A SZÜV Rt bemutatása Áttekintés Alkalmazott eszközök Raktárlátogatás

A SZÜV Rt. bemutatása Áttekintés Alkalmazott eszközök Raktárlátogatás Rendszerintegráció

Bevezetés Raktárlogisztikai koncepciónk

A raktári technológiákat támogató információ átviteli rendszerek az utóbbi időben jelentős fejlődésen mentek keresztül. Ha az okokat megvizsgáljuk arra vonatkozóan, hogy milyen tényezők indukálják ezt a nagy arányú fejlődést, első helyen kell megemlíteni a minőségre való törekvést. Míg korábban a mennyiségi növekedés volt jellemző, amely egyértelműen a minél nagyobb gépesítés és automatizálást helyezte előtérbe, később a piacok telítődésével, környezetvédelmi szempontok miatt, és általában az élet minőségének javulásával mindinkább a minőségre való törekvés került előtérbe. Ez a folyamat a nyugati világban kb. 20 éve kezdődött, Magyarországon kb. 5 -10 éve tart. A minőség javítását komplexitásában kell vizsgálni, tehát nemcsak az előállított termékre, hanem a szolgáltatásokra vonatkozóan is. A raktározásban valójában tehát a raktári kiszolgálás minőségéről van szó. A raktári kiszolgálás minőségét alapvetően két paraméter határozza meg, a kiszolgálás gyorsasága és a kiszolgálás pontossága.

A korszerű raktári informatikai rendszerek alkalmazásának számtalan előnyei közül csak egyet emeljünk ki. Azt az esetet, amikor pl. nem megfelelő informatikai támogatottság miatt nem megfelelő mennyiségű áru kerül kiszállításra. Ebben az esetben mindig valamilyen utólagos korrekcióra van szükség. Ez történhet pótszámlázással, jóváírással, pótszállítással, visszáru kezeléssel. Minden esetben a pótmunka volumenében többszöröse annak a munkának, mint amit a hiba elkerülésére kellett volna fordítani. Ugyanakkor a hibából adódó eltérés a rendszerben a valósághoz képest általában tovább göngyölődik, ami újabb eltéréseket okozhat. Mindemellett a megrendelőnél elszenvedett anyagi vagy presztízs veszteség ugyancsak rontja a tevékenység hatékonyságát. Első megítélésre tehát felmerülhet az, hogy alkalmazzunk minél több automatizált rendszert, mert a gépek gyorsan és pontosan dolgoznak. Ezek a rendszerek azonban nagyságrendekkel drágábbak és általában a logisztikai feladatok egy része fedhető le velük.

Költségelemzések rámutattak, hogy az emberi munka általában kifizetődőbb. Hogyan egyeztethetők tehát össze a minőségi követelmények az emberi munkával, hiszen az emberi munka pontatlan és lassú? A raktári logisztikai információ átviteli tervezés célja pontosan ennek az összeegyeztetése. Azoknak az eszközöknek és módszereknek a kidolgozása, amely egyrészt emberbarát, közvetlen kapcsolatot teremt a raktár, mint irányított rendszer és az irányító informatikai rendszer között. Elmondható az, hogy minél szorosabb ez a kapcsolat, annál jobban valósítja meg a kitűzött célt. Fő cél tehát az, hogy az informatikai rendszerben tárolt adatok (mozgási és készlet adatok) valós időben, szinkronban legyenek a folyamatokkal, minden időpillanatban tükörképe legyen a valóságnak. Az ilyen raktári logisztikát támogató rendszerek, irányítják és kezelik a raktári folyamatokat a beszállításokra, tárolásokra és kiszállításokra vonatkozásában.

A raktári folyamatokhoz tartozó bizonylatokat elkészítik (szállítólevél, rendelés, számla). A forgalmi és pénzügyi adatokat interfészen keresztül szolgáltatják a host (könyvelő) (pl. SAP) rendszer felé. Vonalkóddal ellátott azonosító címkével látják el minden beérkező rakományt. Egységesen, vonalkód beolvasásokból álló tranzakciók alkalmazásával, kezelik le az összes raktári funkciót (betárolás, kitárolás, áttárolás, revideálás, kiszállítás, leltár). A helykódos nyilvántartásból következően automatikusan követik az áru gyártási számait, lejárati idejét, a beszállítástól a kiszállításig. Rádiófrekvenciás adatkapcsolatban lévő terminálok úján valós időben (real time), kis rendszerek esetén (adatgyűjtővel off-line) végzik el az áru mozgásával kapcsolatos készletmódosításokat. Rádiófrekvenciás terminálokkal papír nélküli kiszedési és komissiózási eljárást tesznek lehetővé. Külső rendszer számára jelentést (report) készítenek a valós árumozgásokról és leltári készlet adatokról.

A raktár-technológiát támogató rendszerek főbb funkciói: – – – – Szállítói rendelések generálása Beérkező számlák likvidálása Áru érkeztetés a raktárba Minőségbiztosítás Betárolás a raktárba Áruáttárolás a raktáron belül Vevői rendelések rögzítése Helykód kiválasztás a komissiózáshoz – – – – Vevői rendelések felbontása kitároló eszközök szerint Komissiózás Expedició Kiszállítás Leltározás Bizonylatkészítés Számlázási interface Információs rendszer

Logisztikai-problémák teljeskörű megoldása Rendszer- és alkalmazás-integráció Logisztika-technológiák folyamatfejlesztése Logisztika informatikai-rendszerek integrálása Logisztika-controlling rendszer fejlesztése Vezetői információs rendszer fejlesztése

Teljeskörű megoldás technológiai Raktárlogisztika informatikai irányítási

Áramlási nézetben Forgalomba hozatal Anyag raktár Áramlások Információ Intézkedés

Megoldási keretrendszer szállítók Erőforrások Paraméterek elosztás vevők informatika teljesítmény kapacitás raktározás technológia kontroll időzítés beszerzés szállításszervezés minőségbiztosítás menedzsment információ eszközök Folyamatok

Leltározás Áttárolás Betárolás Kitárolás

A raktárlogisztika információkezelését támogató WBS nevű informatikai alkalmazás együttműködik a vállalatirányítási információs-rendszerekkel (SAP, Exact, Schwar, stb). Az adatok átadása illetve fogadása az un. közvetítő-réteg, a middlewareeszközök alkalmazásával történik. Ez biztosítja az integráltságot. Az integráció csak a meglevő és új illetve megújuló alkalmazások kommunikációjára épülhet. Az alkalmazásokat fel kell ruházni kommunikációs képességgel, az újakat eleve úgy kell tervezni. Ez az integráció egyetlen járható útja. A különböző technológiákkal készült, más-más platformon, más-más kommunikációs protokollon futó alkalmazások egymás közötti kommunikációjának, együttműködésének megoldása összetett feladat. Különösen nehéz, ha egyszerre több kommunikációs partnerre kell tervezni és megoldhatatlan, ha a partnerek száma a tervezéskor nem ismert. Két alkalmazás kommunikációja feltételezi, hogy a a két alkalmazás egyidejűleg működik. Ennek biztosítása távoli esetleg idegen alkalmazások esetén nem feltétlenül lehetséges, ezért kommunikációt kiterjedt hibakezeléssel kell megfejelni.

Alkalmazásintegráció IBM MQ SERIES üzenetcsatolt köztes szoftverrel AAAAAAAaaaaaaa

Vonalkódok, vonalkódos szabványok Vonalkód leolvasók Terminálok Access Point-ok Címke nyomtatók

Vonalkódok jellemzői, vonalkódos szabványok – A vonalkódok lehetnek egy vagy két dimenziósak. – Az egy dimenziós vonalkódok még elterjedtebbek, viszont kevesebb információt tudnak eltárolni, mint a két dimenziós. – A vonalkódok sosem fix hosszúak, hosszuk változhat. – A magasságuk is tetszőleges lehet. – A legtöbb vonalkód végén található egy ún. “check digit” (ellenőrző jel), amelyben az előtte lévő számokból generált számjegy található. Ezt a számjegyet ellenőrzi le a vonalkód leolvasó (barcode scanner). Ha ez a jel nem megfelelő, a vonalkód leolvasó hibát jelez. Ismertebb vonalkód szabványok: - CODE 39 Interleave 2 of 5 (I 2 of 5) EAN stb.

Vonalkódok, vonalkódos szabványok A legegyszerűbb vonalkódok csak két fajta fekete vonalból állnak. Így összesen – a fekete vonalak között lévő fehér “vonalakkal” négy fajta szimbólummal tudják lekódolni a karaktereket. A vastag és a vékony vonalak közti arány kb. 2 – 2, 5 körüli. A fentiekben ismertetett szabvány, pl. a CODE 39 -es szabvány. Az Interleave 2 of 5 -ös vonalkód szabvány csak számokat tud lekódolni. Itt, ha páratlan számjegyből álló számot szeretnénk lekódolni, akkor azt nullával egészíti ki (a kód elejére beszúr egy nullát), mivel ennél a szabványnál a vonalkód csakis páros számból állhat. A CODE 39 -nél tömörebb kód állítható elő, ugyanazokkal a paraméterekkel és adatokkal a kapott vonalkód rövidebb lesz. Az EAN szabvány egy termékkód szabvány, amit szerte a világban használnak. A vonalkód 1 + 2 X 6 számjegyből áll. A számokat megegyezés alapján osztották szét, így a vonalkódból meg lehet állapítani, hogy a melyik termék, melyik országban, melyik gyárban készült.

Scannerek (vonalkód leolvasók) típusai, paraméterei A scannereknek is léteznek különböző megjelenési formái: kézi, gyűrűs, ceruza. Ebből a legelterjedtebb a kézi leolvasó az ár és praktikus használat miatt. A gyűrűs scannert a raktáros felhúzhatja az ujjára, így mindkét keze szabad, de elterjedésükben a magas ár szab gátat. A ceruza scanner, – minthogy a nevében is benne van – pont úgy néz ki, mint egy ceruza, de közvetlenül érintkezésbe kell hozni a vonalkóddal, keresztül kell húzni azon, így koptathatja a címkét. A leolvasók alapbeállítás szerint 10 -nél több vonalkódot ismernek, de fel kell őket programozni, hogy az összes létezőből melyiket fogják majd használni. Így csak azokat fogják olvasni, amiket “betanítottak” nekik. Az ismeretük bármikor továbbfejleszthető úgy, hogy a könyvében lévő, még ismeretlen vonalkódra ráolvasnak a scannerrel.

Scannerek (vonalkód leolvasók) működése Működési módban alapvetően kétféle rendszerű terjedt el: lézeres és CCD. A CCD olcsóbb és érzékenyebb a vonalkódok méretére, kontrasztjára. A leolvasási távolságuk 5 cm körüli. Működésük a digitális kamerák CCD-jéhez hasonló, de a felbontásuk lényegesen kisebb. Jellemzőjük még, hogy piros LED sorral világítják meg a leolvasandó kódot. A lézer scannereknél, a leolvasóban egy lézersugár van. Ezt egy nagyon gyorsan forgó tükör egy vonalnak képezi le. Ezt kell ráirányítani a leolvasandó vonalkódra. A leolvasandó vonalkód és az olvasó közötti távolság – általános esetben – 10 -20 cm, de létezik olyan scanner, amely 10 méteres távolságból is le tudja olvasni a kódot. Az ilyen eszközöket speciális esetekben használják (pl. hűtőház, ahol a fűtött targoncából a raktárosnak nem kell kijönnie; elég, ha onnan a termékre vagy eszközre olvas).

Vonalkód olvasóval egybeépített terminálok fajtái A terminálokból léteznek kézi ill. targoncára szerelhetőek is. Az előbbi a raktáros kezében helyezkedik el különféle módon, az utóbbit pedig a targoncára erősítik, s a targonca akkumulátorát használja a működéséhez. A kézi terminálok között adatgyűjtős és rádiós terminált különböztethetünk meg. Minden terminához tartozik egy ún. “fészek”, amin keresztül fel kell az akkumulátorukat tölteni, és amin keresztül csatlakozhatnak egy asztali PC-hez. Az adatgyűjtőként funkcionáló terminál, nincs közvetlen kapcsolatban a rendszerrel. Az összegyűjtött adatokat a fészken keresztül viszik át a rendszerbe. A rádiós terminál on-line kapcsolatban van mindig a rendszerrel.

Vonalkód olvasóval egybeépített terminálok jellemzői Paraméterek: – a terminálok akkumulátora kb. 10 -12 órát bírja, ami azt jelenti, hogy naponta tölteni kell – az akkumulátort 1 -2 évente kell cserélni – a terminálon lévő kijelző mérete is változik ártól függően (van 4, 8, de létezik több soros terminál is) – értékben az ilyen terminálok milliós nagyságrendeket képviselnek – a Symbol PDT 3140 -es fajtájú terminál egy 386 -os PCnek felel meg

Acces point-ok ill. a hozzá tartozó RF (rádiófrekvenciás) antennák Ezen eszközök segítségével működik az egész rendszer. Az access pointokat valamint a rájuk erősített antennákat a raktárakban kell elhelyezni, olyan helyekre, hogy azok minden irányból jól tudják működtetni a raktárban és környékén használt RF eszközöket. Inkább a raktár belsejébe szokták ezeket elhelyezni, habár a kinti időjárási viszonyokat is bírnák. Az access point pl. egy PCMCIA kártya segítségével csatlakozik fel a helyi számítógépes hálózatra. Mind az access pointnak, mind a rádiófrekvenciás hálózati végpontnak van többféle megjelenési formája, ezek közül csak az egyik a PCMCIA kártya. Lehet PCI kártya, vagy valamilyen integrált megoldás is. Az antenna anyaga lehet gumi ill. kemény műanyag bevonatú is.

Thermotranszfer nyomtatók működése, jellemzői A nyomtatók a soros porton keresztül vannak csatlakoztatva az asztali PC-khez. A raktárkezelő rendszerből a nyomtatókban lévő fejet programozzák egyszerű programnyelven. Ezáltal tudják elérni, hogy a printer mit nyomtasson a címkére. A címkék sorban egy feltekercselt szalagon helyezkednek el, amikre a fej belesüti a festékszalagról származó festéket. A szalag szélessége maximum 10 cm lehet. Teljesítménytől függően a nyomtatókban 2 ill. 4 Mbyte memória van. A kinyomtatott címkék tulajdonságai függnek a címke anyagától (papír, műanyag), a festékszalagtól, a fej beállításaitól (hőérték), stb. Léteznek biztonsági címkék is, amelyet ha lehúznak az eszközről vagy termékről nyomot hagy maga után.

Kevés informatikai cég mondhatja el magáról Magyarországon, hogy nemcsak jövője, de múltja is van. A SZÜV Rt. országos hálózatát megőrizve és folyamatosan megújulva áll ügyfelei és az Ön szolgálatára. A SZÜV Rt. állami elődvállalata 1951 -ben alakult meg. A '60 -as évek végére a SZÜV a különböző állami szervek és vállalatok legfőbb informatikai partnerévé, Magyarország legnagyobb szervezési vállalkozásává vált. A '70 -es években szolgáltatásainkat Magyarország 16 megyeszékhelyén telepített IBM / SIEMENS központjainkkal biztosítottuk. Napjainkra - a kor igényeinek megfelelően - technológiai váltások után a cég fő tevékenységei az informatikai outsourcing, a rendszerintegráció, alkalmazásfejlesztés, konzultáció és oktatás. A SZÜV Rt. ma - az Albacomp csoport tagjaként - privatizált, 600 fős vállalat. A SZÜV Rt. mindent megtesz annak érdekében, hogy ügyfeleinek legnagyobb magyarországi szolgáltató partnerévé váljon.

A számítástechnikai szaküzlethálózat, a minden megyében jelenlévő képzett informatikai szakembergárda és a korszerű országos kommunikációs rendszer azok az erőforrások, amelyekkel cégünk ismét meghatározóvá vált az informatika hazai piacán. A SZÜV Rt. egyik legfőbb értéke az országos jelenlét és a széleskörű ügyfélkapcsolat. A megyeszékhelyeken jól felszerelt épületekkel rendelkezik, így képes nagy létszámú, adott esetben lökésszerűen jelentkező ügyfélforgalmat is szakszerűen kezelni. Képesek vagyunk a teljes körű megoldásra! A SZÜV Rt. regionális hálózata (Területi Igazgatóságok) révén rövid időn belül képes az ország bármely pontján jelentkező probléma megoldásához, vagy hiba elhárításához megfelelő szakembert mozgósítani, országosan egységes oktatási tematika szerint egyidejű helyi oktatásokat tartani. Célja, minél közelebb kerülni vevőihez, szolgáltatásait igénylő ügyfeleihez, a gyors és minőségi információ-szolgáltatás érdekében. Ez az üzletpolitika tette lehetővé az Rt. piaci pozícióinak megőrzését az elmúlt évek recessziós időszakában is. Országos méretű szolgáltatásaival a cég egyedülálló szerepet tölt be a magyar informatikában.

Célkitűzéseink: – Magyarország legnagyobb szolgáltató partnerévé válni – ügyfeleinknek teljes körű megoldásokról gondoskodni – országos hálózatunkra alapozva helyi, minőségi támogatást nyújtani partnereinknek Referenciák: – MKGI – FPEP – OTP Bank Rt. – APEH – Belügyminisztérium – Oracle Hungary – EXACT Magyarország Kft. – Intel – – – – Malév MOL Unisys Hungarocamion DÉMÁSZ Országos Munkaügyi Központok Topsoft Rt. Freesoft Kft.