A nemzetközi gazdaságtan főbb vizsgálati kérdései, folyamatai Nemzetközi gazdasági ismeretek 2011. November 12. Dr. Juhász Krisztina
Az előadás főbb témakörei • Mit vizsgál a nemzetközi gazdaságtan? • Világgazdaság jellemző folyamatai a ’ 70 -es évekig – Nemzetközi kereskedelem elméleti kérdései – Nemzetközi kereskedelem gyakorlati kérdései • A globális világgazdaság jellemző folyamatai – Pénzügyi folyamatok – TNC-k világgazdasági szerepe
I. A nemzetközi gazdaságtan tárgya, a világgazdaság fogalma „Az egyes gazdasági szereplők közötti, határokon átnyúló tevékenység révén kialakult és tartósan érvényesülő kapcsolatok, viszonyrendszer vizsgálatával foglalkozik. ” Kik a gazdasági szereplők? – Vállalatok, államok, nemzetközi gazdasági szervezetek – Ezek változó relatív szerepe Milyen kapcsolatok vannak közöttük? – Áruk, szolgáltatások nemzetközi mozgása (kereskedelem) – Termelési tényezők – a tőke nemzetközi áramlása
Mi a világgazdaság? • NG 1+NG 2… VG, vagyis • VG NG 1, NG 2 • Nemzetgazdaságok összessége és • A világgazdaság mozgástörvényei a köztük lebonyolódó kereskedelmi kapcsolatok • Nemzetállami szinten szerveződik • ’ 70 -ig!!! meghatározzák a nemzetgazdaságok fejlődésének törvényszerűségeit! • Egy világméretű piacgazdaság kialakulása • Államok közötti kapcsolatok helyett a globális szintű folyamatok • Térségi szintek átalakuló szerepe „A modern kapitalizmus aranykora” „Globális világgazdaság”
Az előadás főbb témakörei • Mit vizsgál a nemzetközi gazdaságtan? • Világgazdaság jellemző folyamatai a ’ 70 -es évekig – Nemzetközi kereskedelem elméleti kérdései – Nemzetközi kereskedelem gyakorlati kérdései • A globális világgazdaság jellemző folyamatai – Pénzügyi folyamatok – TNC-k világgazdasági szerepe
Mount Washington Hotel Monetáris rendszer Bretton Woods Pénzügyi, kereskedelmi kapcsolatok szabályozása 1944 július
„A modern kapitalizmus aranykora” • 1945 -1973 • Dinamikus gazdasági fejlődés (GDP évi 4, 9% átlag!, export 7%) • IPAR és húzóágazatai (vip) • Nyersanyag-intenzív korszak • Rendezett világrend – Bretton Woods-i pénzügyi rendszer (WB, IMF, GATT), rögzítet árfolyam-rendszer – Bipoláris világ – USA vezető szerepe – regionális integrációk – lokális szint: nemzetgazdaság (ország) vagy nagytérségi régió
„A modern kapitalizmus aranykora” • Nemzetállami szinten szerveződő, stabil világgazdasági korszak • Nemzetközi kapcsolatok elsődlegesen a kereskedelmen alapulnak!! • Gazdasági nyitottság: export /GDP (exportkoefficiens)
Az előadás főbb témakörei • Mit vizsgál a nemzetközi gazdaságtan? • Világgazdaság jellemző folyamatai a ’ 70 -es évekig – Nemzetközi kereskedelem elméleti kérdései – Nemzetközi kereskedelem gyakorlati kérdései • A globális világgazdaság jellemző folyamatai – Pénzügyi folyamatok – TNC-k világgazdasági szerepe
A nemzetközi kereskedelem motivációi Miért kereskednek egymással az országok? • Kereskedelem kibővíti a fogyasztási lehetőségeket • Azt is fogyaszt, amit nem képes vagy kevésbé hatékonyan képes előállítani • Szakosodás- méretgazdaságossági előnyök • Hogyan oszlanak meg a kereskedelemből származó előnyök? Van-e kereskedelmi viszonyrendszer, ami mindenki számára előnyös? Kialakul-e spontán? Intézményi keretek?
Milyen tényezők (előnyök) határozzák meg a kereskedelmi kapcsolatokat? 1. ) Abszolút előnyök – Smith: előnyös a kereskedelem, ha mindenki annak előállítására szakosodik, amelyben természeti vagy szerzett előnye van (73/3) – Eltérő természeti erőforrások – Mo. : kőolaj-import, búzaexport
2. ) Kompartaív előnyök – Ricardo – Gyáripari termékek – Egyetlen termelési tényező: munkaerő, országok között csak az egyes iparágak termelékenységi szintjében van különbség – Exportál, amit munkaereje viszonylag hatékonyan tud előállítani, ahol nagyobb a relatív termelékenységi előnye (komparatív előny)
• Heckscher-Ohlin modell – 1920 -as évek – Két termelési tényező, két termék – Eltérő tényező-intenzitás: eltérő arányban használják a termelési tényezőket – A termelési tényezők egyes országokban lévő ellátottsági arányai és a termékek előállításához szükséges felhasználási arányai közötti kapcsolat – Ország többet állít elő abból a termékből, amely intenzíven használja föl a nála bőségesen rendelkezésre álló erőforrásokat – exportál – Pl. : Tőke, munkaerő, gyógyszer, pulóver
Hagyományos kereskedelmi elméletek „hiányai” • Azonos technológiai szintet feltételez – Technológia kiválthatja a szűkösen rendelkezésre álló forrásokat! • Munkaerő- és tőkeáramlás kizárása • Tényezőellátottság? – Fejlett országok közötti kereskedelem a meghatározó – hasonló tényezőellátottság, kiegyenlítődtek a tényező-ellátottsági viszonyok • Ágazaton belüli kereskedelem? • 1/3 -a vállalaton belüli kereskedelem ? • Az egyes országok vállalatai bizonyos iparágakban miért sikeresebbek a többi ország azonos iparágban tevékenykedő vállalatainál? ?
Kompetitív (verseny)-előny • Világpiaci verseny-előny • Versenyelőnyök nemzeti szinten keletkeznek, fenntartásuk lokalizált, helyhez kötött • „A nemzetgazdaságok sikeresek ott, ahol a nemzeti környezet kizárólagos képességet teremt a vállalat számára az új stratégia meghonosítására az adott iparágban, Sikeresek a nemzetgazdaságok, ha a helyi körülmények impulzust adnak az ilyen stratégiák. . megvalósítására. Megbuknak azok a nemzetgazdaságok, ahol a vállalatok nem kapják meg a megfelelő jeleket, nem érzik a megfelelő nyomást és nem rendelkeznek a megfelelő képességekkel…” (Porter) • Miért sikeres egy nemzetgazdaság egy adott iparágban?
• 1. 2. 3. 4. • • 4 versenyképességi tényező, ami szükséges a versenyelőnyök megteremtéshez, fenntartásához: Vállalati stratégia, szerkezet és verseny Tényező ellátottság Keresleti feltételek Kapcsolódó és beszállító iparágak (Porter rumbusz) Ricardó hatása! – termelékenységbeli különbségek határozzák meg a külkereskedelmet (és az FDI-t) „…amelyeket azonban szélesebben, a technológiát, és versenymódszereket beleértve definiálok” (Porter)
Az előadás főbb témakörei • Mit vizsgál a nemzetközi gazdaságtan? • Világgazdaság jellemző folyamatai a ’ 70 -es évekig – Nemzetközi kereskedelem elméleti kérdései – Nemzetközi kereskedelem gyakorlati kérdései • A globális világgazdaság jellemző folyamatai – Pénzügyi folyamatok – TNC-k világgazdasági szerepe
Nemzetközi kereskedelem a gyakorlatban Szabadkereskedelem: Abszolút és komparatív előnyök alapján • Verseny – szűkös erőforrások hatékony felhasználása • Optimális üzemméret • Fogyasztó számára jobb ár, minőség, választék • Kölcsönös függés- stabilitás fenntartása közös érdek Protekcionizmus: Importkorlátozás a hazai gazdaság védelmben • „inkubátor hatás” • Hanyatló vagy stratégiai iparágak támogatása (munkanélküliség) • Fizetésimérleg-pozíciók javítása • Nemzetbiztonsági szempontok (stratégiai tartalékok) • Nemzeti életmód megóvása • „Speciális nemzetgazdasági értékek” védelme (tokaji bor, svájci óra) „A szabadabb kereskedelem mindenkinek kedvez egy kicsit, a protekcionizmus viszont nagymértékben előnyös keveseknek. ”
Protekcionizmus eszközei 1. ) Embargó: teljes vagy részleges tilalom 2. ) Kvóta: mennyiségi korlátozás (mg, acél- textilip. ) 3. ) Vám: importadó 4. ) Nem vám jellegű korlátozások - adminisztratív eszközök (Fro. vámhivatal, hazai beszállítás, minőségi előírások) 5. ) Állami támogatások – importtal szembeni vesrsenyképesség javítása 6. ) Dömping (állami szubvencióval), fejlett-fejlődő között 7. ) Árfolyampolitika – leértékelés export-támogató
A nemzetközi kereskedelem empirikus jellemzői • Árukereskedelmi folyamatokat: Áruszerkezeti összetétel és a relációs (viszonylati) szerkezet • Milyen árucikkekkel kereskednek? Milyen az egyes országok fontossága? • 1945 után növekedése jóval a világtermelés fölött • 65 -70% fejlett országok • ’ 80 -as évekig: árukereskedelem • Ma: szolgáltatáskereskedelem (20%)
A nemzetközi árukereskedelem legfontosabb tendenciái 1990 Élelmiszerek 11 Mezőgazdasági nyersanyagok 3 Fűtőanyagok 9 Egyéb bányászati termékek Gyáripari termékek 3 74 2004 • Gépgyártás • Legmagasabb technológiai 8 szintet képviselő termékek 2 • „új termékek” – IT • Fejlődő országok romló 8 cserearány 3 • (Adósságválság) 79
A világ legnagyobb exportőrei Forrás: World Factbook, Wikipedia
Mrd USD Világ összes Export 16 280 Import 16 210 EU 1 525 1 672 1. Kína 1 204 (1. ) (+1) 1 006 (2. ) (+1) 2. Németország 1 159 (2. ) (-1) 931 (3. ) (-1) 3. USA 1 046 (3. ) (0) 4. Japán 542 (4. ) (0) 551 (5. ) 5. Franciaország 472 (5. ) (0) 551 (4. ) 6. Hollandia 417(6. ) (+1) 446 (7. ) (+1) 7. Olaszország 412 (7. ) (-1) 410 (8. ) (-1. ) 8. Dél-Korea 373 (8. ) (+3) 313(10. ) (+1) 9. UK 357 (9. ) (0) 480 (6. ) 10. Kanada 323 (10. ) (0) 305(11. ) (-1) 11. Oroszország 303 (11. ) (-3) 302 (14. ) 34. Magyarország 78 (34. ) (-1) 107 (31. ) (-1) 1 604 (1. )
Nemzetközi kereskedelem fő tendenciái napjainkban • Az USA import növekedés az 1980 -as évek második felétől 3 x olyan gyors, mint az export növekedése • Az USA külkereskedelmének 80%-át az amerikai vállalatok bonyolítják le! • Nemzetközi kereskedelem 2/3 -át a TNC-k bonyolítják le • 1/3 -a intra-firm • Transfer pricing árrendszer • Export alakulásában az FDI hatása!! • Kompetitív előny!!!
Az előadás főbb témakörei • Mit vizsgál a nemzetközi gazdaságtan? • Világgazdaság jellemző folyamatai a ’ 70 -es évekig – Nemzetközi kereskedelem elméleti kérdései – Nemzetközi kereskedelem gyakorlati kérdései • A globális világgazdaság jellemző folyamatai – Pénzügyi folyamatok – TNC-k világgazdasági szerepe
Miért véget az „aranykor”? ? A rendszer alapja: rögzített árfolyamrendszer és a nyersanyagok 1. Rögzített árfolyamrendszer vége: • Infláció felgyorsulása. Oka: vietnámi háború – USA költségvetési- és fizetésimérleg-hiánya – dollárhoz rögzített árfolyamrendszer „szétteríti” • Rögzített árfolyamrendszer megszűnése (1973) után nem alakul ki új, átfogó pénzügyi-rendszer 2. Nyersanyagárak növekedése • 1973 október (arab-izraeli háború), 1979 újabb kőolajárrobbanás 1979 -1982 -es recesszió után új irány : Tőke- és tecnhológiaintenzív korszak
A globalizáció természete I. Mit jelent a globalizáció? ? ?
A globalizáció természete
A globalizáció természete
A globalizáció természete
A globalizáció természete
Mi a globalizáció? 1. Világszintű folyamatok, egységesedés • A fejlett világ társadalmi és gazdasági rendje globalizálódik • „A nyugati civilizáció kezdeményezésére történő világszintű egységesedési (univerzalizálódási) folyamatok” • Gazdasági, pénzügyi, kulturális, nyelvi
Mi a globalizáció? 2. „Államok világszerte növekvő gazdasági kölcsönhatásait fejezi ki, melynek révén növekszik a határokon átnyúló tranzakciók volumene és variációja” • Javak, szolgáltatások, tőkemozgások, technológiai diffúzió • „Határok nélküli világ” • Új jelenség? – Gyarmatbirodalmak – Nemzetköziesedés volt korábban is! („Liberális kapitalizmus virágkora”)
A globális gazdaság folyamatai és térszerveződése
Vezető nemzetgazdaságok, városok közelebb kerülnek fejletlenebb, rurális térségek lemaradnak
Az új (globális) korszak jellemzői • • Lebegő árfolyam-rendszer Pénzügyi folyamatok előtérbe kerülése 1. Pénzügyi –és reálfolyamatok elszakadása Drága energia technológia gyors fejlődése Új húzóágazatok megjelenése: mikroelektronika, informatika, távközlés Közlekedési és távközlési technológiák gyors fejlődése 1. Világszinten tevékeny vállalatok szervezése és irányítása lehetséges 2. Információ a meggyőzés eszköze Piacot teremt számukra Tőke-és technológiaintenzív, monetáris, globális korszak
Miben más ma a világgazdaság? • • „Aranykor” jellemzői Stabil világgazdasági korszak Nemzetállami szinten szerveződik Nemzetközi kapcsolatok elsődlegesen a kereskedelmen alapulnak!! Gazdasági nyitottság: export /GDP (exportkoefficiens) • • Globális gazdaság Instabilitás Globális folyamatok Nemzetállam alatti és feletti szintek Nemzetközi kapcsolatokban meghatározóak a TNC-k működőtőke-befektetései (FDI) Gazdasági nyitottság: FDI/GDP Kompetitívitás – versenyképesség Polarizáció– országokon belül és között Adósságválság
A globális világgazdaság térbeli szerveződése • Koncentráció és dekoncentráció • Nemzetközi függőség és hierarchia – helyek szerepe a TNC-k érdekeltségétől függ • Virtuális elérhetőség • Világvárosok, nagyvárosok – agglomerációk Komplex térszerkezet, amely „az állandó változás állapotában lévő egyenlőtlenségek mozaikja” (Dicken)
Centrumok a ’ 70 -es években • TRIÁD: 3 centrum és a háttérterületek (Hinterland) 1. USA (+amerikai kontinens) 2. Ny-Európa (+Mediterrán-térség és volt szoc. Országok) 3. Japán (+ NIC I. , NICII, Ausztrália, Óceánia)
A világ vezető gazdaságai G 7 E 7
Centrumok napjainkban és a jövőben • • • Észak-atlanti térség PACIFIKUS-TÉRSÉG!! G 2: új konzultációs fórum Japán helyét Kína, India veheti át Új pólus Latin-Amerikában. Brazília vezetésével? ? EU szerepe? ? ? – Bővítés és mélyítés – Nyugat-Balkán, Törökország – EMU – Új posztok, nemzetek feletti intézmények hatékonysága
Az előadás főbb témakörei • A globális világgazdaság jellemző folyamatai – Nemzetközi tőkeáramlások • Pénzügyi átutalások és FDI • FDI elmélete, térbelisége – TNC-k világgazdasági szerepe
Alapfogalmak I. Nemzetközi tőkeáramlások • Tőke: minden olyan felhalmozott érték, ami a tulajdonosának rendszeres jövedelmet biztosít • Ha a pénz tőkeként való működése átlépi az országhatárokat: nemzetközi tőkeáramlás Országhatárokat átlépő értékek (pénz), amelyeknek tulajdonosai kamatot, profitot várnak.
Nemzetközi tőkeáramlások 1. ) Pénzügyi átutalások a. ) hitelezés – nemzetközi bankok hitelei – államközi hitelek – nemzetközi intézmények hitelei – USD b. ) értékpapír-kereskedelem – Részvények: M&Ak !! – Értéktőzsdék- NYSE c. ) devizakereskedelem (spekulációs ügyletek) – Cél: árfolyam/ kamatkülönbségeket kihasználva rövidtávú befektetéssel profit! – FOREX – Tokió-London-New York
Nemzetközi pénzügyi átutalások jelentősége • Napi adatokban mérjük • Pénz- pénzforgalmazás korábban nem látott jelentősségre tett szert • Reálszféra növekvő igényeihez alkalmazkodva fejlődött, de elszakad attól!! • Valutakereskedelem: 2 billió USD/nap!!!! Világgazdaság alakulását nem a tényleges termelési folyamatok, hanem a nemzetközi pénzforgalom folyamatai szabják meg!!! Monetáris világgazdaság
A nemzetközi pénzügyi átutalások jelentőségéről… „A világ országai, ha ki akarnák elégíteni az általuk 2007 -ben előállított termékekből és szolgáltatásokból, vagyis az 55 billió dollárnyi bruttó hazai termékből a globálisan forgalomban lévő pénzügyi eszközök (részvények, kötvények, bankbetétek) értékét, több mint három évig a Föld minden lakójának csak ezért kellene dolgoznia. Ugyanis a pénzügyi eszközökben megtestesült vagyon 180 billió USD-os összege 2007 -ben jó háromszorosával múlta felül a világ GDP-jét. ” Gál Z. : Pénzügyi piacok a globális térben, 15. oldal
Nemzetközi tőkeáramlások térbeli szerveződése A világ legfontosabb pénzügyi központjai Forrás: Bernek (szerk. ) A globális világ… 187. oldal
Térbeliség A világ off-shore területei Forrás: Bernek-Nemerkényi-Sárfalvi Földrajz a szakiskolásk számára, NTK, 2007, 159. oldal
A jövő? ? "Amerikaiak milliói, akik keményen dolgoztak és felelősségteljesek voltak, azzal szembesültek, hogy álmaik szertefoszlanak, mert mások felelőtlenek és mert a kormányzatuk kudarcot vallott az ellenőrzéssel" (B. Obama Cél: Túlzott kockázatvállalás elkerülése, ellenőrzés növelése • Szigorúbb előírások, tőke- és likviditási követelmények emelése(Basel III) • Fed szerepének növelése • Új fogyasztóvédelmi szervezet – tájékoztatás egyes pénzügyi szolgáltatásokról (pl. : jelzáloghitel) • Magatartási kódex • IMF: „Pénzügyi stabilitási hozzájárulás”és „Pénzügyi aktivitási adó” NINCS MEGEGYEZÉS EGYSÉGES PÉNZÜGYI SZABÁLYOZÁSRÓL!!!
Nemzetközi tőkeáramlások 2. ) Működőtőke-befektetések 1. ) Pénzügyi átutalások (FDI) Foreign = Külföldi a. ) hitelezés Direct = Közvetlen b. ) értékpapír-kereskedelem, Investment = Befektetés c. ) devizakereskedelem Termelésbe irányul (közvetlen) Tulajdonosi jogok!! (Min. 10%) - zöldmezős - felvásárlás, fúzió (M&A)
FDI definíciók UNCTAD: • a külföldi befektető vagy anyavállalat tartós érdekeltséget és ellenőrzést szerez egy, a befektetőtől eltérő országban rezidens vállalatban. • a befektető jelentős befolyást gyakorol a vállalat vezetésére. • kezdeti tranzakciókat, valamint minden további, az anya- és leányvállalat valamint a külföldi leányvállalatok közötti ügyletet. ” Krugman • nemcsak erőforrások átadását, hanem az ellenőrzés megszerzését is. • A leányvállalatnak ugyannak a szervezeti struktúrának a részévé is válik.
FDI-mutatók • “Tőke-export” – FDI outward stock (állomány, kummulatív) – FDI outflow (áramlás, éves adat) • “Tőke-import” – FDI inward stock (állomány, kummulatív) – FDI inflow (áramlás, éves adat) A TNC-k tevékenységének mérőszáma Nemzetközi integráció legfőbb tényezője
FDI - A nemzetközi integráció meghatározó tényezője Gazdasági nyitottság: FDI/GDP!!!
FDI elmélet Export vagy FDI? Mikor érdemes helyi vállalatot létrehozni, ahelyett, hogy exportálnánk? ? • a. ) helyi termelés létrehozásának költsége és kockázta vs. b. ) Előny, amit a helyi termelés nyújt (költség és stratégiai, piaci előny) • FDI, ha b a • FDI, ha: piacrajutás költsége magas és/vagy alacsony a helyi termelés költsége
FDI elmélet Vernon (1966) Beruházás: K+F Menedzsment, szervzet fejlesztés Innováció: Termék Folyamat Termelés: humántőkeintenzív Tárgyi tőke és munkaintenzív VÁLTOZIK AZ OPTIMÁLIS TELEPHELY!!!
FDI elmélet Vernon elmélete • Lokalizációs elemet a termék-életciklus görbébe • USA EU helyi piacra EU export USA importőr, Fejlődő helyi piacra Fejlődő exportál • +: Kezdeti okokat magyarázza (1966!) • - : Komplex vállalati struktúrát nem magyarázza!
Dunning eklektikus elmélete (1993) (OLI paradigma) • Részmagyarázatokat, különböző megközelítési módokat ötvözi • vállalat-, kereskedelem-, lokalizációs elméletek szintézise • Tőke-kihelyezést és vonzást is magyarázza • Magyarázza a beruházások – okait és – típusait
OLI paradigma Beruházás okai FDI ha 3 feltétel teljesül 1. Tuladonspecifikus-előny (Ownership-specific) • törvényben védett jogok, kereskedelmi monopólium, méret, technológia (!) - termelés, marketing, know how 2. Internalizációs előny (Internalisation) • export vagy license helyett, vertikális integráció! • Ok: tökéletlen piacok: kockázat, bizonytalanság, K+F • innováció és termelés integrációja • Tudás, tapasztalat növekvő szerepe • méretgazdaságosság (hasonló input-ot, marketinget igénylő termékek)
OLI paradigma 3. Beruházás okai Lokalizációs előny (Localisation) • termelés helyére vonatkozó előny • helyben felhasználandó források • képzett munkaerő, regionális piac, kommunikációs lehetőségek • agglomerációs hatás (szubrégiók, klaszterek) • szupranacionális intézmények • csökkenő jelentősége: olcsó munkaerő, szállítási ktg. , vámok!!!!!
OLI paradigma Beruházás típusai 1. ) Erőforrásorientált beruházás munkaerő, természeti erőforrás 2. ) Piacorientált beruházás Vámok megkerülése, követő beruházás 3. ) Hatékonyság növelő beruházás Világszinten leghatékonyabb kombináció! 4. ) Startégiai előnyöket kiaknázó Hosszútávú stratégiai célt szolgál
Tőkebefektetések a gyakorlatban - Az FDI regionális jellemzése 1. HONNAN indulnak befektetések? (=Kik a legnagyobb befektetők? ? ) A beruházók regionális jellemzői (FDI outward stock) alapján 2. HOVÁ irányulnak a befektetések? (=Kik a legnagyobb tőke befogadók? ) A beruházások regionális jellemzői (FDI inward stock) alapján
Globális jellemzők • FDI növekedése nagyobb, mint az export és a GDP növekedése • FDI stock világ: kb. 16 billió USD • FDI outflow világ: 1, 5 – 1, 8 billió USD fluktuáció!! • 2007: 2, 1 billió USD !!! • M A-k szerepe nő
1. A beruházók regionális jellemzői (FDI outward stock) • FDI outward stock 90%-a fejlett országokból • Koncentráció • 6 legnagyobb beruházó ország a világ összes 2/3 -át! • Közöttük változó részesedés, pozíció
Beruházók (outward stock) regionális jellemzői A vezető tőke-befektető országok változó szerepe (Az összes FDI outward stock %-ában)
Beruházók (outward stock) regionális jellemzői A fejlett országok legnagyobb befekteői • Világ összes 85%-át adják • 1. : USA 3, 1 billió USD • 2. : UK: 1, 5 billió USD • 3. : Németország : 1, 45 billió USD • 4. : Franciaország: 1, 39 billió USD • 5. : Hollandia: 843 milliárd USD • 6. : Japán: 680 milliárd USD
Beruházók (outward stock) regionális jellemzői A fejlődő országok, mint befektetők • Világ összes FDI outward stock 15%-át adják • nagy koncentráció! – NIC, Oroszország, Brazília • Hong Kong: 775 milliárd USD!!!! • Oroszország (202 milliárd USD) • Szingapúr (190 milliárd USD) , Tajvan, Kína, Brazília (150) Dél-Korea (100)
2. A befektetések legfontosabb célterületei (FDI inward stock) • 2/3 részben a fejlett országokba irányul!!! • Legfontosabb irány: fejlett országok egymás közötti beruházásai - GLOBÁL TRIÁD! • Transzatlanti kapcsolatok! • FDI outward / FDI inward ált. 1: 1
Beruházások regionális jellemzői A működőtőke-befektetések legfontosabb irányai
Beruházások regionális jellemzői A fejlődő országok, mint befogadók (FDI inward stock) • • • Világ összes 1/3 érkezik a fejlődő térségbe ennek kb. 10%-a Afrikába Latin-Amerika: 30% K-Ázsia: 32% DK-Á: 15% DK-Európa és FÁK: 10%
Beruházások regionális jellemzői A legjelentősebb fejlődő országok tőkevonzása Hatalmas koncentráció!!!
Beruházások regionális jellemzői Külföldi tőkebefektetések Magyarországon • • • 1. • FDI állomány: 59 milliárd Euró 1998 -2007: átlag évi 3, 8 milliárd Euró 2 szakasz Ezredforduló előtt: Privatizáció, beruházás-ösztönzési politika, TNC-k stratégiái sikertörténet • Jelentős strukturális és technológiai átalakulás, növekvő termelékenység és műszaki színvonal • Duális gazdaság kialakulása – Gazdasági és területi
Beruházások regionális jellemzői 2. 2000 után: „Érettebb korszak” • Gyarapodó és mélyülő gazdasági kapcsolatok • Magasabb hozzáadott-értéket folyatató termelés és szolgáltatások jelenléte • Országon belüli hálózatépítés (GE, Bosch, Samsung) • Reinvesztáció – rögzülő területi különbségek
Beruházások regionális jellemzői Az FDI-állomány területi megoszlása Forrás: Kukely Gy.
Magyar tőkekivitelről néhány szó… Mennyi a közvetett FDI? ? ?
Magyar tőkekivitelről néhány szó… 55% szolgáltatószektor, 35% feldolgozóipar
Magyar tőkekivitelről néhány szó… 1/2 CEE
? ? ? FDI-komponensek 1. ) Tulajdonosi részesedés (equity capital) 2. ) Újrainvesztált profit (reinvested profit) 3. ) Vállalaton belüli hitel (intercompany loan) Kérdés: • Hol a határ a pénzügyi átutalások felé? • Statisztikailag követhető-e? • Milyen folyamatok zajlanak?
Az előadás főbb témakörei • A globális világgazdaság jellemző folyamatai – Pénzügyi folyamatok • Pénzügyi átutalások és FDI • FDI elmélete, térbelisége – TNC-k világgazdasági szerepe
I. A transznacionális vállalatok jellemzői • Definíció: AV + min. 1 LV • Jellemzőik: – termelés feletti ellenőrzési jog egynél több országban – országok, régiók termelési tényezői közötti különbségeket kihasználják – költség minimalizáslás, profit maximalizáslás • 63 ezer AV, 866 ezer LV
A világ legnagyobb vállalatai http: //money. cnn. com/magazines/fortune/gl obal 500/2010
A világ legnagyobb gazdaságai Világ GDP-je: 60 billió USD Global 500 jövedelme: 25 billió USD Államokhoz hasonló gazdasági erőt képviselő vállalatbirodalmak!!!!!!
A TNC-k a globális világ meghatározó gazdaság (és politikai) szereplői 1. Tőkét koncentrálnak Pénzügyi folyamatokat meghatározzák 2. Új technológia fejlesztéseket adják 3. Meghatározzák a nemzetközi termelés központjait Gazdasági növekedés hordozói Hatásuk minden térségi szinten érvényesül Állami szerep átértékelése
A TNC-k meghatározók az • Termelés térbeli elhelyezkedésében – Ipari termelés: 80%! – Kőolaj, földgáz, kőszénbányászat és finomítás területén: 50% • Tőke-áramlásokban – FDI 80%-a • A technológia-transzfer területén – K+F kiadások, új technológiai fejlesztések vezetői • Világkereskedelemben – Kereskedelem - 2/3! • intra-firm kereskedelem • vállalaton belüli szolgáltatás kereskedelem Országok szerepe a nemzetközi munkamegosztásban, térségek fejlődési lehetőségei nagyrészt a TNC-k érdekeitől függnek!!!
Mit várhat a fogadó ország? ? Előnyök Hátrányok • Tőke- és finanszírozás • Tőkekivonás (profit? ) • Technológia • Duális gazdaság kialakulása • Kereskedelem: exportnövekedés • Import növekedés • Foglakoztatás bővítése • Létszámleépítés (átszervezés, • Új menedzsment módszerek • Hazai vállalkozások fejlődése • Hazai vállalatokat kiszorít(hat)ja (beszállítók) • Gazdasági szuverenitás? ? ? • Növekvő világgazdasági integráció Függ a „beágyazottságtól” kivonulás) Kiszolgáltatottság? ? ? Van-a alternatíva? ? ?
A TNC-k térbeli szerveződése • ‘ 70 -es évek: egyszerű termelési integráció • Napjainkban: Komplex vállalati integráció – Értéktermelés teljes egészében megvalósítható az anyaországon kívül – A különböző tevékenységek (HQ, termelés, K+F, értékesítés) eltérő mértékű (de)koncentrációja – Hálózat
Az egyes vállalati funkciók “nemzetköziesedése”
HQ és reg. HQ földrajza 1. HQ-k Forrás: http: //money. cnn. com/magazines/fortune/global 500/2011/maps/index. html
HQ és reg. HQ földrajza
Termelés földrajza 2. A termelés térbeli szerveződése 1. ) Globálisan koncentrált termelés 2. ) Fogadó ország piacára irányuló termelés 3. ) Globális, ill. regionális piacra irányuló termékpecializáció 4. ) Transznacionális vállalati integráció • Részekre szabdalt értéklánc • Globális optimalizáció
K+F földrajza 3. A K+F térbeli szerveződése • Lekgoncentráltabb vállalati tevékenység • Felvevő piachoz közelség vagy stratégiai szempontok? • Többségében hazai piacon • Külföldre inkább felvásárlással • Együttműködés külső partenrekkel - új K+F források megszerzése • Külföldön inkább adaptáció
K+F földrajza A K+F térbeli szerveződése
Külföldi TNC-k K+F tevékenysége Magyarországon Forrás: Kukely Gy.
Скачать презентацию A nemzetközi gazdaságtan főbb vizsgálati kérdései folyamatai Nemzetközi
72bcb112745b78a6e988b05229b3c70d.ppt