PTE Természettudományi Kar Programtervező- és Gazdaság Informatikus Szak

Скачать презентацию PTE Természettudományi Kar Programtervező- és Gazdaság Informatikus Szak

782114533c22660655b4dfcc70cb8d2f.ppt

Количество слайдов: 21

PTE Természettudományi Kar Programtervező- és Gazdaság. Informatikus Szak 7624 Pécs, Ifjúság u. 6. http: //www. ttk. pte. hu/ TTINFV 21 -22 SAP-ABAP 6. Előadás Dr. Pauler Gábor egyetemi docens, PTE-TTK Információtechnológia és Általános Technika Tanszék Tel: 30/901 -5488 E-mail: pauler@t-online. hu Skype: gjpauler

Az előadás tartalma Product Costing szcenárió 3. rész: A termékek árazásának elmélete Fedezet, haszonkulcs, Átlagos egységköltség Keresleti függvény, Árazási tartomány Teljesítmény-mutatók, Volumenindexelés Árazási döntéstámogatás 2. Üzleti folyamatok lebonyolítása 2. 1. Termék költségszámítás: PTTK-Felh. Nev-Roller 2. 2. Késztermék tervárazás: PTTK-Felh. Nev-Roller Előjegyzés Engedélyezés 2. 3. Árubeérkeztetés: PTTK-Felh. Nev-Abron, PTTK-Felh. Nev. Csapá 2. 4. Raktári készlet ellenőrzés: PTTK-Felh. Nev-Abron, PTTKFelh. Nev-Csapá 2. 5. Gyártás elrendelés: PTTK-Felh. Nev-Roller 2. 6. Gyártás visszajelentés: PTTK-Felh. Nev-Roller 2. 7. Anyagmozgási bizonylatok ellenőrzése 2. 8. Raktári készlet ellenőrzése 3. Összefoglalás A folyamat fizikai időben Nem triviális adatösszefüggések 6 -1. Gyakorló Feladat: Dömpingárazás Szakirodalom

- - Product costing: Árazás elmélete: Fedezet, Haszonkulcs Miután a Product Costing szcenárió során létrehoztunk egy gyártható terméket, foglalkozni kell azzal is, hogy mennyiért áruljuk: A cikkek egységárának (Unit Price) az alsó korlátját a termelési/beszerzési költségei képezik (hosszú távon nem mehetünk az árral alájuk), amelyeknek 2 nagy kategóriája van: - A termelésarányos közvetlen egységköltségek (Direct Unit Cost) (pl. anyag, darabbér): - Az egységár és ennek különbsége a cikk egység-fedezete (Unit Breakeven): Egység. Fedezet = EgységÁr – Direkt. Egység. Költség (6. 1) A cikk mennyiségétől nem függő fix kötségek (Fixed Cost), vagy időarányos költségek (Time-Proportional Costs) (pl. időbéresek bére, irodaépület rezsije) A legegyszerűbb árazási módszer a fix haszonkulcsos (Margin Rate), amikor mindennek beszerzési költségére (Purchase Price), amit eladunk, vagy összerakunk belőle valami eladhatót, rádobunk adott százalékot: - Haszonkulcs% = Egység. Fedezet / EgységÁr (6. 2) A legtöbb kis- középvállalat ezt alkalmazza, mert egyszerű, és úgy gondolja, ha elad valamit, az csak jó lehet neki, mert tartalmaz egy adott % profitot. MEKKORA TÉVEDÉS!!!: - Ha éles a verseny, és leárazási akciót követ a versenytársak közt, akkor a haszonkulcs könnyen negatívba csúszhat bizonyos termékeknél, és rosszabbul járunk, ha eladjuk, mintha sosem árultuk volna (pl. a Tesco a Coca-Colán csak bukik, mégis árulnia kell a Coca-Cola nyomására, aki gondosan agymossa a fiatalokat). - Kivéve, ha csaliként bevonzza a vevőt az üzletbe, aki profitabilisabb cikkekből is bevásárol (pl. Szőke Nusi, ha már kólát vesz, vesz bele vörösbort is) - Ugyanakkor egy csalinak alkalmas alaptermék leárazása hazavághatja a szintén általunk árult, hasonló célra szolgáló minőségibb termékek keresletét, amelyen nagyobb profit lett volna (pl. A Renault előállt a fapados Dacia Logannal, amelyet hiába terveztek direkt rondára, kedvező érték/ár aránya miatt órási siker lett, viszont „felkannibalizálta” a minőségibb, de tetű béna Thalia piacát, amin viszont sokkal nagyobb volt a profit, így a saját ujjukba haraptak a román csodával)

Product costing: Árazás elmélete: Átlagos egységköltség Az árazást tovább bonyolítja, hogy a költségeknél nem a cikk sima beszerzési egység költségével (Unit Cost, Purchase Price) kell számolni, hanem a cikk adott t időpontban érvényes 1 egységre jutó átlagos beszerzési költséggel (Average Unit Cost) mert: Eltérő időpontokban, Eltérő beszállítóktól történő beszerzésekben (Buy, Purchase), Eltérő mennyiségű (Purchase Quantity) cikket veszünk, Eltérő egységköltségen (Unit Cost, Purchase Price), És a mennyiségtől függően eltérő mennyiségi árengedményt (Rabat) kapunk rá, Valamint eltérő mennyiség van a beszerzésből még raktáron (Inventory), amit felhasználhatunk a gyártásban/értékesítésben Mindezen tényezőket figyelembe véve kell súlyozott átlagot számolni: SBuy. Raktár. Készlett, Buy×(Egység. Költség. Buy – Rabat. Buy / Beszerz. Mennyiség. Buy) Átl. Egys. Ktgt = (6. 3) SBuy. Raktár. Készlett, Buy Nem kell hozzá nagy jóstehetség, hogy rájöjjünk, működő ERP rendszer Real-time készletnyilvántartása nélkül ezt reálisan nem lehet kiszámítani, így a legtöbb kis cégnek fogalma sincs a valódi költségeiről és termékei valódi profittartamáról… Az SAP a számítást automatikusan kezeli az anyagtörzsnél a V típusú mozgóátlagolt árban Az árazás felső korlátja a fizetőképes kereslet (Demand): ha túl drágán adunk valamit, akkor senkinek nem fog kelleni, és ezért nem lesz árbevételünk meg profitunk (Kivéve pl. : női ruha: ha ízléstelen, gusztustalan és nem fogy, akkor az ára után kell írni egy nullát, és akkor a nőkben tudatosodik, hogy ők ettől lesznek különlegesek, egyediek, szexik, fiatalok és elkapkodják). Viszont, ha túl olcsón adunk valamit, akkor ugyan sok fogy belőle, de az alacsony ár még a költségeinket sem fedezi. Az optimális árazás (Optimal Pricing) tehát nem olyan dolog, amit hasraütéssel ki lehet találni. Kísérleteket lehet végezni, hogy adott árra a kereslet hogy reagál (a legtöbb vállalkozó kísérletezik is), de ezek véresen drága kísérletek: Minden leárazás direktben azonnal csökkenti a nyereségünket, tehát önként betoljuk vele a fejünket a nyaktilóba!

Product costing: Árazás elmélete: Keresleti függvény Ezek után nyilvánvaló, hogy az optimális árat egy adott helyzetben minél kevesebb árazási kísérletből kellene kitalálni. Ennek eszköze a keresleti függvény (Demand Function): ami adott cikk keresletét az egységárának függvényeként írja fel: Kereslet, db = Kosárméret, Ft ∕ Egységhasznosság, Ft/db × × Exp(1 - Egységár, Ft/db ∕ Egységhasznosság, Ft/db) (Jelmagyarázat: Becslés, Bemenő adat, Paraméterek) (6. 4) A keresleti függvény egységár szerinti alakulása két paramétertől függ: Egységhasznosság (Unit Utility), Ft/db: mekkora belső értéket (Intrinsic Value) tulajdonítanak a vásárlók a termékemnek. Ez a következőktől függ: A termékem/szolgáltatásom minőségi színvonala (Quality), műszaki jellemzői (Properties) Mennyire találja el a termékem a fogyasztói preferenciákat (Customer Preferences), a megfelelő célpiacon megfelelő fogyasztói csoportnak, szegmensnek (Target Market Segment) próbálom-e eladni, A megfelelő értékesitési csatornán (Place) és időszakban (Season) árusítom-e Mennyire jól van tálalva promócióval (Promotion) Kosárméret (Basket size), Ft: összesen mennyi pénzt hajlandók a vevők elkölteni az adott fajta termékre a piacon, a lehető legkedvezőbb árazás mellett, amikor Egységár = Egységhasznosság. Ez következőktől függ: Mekkora a célpiac (Target Market) népessége (Population) Életszínvonal tényezők: jövedelem (Income), igényszint A termék fajtája (Product category) (pl. a bors piaca sosem lesz akkora, mint a naponta fogyasztott kenyéré) Ezek a paraméterek kezdetben természetesen ismeretlenek, úgy találom meg az értéküket, hogy statisztikai módszerekkel a megfigyelt árazási kísérletek (ár, kereslet) pontjaira illesztjük a függvényt. Erről rövidesen szó lesz.

Product costing: Árazás elmélete: Árazási tartomány Kosárméret, EFt Mindezek után 1 sokkoló meglepetés van hátra: nincs olyan, hogy legjobb ár! Miért: Ha korábban megfigyelt (Ár, Kereslet) pontokra( ) ráillesztjük a Keresleti függvényt Kiszámítható a becsült kereslet (Estimated Demand) adott árnál: Kereslet, db Kiszámítható a forgalom (Revenue), a pénzben kifejezett árbevételünk: Forgalom, Ft = Egységár, Ft/db × Kereslet, db (6. 5) Kereslet, db Kiszámítható a változó költség (Variable Cost) az összes, termeléssel arányos költség: VáltozóKöltség, Ft = Átl. Egys. Költség, Ft/db × Kereslet, db (6. 6) Kereslet, db A fedezeti összeg/bruttó profit (Breakeven/Gross Profit) a fenti 2 különbsége: Bruttó Profit, Ft = Forgalom, Ft - VáltozóKöltség, Ft (6. 7) A forgalom maximuma a Kosárméret, EFt, ez a legtöbb pénz, amit a piactól kaphatunk Amely a Dömpingár, EFt/db = Egység. Hasznosság, EFt/db -nál következik be Ez az árazás alsó határa: itt a profit durván negatív. Akkor vállalom a veszteségeket, ha elég tőkém van hozzá, hogy kitakarítsam versenytársaim a piacról, és 100%-ra nőjön a Piaci részesedésem (Market share): a saját árbevétel aránya a piacméretéhez képest Piaci részesedés, % = Forgalom, Ft / Kosárméret, Ft (6. 8) A racionális árazás felső határa: milyen árnál lesz maximális a bruttó profit: Profitmax. ár, Ft/db = Egységhasznosság, Ft/db + Átl. Egys. Költség, Ft/db (6. 9) Megfigyelt 65, 000 EFt vagy db (Ár, Kereslet) 55, 000 adatok Kö Vál 45, 000 Forgal lts toz 35, 000 om, EF ég óKereslet, db 25, 000 t , E Ft 15, 000 Kereslet, d EFt b Bruttó Profit, 5, 000 Forgalom, EFt -5, 000 10 20 30 40 70 60 80 90 50 Változó- -15, 000 Egységár, EFt/d -25, 000 Dömpingár, EFt/db Költség, EFt -35, 000 Bruttó Profit maximalizáló ár, EFt/db -45, 000 Profit, EFt -55, 000 -65, 000

Product costing: Árazás elmélete: Teljesítmény mutatók Ezért nincs legjobb ár: az alsó és felső határ közt lavírozhatok, aszerint, hogy mi a célom: Ha piaci részesedést akarok, akkor a dömpingárhoz közelítek, de a tőkémből kell finanszíroznom a veszteséget, a „piacszerzés” árát (pl. olcsó kínai ruhák, műszaki cikkek kiszorítanak mindenki mást a piacrol, majd szépen elkezdik emelni az árat) Ha profitot akarok, akkor a profit maximalizáló ár fele húzok, vagyis viszonylag drágán árulok, ekkor a profitom és a tőke-megtérülésem maximális lesz, de lehet, hogy nem nekem lesz a legnagyobb a piaci részesedésem (pl. Porsche: bicskanyitogatóan magasan árazott high-tech sportkocsik és SUV-k, és a nála 20 -szor akkora VW konszern, az unalmas nyárspolgári egyen-tömegautógyártó. Nagyságrendileg ugyanakkora profitot termelnek, és 2008 végén óriási ütközetet vívtak (Wiedking vs. Piech vezetésével), ki vásárolja fel a másikat: hajszállal nyert a VW) A menedzsment a keresletet, forgalmat, bruttó profitot, piaci részesedést jellemzően a cikkek funkcionális kategóriái szerint összesítve, egymás utáni éveket összehasonlítva szereti látni, és ezekért a naprakész jelentésekért igen sokat hajlandó fizetni. Azonban itt is akad 1 -2 probléma: A kategóriánkénti forgalom könnyen összesíthető, de az évek közti összehasonlítást eltorzítja az infláció (Inflation) és az általános forgalmi adó, ÁFA (Value Added Tax, VAT) változása: pl. az infláció miatt az árbevétel magától is nő évente 5 -8%-kal, akkor is, ha ugyanannyit adunk el. Az eladott termékmennyiséget (Units Sold) nem befolyásolja az árak változása, viszont a különböző mértékegységben mért termékek mennyisége nem összegezhető (pl. Hogyan adnánk össze 3500 m kábelt, 4200 m 2 fóliát és 512 l festéket egymással? ) Ezért fontos a jó funkcionális-hierarchikus csoportosítás, mert ott a kategóriákon belül valószínűleg csak 1 féle mértékegység lesz, de ez nem mindig megoldható A dilemma a volumen indexelés (Volume Indexing) módszerével oldható fel: az idei és a tavaly eladott termék-mennyiségeket is a tavalyi árakkal szorozzuk meg, a szorzatokat a ketegória minden cikkére összegezzük, és az idei összeget elosztjuk a tavalyival, eszerint értékeljük az eladási teljesítményeket: Volumen. Index, %=(SCikkÁr 2006×Mennyiség 2007)/(SCikkÁr 2006×Mennyiség 2006) (6. 10)

Product costing: Árazás elmélete: Árazási döntéstámogatás Az SAP SD, FI, CO moduljai alapban a keresletbecslést, sem az árazási tarto-mány számítását, sem a volumenindexelést nem tartalmazzák, de riportolási rendszerük révén képesek adatokat szolgáltatni hozzá Készítettünk egyszerű 1 termékes árazó rendszert (lásd: Arazasi. Szimulator. xls), ami az SAP-ból kiszedett, ár-, keresleti-, egységköltség adatokból kiszámítja ezeket: Itt olvassuk le az eredményt! Ide másoljuk be az SAPból riportolt adatokat!

tt Katt t Katttt Kaat K Kat t Katt Ka tt költség PTTKFel. Nev. Roller tt Ka CO PP MM Idő 1. 3. CO törzsadat 1. 4. PP törzsadat 2 1. 5. MM törzs 2 2. Üzl. foly|2. 1. Term. ktg 2. Üzleti folyamatok lebonyolítása /Tutor 648 2. 1. CO Termék költségszámítás (Product Costing): mivel KL 01: a törzsadatoknál a PTTK-Felh. Nev-Roller-t mint sok Telj. fajta komponensből összeépülő készterméket definiáltuk, me. XYVulk lyeknek mind saját anyag-, műveleti gép- és munkaerő XYCsav költsége van, most azt szeretnénk tudni, hogy ezekkel XYBeta mindösszesen mennyibe kerül nekünk egy roller? Ezt a KP 26: Számvitel|Controlling|Termékköltség-controlling| Tarifák Termékköltség-tervezés|Anyagkalkuláció|Kalkuláció CR 01: Munkah. mennyiségi struktúrával|CK 11 N Létrehozás adja meg: XYVulka 2. 1. 1. Kalk. adatok fül: Anyag = 400000010 XYCsava Gyár = 1000, Változat = PPC 1(Terv) CA 01: Verzió = 1, Sorozatnagyság = 1, Enter Művelet 2. 1. 2. Határidők fül: Kezdő=akt_év. köv_hó. 01 terv 2. 1. 3. Enterre előjön a Kalkuláció mennyiségi PTTKstruktúrával áttekintő képernyő: Fel. Nev. Kerék__ Baloldali BOM-hierarchia fa: komponensek PTTKkinyithatók, Duplakatt: megnézi a Fel. Nev. Jobboldali költség-táblázatban: K Roller Ka at( )gombra részletes adatok MM 02: tt Alsó költséghely/telj. típus tábla: Gyártási verzió ( )gomb|Layout kiválasztás menü: Katt PTTK 1 SAP 01: tételtípusok szerint bont Fel. Nev 1 SAP 02: visszatér áttekintéshez Roller ( )gomb: diagram az aktuális táblából CK 11 N: 2. 1. 4. Mentés( )gomb: kalkuláció mentése Termék Oszt menynyibe’ fáj ez nekünk, tezsvérem? ! Ka Product costing: Üzleti folyamatok: Termék költség számítás

Product costing szcenárió: Üzleti folyamatok: Termék tervárazás 1 XYCsava t at tt K a K tt Kat tt Ka Kalkuláció 2 Katt tt Kaatt K Katt Katt 3 2010 1. 136, 00 Katt Katt 1. 5. MM törzs 2 2. Üzl. foly|2. 1. Term. ktg 2. 2. Tervár CA 01: Műveletterv PTTKFel. Nev. Kerék__ PTTKFel. Nev. Roller MM 02: Gyártási verzió PTTKFel. Nev. Roller CK 11 N: Termék költség PTTKFel. Nev. Roller MM 03: Akt. terv ár néz PTTKFel. Nev. Roller CK 24: Közben a másik móduszban újra. Tervár futtatva az MM 03 -at, látható, hogy frissítés 1136 Ft jövőbeli tervár megjelenik PTTK(Azért ilyen csekély, mert a roller most Fel. Nev. Roller csak 2 kerékből áll, kiv. ha 5. Házi kész!) Katt CO PP MM Idő 1. 4. PP törzsadat 2 CR 01: Munkah. XYVulka 2. 2. CO Késztermék (PTTK-Felh. Nev-Roller) tervárazás (Product Planned Pricing): a kalkulált költségadatok átvitele költségszámításból az anyagtörzsbe. 2. 2. 1. Hogy nyomon tudjuk követni, mi történik a késztermék(PTTK-Felh. Nev-Roller)áraival, nyissunk még egy módusz-ablakot a ( )gombbal és ott indítsuk el: Logisztika|Anyaggazdálkodás|Anyagtörzs|Anyag |Megjelenítés|MM 03 Aktuális állapot: 2. 2. 1. 1. A nyitóképen: Anyag = 400000010, Nézetválasztó gomb: Kalkuláció 2, Enter 2. 2. 1. 2. A Szerv. szinteknél: Gyár = 1000, Enter 2. 2. 1. 3. A Kalkuláció 2 fülön: látható, hogy minden tervár 0 Ft, a sztenderd ár 12000 Ft, amit még a PTTK-Felh. Nev-Roller létrehozásnál adtunk be 2. 2. 2. Az eredeti móduszban indítsuk el a Számvitel| Controlling|Termékköltség-controlling|Termékköltség terv. |Anyagkalkul. |CK 24 Áraktualizálást: 2. 2. 2. 1. Nyitókép: Periodus=köv. hó, Év=aktuális Vállalat=1000, Gyár=1000, Anyag=400000010 Tesztfutás=Nem, Előjegyzési engedély gomb: Rákattint a vállatok soraira egyenként, ( ) gombbal engedélyezi az ár-előjegyzést(Price Marking) az adott év adott hónapjára: Változat=PPC 1, Verzió=1, Mentés( ), Vissza( )gomb a nyitóképre Futtat( )gombbal előjegyzi a jövőbeli tervárat, erről kijön a visszaigazoló táblázat:

Product costing: Üzleti folyamatok: Tervár 2, Árubeérkezés 1 Kat t tt Katt Katt CO PP MM Idő 2. Üzl. foly|2. 1. Term. ktg 2. 2. Tervár 2. 3. Árubeérkeztetés CK 11 N: Termék költség PTTKFel. Nev. Roller MM 03: Akt. terv ár néz PTTKFel. Nev. Roller CK 24: Tervár frissítés PTTKFel. Nev. Roller MIGO: Áru beérkez PTTKFel. Nev. Abron: 8 PTTKFel. Nev. Csapá: 8 MD 04: készlet ellenőrz. PTTKFel. Nev. Abron__ PTTKFel. Nev. Csapá A tervár jövőbeli előjegyzése (Mark) még nem jelent tényleges árváltozást! Ehhez az árváltozást engedélyezni (Release) kell, amit viszont csak akkor lehet majd megtenni, ha időben elérjük a következő hónapot. Ekkor a CK 24 tranzakciót a következőképp folytatjuk: 3 2010 Engedélyezés gombbal átváltjuk a nyitóképet engedélyezés nézetre, Futtatás( )gomb 1. 136, 00 Kijön az árváltozás visszajelző táblázat MM 03 -nál pedig látható, hogy a jövőbeli tervár (1136 Ft) jelen standard árrá válik. /Tutor 718 Ha közben bármi hiba történt volna, Napló( ) gombbal megnézhetjük a hibalistát, és ott az aktuális sort kijelölve F 1 -el kérhetünk súgót HOL TARTUNK MOST: Az eddigi műveletek során még nem konkrét fizikailag létező rollerrel dolgoztunk, hanem 0 csak a tervével. A következőkben le szeretnénk gyártani 01 002 003 0 04 4 rollerból álló nullszériát, vevői megrendelés (Sales Order) nélkül, raktárra termelve (Manufacture On Stock), a raktári készleten (Inventory) lévő nyersanyagokból, anélkül, hogy beszerzést (Purchase) indítanánk. tt Ka tt 2. 3. MM Árubeérkeztetés raktárra: a raktári kezdőkészlet Ka rögzítésének legegyszerűbb módja, ha úgy teszünk, mintha korrábban rendelt nyersanyagok érkeztek volna meg: Logisztika|Anyaggazdálkodás|Készletvezetés|Anyagmozgás|MIGO tranzakció: 2. 3. 1. A fejlécen: Cél = A 1(Árubeérkeztet) Kiváltó esemény = R 10 (Egyéb) Típus = 501 (Megrendelés nélküli) Dátumok = előző hónap. 30 -a tt tt 2. 3. 2. PTTK-Felh. Nev-Abron bevitele: Ka Ka t Kat Anyag fül=PTTK-Felh. Nev-Abron Menny fül = 8 DB

Product costing szcenárió: Üzleti folyamatok: Árubeérkeztetés 2 Ka Ka tt tt Katt CSAPÁ 2 Ka t t Katt Katt CO PP MM Idő 2. Üzl. foly|2. 1. Term. ktg 2. 2. Tervár 2. 3. Árubeérkeztetés 2. 4. Készlet ell. CK 11 N: Termék költség PTTKFel. Nev. Roller MM 03: Akt. terv ár néz PTTKFel. Nev. Roller CK 24: Tervár frissítés PTTKFel. Nev. Roller MIGO: Áru beérkez PTTKFel. Nev. Abron: 8 PTTKFel. Nev. Csapá: 8 MD 04: készlet ellenőrz. PTTKFel. Nev. Abron__ PTTKFel. Nev. Csapá Ha minden OK, a tétel megjelenik középen a tétel (Position) listában 2. 3. 3. PTTK-Felh. Nev-Csapá bevitele: ( )gombbal menjünk a következő tételre, adjuk meg a csapágy adatait hasonlóan a fentiekhez Ha az 5. Házi eredményeként rollerünk nem csak 2 kerékből áll, érkeztetnünk kell a többi nyersanyagot is: 4× 0. 19 m 2× 5 mm acéllemez 4× 2 m× 1. 5”Ø acélcső 4× 0. 3 m× 2”Ø acélcső 4× 5 db× 1. 5” szárnyasanya 2. 3. 4. Ha minden tételt bevittünk, Ellenőrzés gombbal ellenőrizzük az anyagérkeztetési bizonylatot. Ha minden OK, a tételek státusza zöldre vált 2. 3. 5. Könyvelés gombbal rögzítsük a bizonylatot, és jegyezzük fel a státuszsorról a lekönyvelt bizonylat számát: 4900000020 2. 4. Raktári készlet ellenőrzése: hogy a készlet rendben be lett-e könyvelve, azt a Logisztika|Anyaggazdálkodás|Készletvezetés| Környezet|Készlet|MD 04 Aktuális szükségleti/készletlista menüben ellenőrizzük: 2. 4. 1. Nyitóképernyőn: Anyag = PTTK-Felh. Nev-Abron Gyár = 1000, Enter 2. 4. 2. A részletező képernyőn: megfigyelhetjük az abroncs 8 db-os készletét Ellenőrizzük ugyanígy a PTTK-Felh Nev -Csapá készletét is! /Tutor 760 Ka tt

Product costing: Üzleti folyamatok: Gyártás-elrendelés/-visszajelzés tt Ka att Ka Katt Katt Katt 4 Katt Katt tt Ka Katt CO 15: Vissza jelentés PTTKFel. Nev. Roller: 4 Katt CO PP MM Idő 2. 2. Tervár 2. 3. Árubeérkeztetés 2. 4. Készlet ell 2. 5. Gyárt. elren 2. 6. Visszjel CK 24: Tervár frissítés PTTKFel. Nev. Roller MIGO: Áru beérkez PTTKFel. Nev. Abron: 8 PTTKFel. Nev. Csapá: 8 MD 04: készlet ellenőrz. PTTKFel. Nev. Abron__ PTTKFel. Nev. Csapá CO 01: Gyártás elrend. PTTKFel. Nev. Roller: 4 2. 5. Gyártás-elrendelés: elrendeljük a 4 roller késztermék legyártását a Logisztika|Termelés|Gyártásirányítás| Rendelés|Létrehozás|CO 01 Anyaggal tranzakcióból: 2. 5. 1. A nyitóképen: Anyag = 400000010, Gyár=1000 Rendelésfajta = PP 01(Sztenderd rendel), Enter 2. 5. 2. A Rendelésfej képernyőn: 2. 5. 2. 1. Általános fülön: Mennyiségek panel|Összmennyiség = 4 DB Ütemezés panel|Fajta = 2 (Visszafele): a késztermék elkészülési idejét kell megadni, a BOM (lásd gombra) és műveletterv (lásd gombra) alapján visszaszámolja a kezdést: Határidők panel|Vége = akt. hó. utolsó munkanap, Enter-re kiszámítja az Indítás-t 2. 5. 2. 2. ( )gombra frissíti a költségkalkulációt, ez az Ugrás|Költségek|Áttekintés menüben látható 2. 5. 2. 3. ( )gombra jóváhagyja a rendelést 2. 5. 2. 4. Mentés( )gombra megadja státuszsoron a rendelés számát, jegyezzük fel: 1000021 2. 6. Elkészülés visszajelzése: tegyük fel, hogy ugyanazon a napon legyártják a 4 rollert. Ezt a Logisztika|Termelés| Gyártásirányítás|Visszajelentés|Rögzítés|CO 15 Rendelésre tranzakcióval erősíthetjük meg: Katt 2. 6. 1. Nyitókép: Rendelés=1000021 2. 6. 2. Főkép: /Tutor 808 tt Visszajelentés fajta = Készre Ka V. jel. hibátl. mennyis = 4 DB Dátumok = azonos a rendeléssel, de ha még nem értük el időben, akkor az aktuális dátum! Anyagmozgás gombra mutatja a tervezett anyag-bizonylatokat Mentés( )gombbal mentjük CO 15 1000021 tt Ka tt Ka

2 -7, 2 -8. Gyakorló feladatok: Anyagbizonylatok és készlet ellenőrzése Katt t Ka Katt tt Ka Katt Mivel a rollerek elkészítéséhez abroncs és kerék nyersanyagot kell kivenni raktárról, kerék félkésztermék kerül raktárra, majd azt kiveszik és rácsavarozzák a rollerre, a gyártás visszajelentés következtében automatikusan keletkezik egy csomó anyagmozgási bizonylat (Material Document, Goods Receipt) 2. 7. Ellenőrizzük ezeket a Logisztika|Anyaggazdálkodás|Készletvezetés|Anyagbizonylat|MB 03 Megjelenítés tranzakcióval: 2. 7. 1. A nyitóképen: F 4 az anyagbizonylat számon, továbblép 2. 7. 2. A keresőképernyőhöz: Anyag = 400000010, Gyár = 1000, Raktár = 1030, Futtatás gomb 2. 7. 3. Megjelenik az anyagbizonylat lista a következő fejléccel: 2. 7. 4. Exportálja a listát Excelbe! (0. 5 p) 2. 7. 5. A bizonylatszám: 4900000021 2. 8. Raktári készlet újraellenőrzése: Elvileg most 4 rollernek és 0 abroncsnak meg csapágynak kell készleten lennie. Ellenőrizzük ezt a Logisztika|Anyaggazdálkodás|Készletvezetés|Környezet| Készlet|MD 04 Aktuális szükségleti/készletlista tranzakcióban: 2. 8. 1. Nyitóképernyőn: Anyag = 400000010, Gyár = 1000, Enter 2. 8. 2. A részletező képen: rollerből 4 db-os készlet kell legyen 2. 8. 3. A roller készletét exportáljuk Excelbe! (0. 5 p) Ha az anyagbizonylatok nem jöttek létre jól, ennek 3 fő oka lehet: Az 1. 1. 1. 4. lépésben az MM 01 tranzakció Diszpozíció 2 fülén elfelejtettük valamely anyagnál bejelölni a Retrográd kivét = 1 (Mindig)-et, és a késztermék nem „indítja be” a komponenseit Az 1. 4. 2. 2. lépésben a CA 01 tranzakcióban, amikor a PTTKFelh. Nev-Roller művelettervét definiáltuk, elfelejtettük az utolsó művelet vezérlőkódját PP 03 mérföldkő (Milestone) típusúra állítani a megszokott PP 01 helyett, ezért a késztermék visszajelentése nem generálja le a komponensek visszajelentését Az SAP rendszergazda nem zárta le rendesen valamely előző könyvelési periódust, ezért nem tudnak az új bizonylatok létrejönni(„NR 751: RF_BELEG 1000 nincs 49 számtartomány”hiba) tt Kaatt tt K Ka t Katt

Product costing szcenárió: Összefoglalás: A folyamat fizikai időben Id A lépések dátumozásának követési feltételeit ( ) fejben kell tartanunk, erre nincs GUI! ő Akt. év. 01. 01 Akt. év. 01 Akt. év. 12 Akt. év. 01. 01 1. 5. MM törzs 2 1. 4. PP törzs 2 1. 3. CO törzs 1. 2. PP törzs 1 1. 1. MM törzs 1 Milest. 2. 6. Vissz jelentés MM MIGO: Áru beérkez PTTK- PTTKFel. Nev. Csapá: 8 Abron: 8 2. 5. Gyárt elrendel 2. 3. Áru Beérkez tetés 2. 2. Terv árazás 2. 1. Term Költség számítás Milest. PP CK 24: Tervár Release PTTKFel. Nev. Roller CO CK 24: Tervár Markup PTTKFel. Nev. Roller PP CK 11 N: Termék költség PTTKFel. Nev. Roller MM MM 01: MM 02: Anyag Gyártási létrehoz verzió PTTK- PTTKFel. Nev. Roller Kerék Abron Csapá CS 01: CR 01: CA 01: Roller Darab Művelet. Munkahely Műveletjegyzék: létrehozás terv PTTK-PTTKXYVulka PTTK- PTTKKL 01: Fel. Nev. XYCsava. Fel. Nev. KP 26: Kerék Roller. OKKS: KP 04: KS 01: Telj. fajta Kerék Roller Költs. hely létrehoz. Tarifák Költség Tervezői számítási profil= létrehoz XYVulkbeállítása kör=1000 Z_ALL PTTK XYCsav Fel. Nev XYBeta Id Köv. hó. 0 Vár: Akt. hó. 01=Köv. h Előzőhó. 30 Vége: Akt. hó. utolsó Vár: Akt. nap=Akt. hó. utolsó ő 01 1 ó. 01 m. nap Legalább az MM 01 Diszpozíció 3 fülön a késztermékhez (PTTK-Felh. Nev. CO 01: CO 15: Roller) megadott Vissza teljes újrabeszer. Gyártás elrend. jelentés zési idő = 7 nap PTTK- PTTKFel. Nev. Roller: 4 CO

Product costing: Összefoglalás: Nem triviális adatösszefüggések Id Ügyeljünk a következő indirekt adatösszefüggésekre( ), amit szintén fejben kell tartanunk: Akt. év. 01. 01 típusú Akt. év. 01. 01 Akt. év. 01 ERP Akt. év. 12 kész-/félkész Fix költség nyersanyag a megkezdett legyen mennyiségi MM 01: MM 02: egységek fix Anyag Gyártási költsége! létrehoz verzió PTTK- PTTKFel. Nev. Roller Kerék Abron Csapá CS 01: CR 01: CA 01: Roller Darab Művelet. Munkahely Műveletjegyzék: létrehozás terv PTTK-PTTKXYVulka PTTK- PTTKMinden fontos KL 01: Fel. Nev. XYCsava. Fel. Nevnézetet KP 26: Kerék Roller. OKKS: KP 04: KS 01: Telj. fajta Kerék Roller létrehozni! Költs. hely létrehoz. Tarifák Költség Tervezői Diszpó 2 fül: számítási profil= létrehoz XYVulkbeállítása Utolsó múvelet vezérlőkódja Retrográd kör=1000 Z_ALL PTTK XYCsav PP 03 (Mérföldkő) legyen kivét=1 Fel. Nev XYBeta Id Köv. hó. 0 Vár: Akt. hó. 01=Köv. h Előzőhó. 30 Vége: Akt. hó. utolsó Vár: Akt. nap=Akt. hó. utolsó ő 01 1 ó. 01 m. nap ő 1. 5. MM törzs 2 PP CO 2. 6. Vissz jelentés 2. 5. Gyárt elrendel 2. 3. Áru Beérkez tetés 2. 2. Terv árazás 2. 1. Term Költség számítás Milest. MM PP CK 24: Tervár Release PTTKFel. Nev. Roller 1. 4. PP törzs 2 MM CK 24: Tervár Markup PTTKFel. Nev. Roller 1. 3. CO törzs 1. 2. PP törzs 1 1. 1. MM törzs 1 Milest. CK 11 N: Termék költség PTTKFel. Nev. Roller Rekurzív legenerálja MIGO: Ütemezés=2(Időben vissza) a komponensek Áru auto-generálja a komponenvisszajelentéseit beérkez sek gyártás-elrendeléseit beérkez PTTK- PTTKFel. Nev. CO 01: CO 15: Csapá: 8 CO 01: Abron: 8 Gyártás Vissza Gyártás elrend. jelentés elrend. PTTK- PTTKFel. Nev- Fel. Nev. Kerék: 8 Roller: 4 CO

6 -1. Gyakorló Feladat: Dömpingárazás Tegyük fel, hogy Ön egy kínai tömegvibrátor-gyártó, aki a Kínai Kommunista Párt Legfelsőbb Bizottságának titkos utasítására dömpingárazással meg akarja szerezni Pécs vibrátor-piacának 92%-át! Az ismert árazási-, keresleti- és egységköltség adatokat megtalálja a Arazasi. Szimulator. xls–be feltöltve. Számítsa ki vele: A, Milyen ár mellett szerezhető meg a piac 92%-a? (0. 5 p) B, Mekkora átmeneti veszteséget kell finanszírozni ennek eléréséhez? (0. 5 p) A megoldás: Gyak 6 -1 Megoldas. xls

Szakirodalom SAP Online help: http: //help. sap. com/ Ingyenes webtanfolyamok, fórum, blog, e-konzultáció magyarul: www. tudasmorzsak. hu Angol nyelvű fórumok és tudásbázisok: http: //www. sap-img. com/abap. htm http: //erpgenie. com/ http: //help. sap. com/search/sap_trex. jsp http: //sap. ittoolbox. com/groups/technical-functional/sap-abap/ SAP SD Modul jegyzetek magyarul CANAL-formátumban: SAPSD-Notes. doc SAP Tutor letöltés és kézikönyv angolul: https: //websmp 203. sapag. de/~sapidp/011000358700001572552002 E Product costing szcenárió: S 04_Product_Costing_HU_HU. sim

Értékesítés támogatás (Sales Promotion) Direkt mail (Direct mail) Ajánlat (Offer) Árazás (Pricing) Rendelés (Order) Validáció (Validation) Szerződés (Contract) Szállítás (Transport) Hitel (Credit) Ütemezés (Scheduling) Szerviz (Service) Vevőszolgálat (Customer Service) Kattintás (Click) Dupla kattintás (Double Click) Adatbevitel (Write) Csak olvasható (Read Only) tt at- t Ka KKat Objektum szimbólumok Cég (Company) Partner (Partner) Gyár (Plant) Anyag (Material) Értékesítési Sarzs (Batch) szervezet (Sales Bevitt anyag Department) (Partner material) Üzletkötő csoport Készlet (Inventory) (Sales Raktár (Deposit) Representative Group) Gyári szám (Serial Értékesítési number) integráció (Sales Darabjegyzék (Bill Integration) of materials) Csatorna (Channel) Szortiment Földrajzi hely (Sortiment) (Geographic AnyagmeghatáLocation) Kiszállítási hely rozás (Material (Delivery Location) Identification) Szállítási mód Árazás (Pricing) (Transportation Engedmény Mode) (Allowance) Rakodási pont Fizetési mód (Loading Point) (Payment Method) Árucsoport (Product Group) Számla (Invoice) Értékesítési terület Bizonylat (Sales Area) (Voucher)