Tokaji Aszú a XVI. században kezdett betörni a világ élvonalába. I. Gusztáv és III. Johan svéd királyok a XVI. században jelentős mennyiségű tokaji bort vásároltak. Az aszúkészítés műveletére 163 l-ben éreztek rá, amikoris Sepsy Laczkó Máté protestáns lelkész, Lórántffy Zsuzsanna udvari papja a Tokaj Oremus szőlőhegyen a Tokaj-Hegyalját fenyegető hadiesemények miatt novemberre halasztotta a szüretet. Időközben bekövetkezett a nemes rothadás, a szőlőszemek összezsugorodása, töppedése. A lelkész elrendelte, hogy az aszúsodott szemeket válasszák külön

• A csodálatosan finom bukéjú, a szokottnál tüzesebb bort nyomban megkedvelték. Az aszú és aszúsodás jelenségét felismerte az 1655. évi Országgyűlés, 79. cikkelyével kötelezően elrendelte az aszúszőlő külön választását a Tokaj-Hegyaljai borvidéken.

• A tokaji bor már a XVI. század végén a környékbeli országok előkelőségei körében keresett cikk. A XVII. században XIV. Lajos francia királynak, a Napkirálynak kedvenc borává vált. „A borok királya, és a királyok bora” mondat állítólag XVI. Lajos francia királytól származik, aki így ajánlotta a tokaji aszút madame Pompadournak. Mások e mondást Voltaire-nek tulajdonítják. A tokaji borok különösen kedveltté váltak a XVIII-XIX. században Oroszországban és Lengyel ország- ban. 1890 -91 -ben a filoxéra kipusztította a Tokaji szőlőket.

• A rövid időn belül amerikai oltványokkal történő újratelepítés után alakult ki a jelenlegi borvidék fajtaösszetétele, vagyis a furmint mellett a hárslevelű és a sárga muskotály ültetvények.

3)A Tokaji Aszú különleges évjárata az 1811. évi un. „üstökös” aszú (ez évben tűnt fel a híres Halley üstökös) 1990 júniusában a kaliforniai Butterfield & Butterfield cég borárverésén egyetlen palack 5000 amerikai dollárért kelt el. Az aszúbor készítése ősi hagyományokat idéző érdekes munka. Hegyalján általában hosszú, meleg napsütéses a nyár, és meleg párás az ősz, viszonylag hűvös éjszakákkal. Ez eredményezi, hogy a hosszú meleg, párás

• napos őszi időben a bogyók vékony héja megrepedezik, a víztartalom elpárolog és a fürtökön nemes penész jelenik meg, amely alatt a héj porozússá, ráncossá válik. Itt kelet- keznek először azok a sajátos finom illatok és különleges zamatanyagok, amelyek a hegy- aljai szőlőt másoktól megkülönböztetik. Az aszúszemeket legtöbb esetben válogatva kü lön szedik szüret idején és különleges eljárás sal kerül a nemes érett borokba maga az aszú bogyó. •

• Az aszú készítése során az óborhoz 3, 4, 5 puttony (1 puttony kb. 28 liter összezúzott aszúszemet, úgynevezett aszútésztát (híg tésztaszerű massza) készítenek, s a nemes bor kioldja az aszúszemekből a tömény cukrot, melynek egy részét alkohollá érleli. Az érlelési folyamat a bort az évek során olyan nemes itallá varázsolja, melynek testessége, magas alko hol- és cukortartalma, illat- és zamatanya gának széles skálája csodálatos és a világon egyedülálló összhangba olvad a többéves érlelés, ászokolás során. •

• A Tokaji Bor viszonylag kis űrtartalmú hordókban, úgynevezett „gönci” hordókban(138 liter)– ászok hordókban – érlelődik. A pincék állandó hőmérséklete 911 Co évi 3 -4 Co hőingadozással segíti kiérlelni a legnemesebb borkülönlegességeket. • • Az aszú édes mustját gönci hordókba fejtve erjesztik ki. Az erjedés 2 -3 hónapig is eltart. Az erjedést előnyösen fékezi a Botrytis által termelt antibiotikum (botricin), valamint a nagyméretű tianin tartalom-csökkenés és a hideg pince hőfoka.

• A Tokaji Aszú különleges jellegének kialakulásában jelentős szerepe van a bor sajátos, hosszantartó érlelésének. A hordót nem töltik tele. Az így létrejövő szabad felületet, a tokaji élesztők hártyát képezve elzárják a külső levegő oxigénjének nemkívánatos hatásaitól. • A bor finom illata, a levegőtől viszonylag elzárt körülményei (alacsony redox- nivó) között fejlődik ki, amit még az alacsony, pincehőmérséklet is kedvezően befolyásol. •

• Az érlelés 5 -10 évig tart. Az érett Aszú színe az arany árnyalatú sárgától a vörösbarnáig terjed. Az illatot csak zamattal együtt lehet körülírni. A nemesen rothadt aszúszemek mazsolára emlékeztető íze a száraz kenyér- héjhoz hasonlítható, amit évjárattól és dűlőtől függően egészít ki a mandulára, csokoládéra, szentjánoskenyérre emlékeztető íz, zamat.

• Irodalmi vonatkozások Csokonai Vitéz Mihály, Batsányiné Baumberg Gabriella, Kölcsey Ferenc, Márai Sándor, Hamvas Béla. • Külföldi irodalmi hivatkozások: • F. M. A. de Voltaire (1694 -1778) francia írófilozófus • Bertin (1752 -1790) francia költő • Th. K. Körner (1791 -1813) német költő és drámaíró • Aarestus dán költő •

• A Tokaji-borvidéken lefolytatott privatizáció eredményeként számos részvénytársaság alakult a Tokaji borok termelésére és forgalmazására. A Tokaj-hegyaljai Rt-k különböző védjegyeket jelentettek be. Így többek között a Disznókő Rt. és a Tokaj. Hétszőlő Rt. • A tokaji borok ábrás védjegyként több mint 30 országban oltalomban részesülnek nemzeti és nemzetközi védjegyként.

4)Nemzetközi sikerek • A tokaji borok általában „taroltak” nemzetközi borversenyeken. A szakemberek annak tulajdonítják a tokaji bor különlegességét, hogy az aszút és más borokat a levegőtől viszonylag elzárva érlelik és ez hasonló kategóriájú boroktól (Sherry, Portói, Madeira, Sautern a Bordói borvidékről stb. ) megkülön bözteti, mivel ezek érlelése levegősebb, oxidál tabb körülmények között megy végbe. • A Tokaji Aszú páratlan karrierje az 1863. évi Hamburgi Kiállításon jelentős állomásához jutott.

• Ekkor elismerik a Tokaj-hegyaljai borok világelsőségét. Wroclawban 1869 -ben az 1863 -as évjáratú Tokaji Aszú első díjat nyer. 1879 -ben Párizsban aranyérmet, 1874 ben Londonban első díjat nyernek a Tokaji Aszú borok. Az 1896 -os Párizsi Világkiállításon szintén a Tokaji Aszú nyer nagydíjat. Nehéz lenne valamennyi említésre méltó díjat felsorolni, ezért a további példák csak egy tendencia szemléltetéséül szolgálnak. A második világháború után az első borverseny, amelyen magyarok részt vettek, 1956 -ban

A 19 benevezett borunkból 3 lett aranyérmes, mindhárom Tokaji Aszú. • Az 1958 -ban, 1960 -ban és 1962 -ben meg rendezett Budapesti Nemzetközi Borversenyen a tokaji borok 141 elsőbbséget szereztek. Az 1972 -ben az OIV kezdeményezésére Magyarországon tartották az első Borvilág versenyt. 12 Nagyaranyérmet és 6 aranyérmet nyertek a tokaji borok (mind Aszú volt).

• A Tokaji Aszú a 90 -es években az alábbi nagyaranyérmeket nyerte: • Vinagora 1992. Budapest 3 • Vinexpo Bordeaux Blaye-Bourg 1995. 3 • Concours Mondial du Vin Borvilágverseny 1996. Brüsszel 2 Vinagora Budapest 1996 1 Vinitaly Verona 1997. 1 Vinandino Mendoza 1997. 1 Párizs 2000. 1 • A sikerek azóta is folyamatosak

A Tokaji borvidék a Világörökség része, és a Tokaji Aszú • A) Tokaj eredetmegjelölés illegális használata • A tokaji bor a 16. századtól kezdve jelentős reputációt vivott ki magának a desszert borok kategoriában és manapság is, szinte nincs olyan nemzetközi borverseny, ahol a tokaji borok nem érnének el legjobb helyezéseket (nagyarany).

5)A tokaji borok hamisítása. A történelem folyamán a tokaji szőlővesszők átültetésével több országban is megpróbál koztak és úgy vélték, hogy a Tokajból származó szőlőfajták meghonosításával – vagy akár e nélkül - jogosan használják a Tokaj nevet

• A Tokaj megjelölést különböző országokban – megtévesztő módon alkalmazták, illetve alkalmazzák hazánkon kívül is, az alábbiak szerint, „Australian Tokay” • „Carnet Tokay” „California Tokay” • „Israel Tokay” • „Tokay d’Alsace”, (Franciaország) • „Flurlinger Tokayer”, (Svájc) • „Tokajec Tokaj” Jugoszlávia

• Tokaj Juzsnoberezsnyij”, (Ukrajna) • „Tocai Italico”, (Olaszország) • „Tocai Friulano”, Olaszország) Pinot Gris”, (Franciaország) „Tokay

• Napjainkban komoly erőfeszítéseket tettek au EU –ban azért, hogy a Tokaj eredetmegjelölést Magyarország és Európa számára, mint magyar és európai eredet megjelölést fenntartsák. • • Három alapvető probléma terheli a Tokaj és Tokaji bor megnevezéseket. • • a fajtanévvé válás, • a megtévesztő használat, • a szlovák Tokajszké Vino, és Vingradnicka Oblast, • Tokaj megjelölés tömeges használata.

6)a fajtanévvé válás az Amerikai Egyesült Államokban és Ausztráliában • • A Tokaj megjelölést az Australian Tokay és az American és California Tokay megjelölések elterjedt használatára tekintettel fenyegeti a fajtamegjelöléssé válás. • Az Europai Közösség ezért az Ausztráliával és az Amerikai Egyesült Államokkal kötött Borkereske- delmi és Boreredetvédelmi Megállapodásokban a Tokaj megjelölést fenntartotta Európát megillető

• boreredetmegjelölésként. [Megállapodás az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok között a borkereskedelemről. 22006 A 0324 (01). 2006. 03. 24] • Az (első) EK-Ausztrália megállapodásban az ausztrál félnek a `Tokay´ név használatát még 10 évig engedélyezték a megállapodás hatályba lépését követően. Más európai nevek (pl. Champagne, Port) esetében ez az idő 12 hónap, amely nem számunkra hátrányos megkülönböztetésen alapul. •

• A második EK-Ausztrália Megállapodás [az Európai Közösség és Ausztrália közötti 2009 A 0130 (01)] borkereskedelmi megálla podás] szintén kardinális jelentőségű e téren. E megállapodásokban ugyanis – sok más európai földrajzi név mellett – sikerült elérni a Tokaj név korábbinál hatékonyabb védelmét is.

7) Megtévesztő használat Európában • A számos fontos kétoldalú megállapodás közül, amelyet az EK kötött más államokkal, a magyar vonatkozásokra tekintettel mindenkép pen ki kell emelni, a jóval a magyar EU csatlakozás előtt aláírt - ma már nem hatályos- bormegnevezések védelméről szóló megál lapodást. a Magyar Köztársaság és az Európai Közösség között, a bormegnevezések kölcsö nös védelméről és ellenőrzéséről. • A Brüsszelben, 1993. november 29 -én aláírt Megállapodást az 1994 évi XI. tv hirdette ki.

• A megállapodás alapján a szerződés mellékletét képező közös nyilatkozat értelmében a Tokaji megjelölés minden változata (Tocai, Tokayer, Tokajské) mint magyar megjelölés részesül oltalomban. A francia és olasz állam lemondott a Tokaj név használatának jogáról Magyarország javára. • Az Egyezmény szerint mind Olaszország, mind Franciaország vállalta, hogy 13 év kifutási idővel, hogy 2006 -ig végleg abba hagyja a Tokay Pinot Gris, Tocai Friulano, Tocai Italico megjelölések használatát. •

• Lényegében ezen megállapodásra tekintettel döntött az EK Bírósága is az ún. Tokajügyben, megvédve a magyar érdekeket a Tokaj név kizárólagos használatában, Olaszországgal szemben. [C-347/03. sz. ügy, Regione Autunoma Friuli-Venezia Giulia és Agenzia Regionale per lo Sviluppo (ERSA) kontra Ministero per le Politiche Agri-cole e Forestale és Regione Veneto ügy. (2005. május 12 -én hozott ítélet).

8) A szlovák Tokajszké Vino megjelölés tömeges használata A legjelentősebb jogi probléma a szlovák „Tokaj”, „Tokaji, ””Tokajsé” névhasználatban nyilvánult meg. • Tokaji Borvidéket 1908 - ban bővítették, a 28 településből álló Nagy-Magyarország terü letén levő borrégióhoz ekkor 3 kisközséget Kistoronyát, Újhelyt (Sátoraljaújhely része volt ) és Szöllőskét csatolták hozzá, 132 hektár termőterülettel. •

• Ezt a 3 községet a tokaji borvidékből Cseh- szlovákiához csatoltak a Trianoni Békeszer- ződéssel, 1919 –ben. • A Második Világháborút lezáró Párizsi Békeszerződés megerősítette e községek Csehszlovákiához tartozását. • A szocialista rendszerben kezdetben Csehszlovákia nem használhatta a Tokaj megjelölést, azonban Magyarország minden évben köteles volt a Monimpex keretében dollárért felvásárolni a Tokaji Borvidék Szlová- kiába átkerült községeiben termesztett szőlőt. •

• Csehszlovákia azonban, a maga javára meg kívánta szerezni az eredetmegjelőlést. Az akkori magyar kormány kínos mulasztást követett el, hagyta, hogy Csehszlovákia már 1968 -ban, Magyarországot megelőzve a Lisszaboni Megállapodás keretében nemzetközi oltalom alá helyeztette a Tokaj megjelölést „Tokajské vino de la Region Slovaque” néven. (1968. április 20, lajstromszám AO O 545) A megjelölés oltalmát Magyarország nem ismerte el. •

• Jóvátehetetlen késedelemmel Magyarország javára csak 1970 - ben védték le a Tokaj, Tokayer megjelöléseket (1970. 09. 15. AO 0527 lajstromszámmal) azt követően, hogy a Lisszaboni Megállapodás valamennyi államában -- hazánkon kívül – az már szlovák megjelölésként oltalom alatt állt.

• A KGST –ben a 70 -es években kidolgozták a regionális nemzetközi eredetvédelmi, egyezmény tervezetét, amely 1984 -ben lekerült a napirendről a pilseni sör (csehszlo vák-német) és a tokaji bor (csehszlovákmagyar) kezelhetetlennek tűnő eredetvédelmi vitája miatt. • Az Európai Unió boreredetvédelmi rendszerében mind a Tokaj nevet, mind a Tokaji megjelőlést Magyarország javára boreredetmegjelölés védi. •

• Az Európai Bizottság a szlovák boreredet megjelölést 2005 ben” Vinohrad nicka Oblast, Tokaj” néven vette nyilvántartásba. Fogyasztóvédelmi szempontból erősen kifogásolható gyakorlat alakult ki, azzal, hogy a szlovák „tokaji” elismerésével olyan borok terjednek a piacon, amelyek mind belföldön, mind külföldön rontják a tokaji bor kialakult reputációját. Nincs megállapodás sem a közös borvidékről, sem a minőségellenőrzésről, amellyel a vitát ki lehetne küszöbölni. Nem tudtak megállapodni, továbbá •

• a magyar és szlovák bortörvény harmonizá lása, A borok technológiai leírásának egységesítése, • borkategóriák egységesítése, • szakmai szervezetek létrehozása • a borok ellenőrzése vonatkozásában. • A szlovákok termőterületüket „Vinohradnícka oblast Tokaj”néven nevezik, a borkereskedelemben tömegesen alkalmaz zák a „Tokaj”megjelölést és jelentős mennyi ségben exportálnak szlovák”tokajit”. •

• Az igazi problémát a szlovák ” Tokaj” megjelölés megtévesztő jellege, a szőlő alacsonyabb mustfoka, a bor gyengébb minősége (nagytömegű bor , korábban asztali bort is állítottak elő, 674 Hektár termőterülettel, dömpingáron) és az okozza, hogy szinte évről-évre indokolatlanul síkvidé ken terjeszkedve növelik a termőterületü ket. A Magyar Tokaji Borvidék mintegy 56000 Hektár szőlő területet foglal magába

• . A Trianoni Békekötés idején a szlovák bortermő terület 132 Hektár volt. A szőlőterületet önkényesen és fokozatosan növelték 330, 5 majd 908 Hektárra. Az EUnak 2006 -ban 1474 Hektár termőterületet jelentettek be. •

• A Magyar Kormány miután eredménytelenül • Fordult az Európai Bizottsághoz az Európai Bíróság előtt keresetet nyújtott be a szlovák • Vinohradnicka Oblast Tokaj megjelölés megsemmisítése céljából Mindezideig az EU kivonta magát az egyértelmű döntés felelőssége alól, azzal, hogy a két országnak meg kell tárgyalásos alapon egyeznie. A megegyezés a szlovákoknak egyáltalán nem áll érdekében, attól mindig is elzárkóztak. Döntés egyelőre nincs. Magyarországnak és Szlovákiának 2011. végéig

• kellett benyújtani a Bizottsághoz a Tokaji Borok termékleírását, amely során ki kell derülnie annak hogy ugyanazzal az eredetmegjelöléssel ellátott bornak nem lehet kétfajta termékleírása. Az EU számára a kérdés nyilvántartási ügy, számunkra történelmi kérdéseket feszegető gazdaságpolitikai és presztizs kérdés, amelynek a tárgya a Tokaji bor világhírnevének veszélyeztetése

• KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET